Héregi Szent László plébániatemplom

1326-ból már említi oklevél. A török pusztítás idején, 1552-ben, mindössze 4 házat tartanak számon. Plébániája középkori eredetű. Az 1397-es esztergomi káptalani statútumokhoz kapcsolódó feljegyzésen alapuló Pázmány-féle összeírás az exempt plébániák között említi. Ezért kap meghívást az 1562-es nagyszombati zsinatra. A török idôben elterjed a reformáció. 1701-ben a visitatio canonica szerint 100 lakosa van, mind kálvinista. Plébániáját 1723-ban jogilag visszaállítják, de plébánosa Tardoson lakik. 1773-ban Tardoshoz csatolják. 1741-ben a plébános Héregre költözik és Tardos lesz Héreg filiája. Ettôl kezdve folytonos a héregi plébánosok sora. Ôsi templomáról az 1701. évi visitatio canonica így ír: „Temploma közel a falu végéhez romokban, náddal fedve. Kinek van szentelve, s ki által építve, az új lakosok, elhalálozván a régiek, nem tudják.” 1730-ban a templom romjait lebontják és a régi alapokon 1737-ben újat építe-nek, amelyet 1825-ben Rudnay prímás kibôvíttet (166 m2) Packh Jánossal. Az egyházi tulajdonban levô plébániaház műemlék jellegű. 1765-bôl származik, de 1892-ben megnagyobbították. A műemlék templomot 1828-ban, 1946-ban és 1987-ben renoválták. A legutóbbi felújítás alkalmával a templombelsôt és a plébániaházat festették újra. Ez utóbbit a Szent Erzsébet Karitászközpont bérli szegény gyerekek táboroztatására.