Budapest-Országúti Szent István első vértanú plébánia

Képgaléria
Plébánia

Cím: 1024 Budapest, Margit körút 23
Telefon: 1/315-0944
E-mail: orszagut@ofm.hu
Weboldal: http://orszagutiferencesek.hu
Anyakönyvek: 1729-től
A PLÉBÁNIA HATÁRAI: Zsigmond köz és meghosszabbított vonala a Vérhalom u. 21-ig – Vérhalom u. (páros oldal és a páratlan oldal 21-ig) – Sarolta u. – Fajd u. – Józsefhegyi út – Ferenchegyi út – Törökvész út – Majális u. – Fullánk u. – Tüske u. – Bimbó u. – Gábor Áron u. – Hankóczy Jenő u. – Ruszti út – Csopaki u. – Lorántffy Zsuzsanna út – Fillér u. – Retek u. – Margit körút – Bem József u. – Duna.
Területi beosztás: Budai-Északi Espereskerület

Lelkipásztorok

Plébános: Lendvai Z. Zalán OFM
Káplán: Szász Pál Zsombor OFM
Diakónus: Dudás Zoltán, Gorove László dr., Nényei Gábor

Plébániatemplom

Címe: 1024 Margit körút 23

Történet

A középkorban az Ágoston-rendnek temploma és kolostora állt a Margit-híd budai hídfője közelében, mely a török időkben teljesen elpusztult. Buda felszabadulása után a rend visszatelepedett erre a helyre, és a mai templom telkén 1707-ben kápolnát emelt Szent lstván első vértanú tiszteletére. A kápolna hamarosan kicsinek bizonyult, 1753-ban megkezdték a ma is álló templom építését. Tervezője Nepauer Máté budai építész. Csak 1770-re készült el a templom, ekkor szentelte fel Zbiskó Károly bosnyák ferences püspök, Szent István első vértanú és Szent István elsô magyar király tiszteletére. A díszítő munkák még egy évtizedig folytatódtak.
1785-ben II. József feloszlatta a budai Ágoston-rendi kolostort; a templomot és a rendházat a vízivárosi ferencesek kapták meg, akik Fő utcai otthonukat átadták az Erzsébet apácáknak. Amennyire csak lehetett, hűek maradtak elôdeik elgondolásához, és a templomban csak a legszükségesebb átalakítást végezték el. Az Ágoston-rendiek címere ma is látható a kolostor kapuja felett. 1835-36-ban a rendházat új konventszárnnyal bővítették. 1903-ban a templom boltozatain veszélyes repedések mutatkoztak, ezért új rabic-mennyezet készült. Ekkor semmisült meg a szentély barokk falfestménye. A restaurálás során, 1906-ban kicserélték az eredeti főoltárt a tiroli Stuflesser-féle felépítménnyel. 1904-1927 között különféle falfestmények kerültek a szentélybe, új, színes üvegablakok díszítették a templomot. A II. világháborúban a templom súlyosan károsodott. A főhomlokzat és a tetőszerkezet megrongálódott, súlyosan sérültek a boltozatok és a toronysisak. Az üvegablakok betörtek, a főoltárkép és a Mária kegykép elpusztult. A templom belsejét és boltozatait 1947-ben helyreállították, homlokzatának restaurálása 1951-ben történt. 1993-ban a templom belsejét felújították: a szentély padozatát megemelték és márványburkolattal látták el. Az új liturgikus tér kialakítása Cságoly Ferenc nevéhez fűződik. Az új szembemiséző oltár előtt a Golgotára emlékeztető sziklatömb áll, a csúcsán emelkedő feszületet id. Madarassy Walter készítette. A tiroli főoltár restaurálását ifj. Madarassy Walter végezte. A belső festés Uladár Ágnes tervei szerint készült.
A templom egyhajós barokk templom, hozzácsatlakozó barokk, illetve klasszicista kolostorszárnyakkal. A kéttornyos fôhomlokzatot erős horizontális tagolást adó párkányok osztják földszintre és két emeletsorra, mely fölött a középrész háromszögű timpanonnal zárul. A még egy emelettel magasabbra emelkedő tornyokat gúlasisak fedi. A főhomlokzat hatalmas lant alakú kórusablaka felett a ferencesek stukkó-címere látható. A fülkékben Szűz Mária a gyermek Jézussal, Szent Ágoston és Szent Mónika szobra áll, a timpanonon Istenszem dombormű. A főhomlokzat szobrászati díszei valószínűleg Weber J. Lénárt művei. Belsô tere a két torony által közrefogott előcsarnokból, háromszakaszos hajóból és valamivel keskenyebb, íves záródású szentélyből áll. A főoltár keretarchitektúrája teljesen kitölti a szentély hátsó falát. Párkányán a Szentháromság barokk szoborcsoportja látható. A főoltár 1770-re készült el, szobordíszeivel együtt Bebó Károly és Jäger János Henrik műve. A barokk menzán elhelyezett neobarokk tabernákulum és felépítménye a tiroli Stuflesser műhelyből való. Két domborműve az áldoztató Borromei Szent Károlyt, illetve a magyar koronát felajánló Szent Istvánt ábrázolja. 1906-ban cserélték ki, az eredeti tabernákulum - díszei nélkül - a Szent Ferenc oltárra került. Az oszlopok mellett kétoldalt Marchiai Szent Jakab és Kapisztrán Szent János szobra áll, a Stuflesser műhelyben készültek. (Az eredeti oltáron ezen a helyen Szent Erzsébet és Szent Kajetán szobra volt látható.) A tabernákulum felett két lebegő angyal tartja az 1944-ben elpusztult barokk kegykép másolatát; melyet Márton Lajos festett. Az oltárkép Szent Istvan első vértanú megkövezesét ábrázolja, szintén Márton Lajos műve 1946-ból.
A szentély bal oldalán nyílik a sekrestyeajtó, felette látható az oratóriumablak, mely a szemközti falon vak motívumként megismétlődik. A templomhajót pillérkötegeken nyugvó széles hevederek osztják három mezőre. A keskenyebb szentélyhez az átmenetet homorú diadalív alkotja. A pillérek közti beugrókban 1-1 mellékoltár nyert elhelyezést, melyek architektúrája Nepauer Mátétól származik, szobrászati díszítése Weber J. Lénárt műve. A Szent Erzsébet oltárkép a betegeket ápoló Szent Erzsébet csodáját ábrázolja, Kontuly Béla festette. Az oltáron Szent Rita és Szent Vilmos szobra áll, Bebo Károly alkotásai. Páduai Szent Antal fából faragott szobra Metky Ödön alkotása 1956-ból. A Szent Ferenc mellékoltáron a rendalapító grecciói karácsonyi csodájában gyönyörködhetünk, Kontuly Béla műve. A képet Szent Lajos király és Árpád-házi Szent Erzsébet szobra fogja közre, a Stuflesser műhelyben készültek. Ezen az oltáron áll az 1906-ban lebontott oltár tabernákuluma. A Szent József oltár képe Istokovics Kálmán műve 1952-bôl. Szent József halálát ábrázolja. Kétoldalt Nepomuki Szent János és Páduai Szent Antal szobra valószínűleg Bebó Károly, a középen látható Lisieux-i Szent Teréz szobor Boldogfai Farkas Sándor alkotása. A szomorúakat vigasztaló Szűz Mária oltárkép Maulbertsch műhelyében készült, valószínűleg Felix Ivo Leicher műve. Stuflesser műhelyéből való Avilai Szent Teréz és Szent Bonaventura szobra. A Szent Ágoston oltár két oldalán Mária és János szobra áll, Weber J. Lénárt alkotása, középen a Stuflesser-féle Pietával. A Szent Miklós püspököt ábrázoló festmény valószínűleg Maulbertsch műve, vagy legalább az ő közvetlen közreműködésével készült. A predellán lévő Szent Júdás Tádé képet Márton Lajos festette 1948-ban. A kétoldalt álló Szent Flórián és Szent Donát szobor az oltárépítés idejéből származik. A szószék az ágoston-rendiek idejéből való. A hangvető baldachinja tetején Szent Vendel látható juhaival, az ajtón Szent Ágoston prédikálásának reliefje. A mellvéd három domborműve: Szent Ágoston az apácáknak regulát ad, a Confessionest (Vallomásokat) írja, Szent Ágoston a tenger vizét merítô gyermekkel. A keresztelőkút copf munka az 1800 körüli időkből. Az elpusztított ablakok helyébe új üvegfestésű ablakok készültek, egységes program szerint Szent Ferenc életéből vett jelenetekkel Kontulyné, Fuchs Hajnalka tervei szerint. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 193. törzsszám alatt, a plébánia 15 194. törzsszám alatt II. kategóriába sorolt műemlék. Búcsú: december 26. Anyakönyvek: 1729-től.

 

Fotó: Thaler Tamás

Templom- és kápolnaigazgatóságok a plébánia területén:

Keresés

Az oldalon

 

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

Eseménynaptár

szeptember 6. szerda

további események megtekintése »

Esztergom - Budapest Magazin

Esztergom-Budapest 2019/2. szám
Esztergom-Budapest 2019/1. szám

Összes magazin

Új Ember bolt