Budapest-Budafok-Belvárosi Szent Lipót plébániatemplom


Adatok

Címe: 1221 Budapest, Savoyai Jenő tér 5..
Búcsú: november 15.
Szentségimádás: február 20. és november 15.

Kapcsolódás

Budai-Déli Espereskerület

Ellátja: Budapest-Budafok-Belvárosi Szent Lipót Plébánia

Történet

A török idők után telepesekkel benépesített egykori Promontórium 1739-ben lett önálló község, a budai kapucinusok látták el 1726–1788 között. Az 1742. évi pestisjárvány után fogadalmi hagyatékból épült Péter és Pál kápolna hamarosan kicsinek bizonyult. Az új templom alapkövét 1753-ban tették le, a kegyúr, Mária Terézia jelentôs anyagiakkal támogatta. 1755. október 6-án szentelte fel Padányi Bíró Márton veszprémi püspök Szent Lipót és Promontor védôszentjei, Szent Sebestyén és Szent Vendel tiszteletére. Mire a berendezéssel elkészültek, a templom újra kicsi lett. 1792-re teljesen átépítették, ezúttal Albert, szász-tesseni herceg anyagi támogatásával és sok-sok közmunkával. Mai végleges formáját csak 1896-ban nyerte el, amikor Pauer János székesfehérvári püspök szentelte föl az addig csak megáldott templomot. Sem tervezőjét, sem kivitelezőjét nem ismerjük. Barokk templom, egyetlen homlokzati középtoronnyal, copf homlokzattal, a torony tetején középkori kovácsoltvas kereszttel. A templom egyhajós, síkmennyezetes, két oldalkápolnával. A vörös márvány főoltár és a Szent Lipótot ábrázoló oltárkép (valószínűleg Bartholomeus Altomonte festménye) Mária Terézia ajándéka. A szószék rokokó, eredete ismeretlen. Az északi oldalkápolna Pieta szoborcsoportját Lechner Erzsébet a budai trinitáriusok templomából vásárolta meg a rend feloszlatásakor a templom számára. A Segítő Szűz Mária oltár, a hajó szentély felőli bal oldalán, Andreas Kentzel pesti polgár ajándéka. 1991-ben itt helyezték el a II. világháború magyar áldozatainak emlékére az első magyar honvédereklyét. Minden esztendőben, halottak napja alkalmából országos megemlékezés színhelye. A templom elsô orgonáját 1764-ben kapta, a jelenlegit 1904-ben a Rieger cég készítette. A templom teljes külső és belső felújítására 1994–97 között került sor. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 809. törzsszám alatt II. kategóriába sorolt műemlék. A plébániához tartozik az 1831-ben épült Péter-Pál kápolna, mely 15 815. törzsszám alatt a műemléki nyilvántartásban szerepel. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a székesfehérvári egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez. Alapterülete: 550 m2, az istentiszteleti tér: 330 m2.

 

Fotó: Thaler Tamás

Képgaléria

Esztergom-Budapest folyóirat

Esztergom-Budapest 2024/3. szám
Esztergom-Budapest 2024/2. szám

Összes folyóirat

Keresés

Az oldalon

 

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

 


 







Adó 1%-a, Katolikus Egyház
Partnereink:




Új Ember bolt