Dági Alexandriai Szent Katalin plébániatemplom

A Dag, Daag, Tág néven szereplő középkori településnek, amely a maitól távolabb, a Dági patak táján feküdt, legrégibb okiratos említése 1262-ből való. Már ugyanezen időből ismert Szent Mihályról nevezett temploma is. Az 1332–37. évi pápai tized-jegyzék szerint Miklós nevű plébánosa 2 garast fizet. A középkori település és a plébánia a török időben elpusztul. Az 1570. évi török összeírás lakatlan pusztaként jegyzi fel. A török kiűzése után az esztergomi káptalan szlovákokat és németeket telepít le. Az 1732-es visitatio canonica ezt jelenti: „Káptalani birtok. Kesztölchöz tartozik (amely pedig filiája Nagy-Csévnek). Temploma nincs. Gyónóképes katolikus 105.” Az 1755-ös visitatio canonica arról számol be, hogy „Dágnak 2 fakeresztje van: az egyik a faluban a harangláb mellett, a másik a temetőben. A tisztán katolikus lakosok lélekszáma 252.” 1787-ben Csolnok filiája lesz, 1805-ben pedig újra plébánia. 1826-ban a kegyúr, az esztergomi káptalan építteti a mai, műemlék jellegű, klasszicista templomot (193 m2). Renoválva 1901, 1928 és 1958-ban. Új orgonája 1963-ban készült. – A plébániaépület egyházi tulajdon.

Fotó: Ligeti Edina