Címe: 2510 Dorog, Templom tér 7.Búcsú: március 19. Szentségimádás: február 26. és szeptember 20.
Dorogi Espereskerület
Ellátja: Dorogi Szent József Plébánia
1181-es oklevél említi először az esztergomi káptalan birtokaként. Ettől kezdve gyakran találkozunk nevével Durog, Borok, Durugd alakban. A török időben elpusztult községben 1694-től németek telepednek le. Plébániája középkori eredetű. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék Miklós nevű papjáról tesz említést. Az 1629-es Pázmány-féle összeírás, amely az 1397. évi esztergomi káptalani statutumokhoz kapcsolódó feljegyzésen alapul, Dorogot és a környékén levő Epöl, Csév, Héreg, Kesztölc, Tardos és Visegrád plébániáit az esztergomi érsek joghatósága alá tartozó exempt plébániák között sorolja fel. 1701-ben az esztergomi főszékesegyházi főesperes végez Dorogon vizsgálatot. Ekkor egy jezsuita működik a községben. Ugyanezen évben visszaáll plébániája. Két évszázadon keresztül váltakozva látja el filiáiként a szomszédos településeket. 1938-ban területéből válik ki a dorogi bányalelkészség (a mai Dorog Szent Borbála plébánia). Középkori templomának alapmaradványait a Mészmű hányója fedi. Az 1701-es visitatio canonica arról számol be többek között, hogy a 120 hívőből álló plébánia közadakozásból templomot emel Szent József tiszteletére. A megszaporodott lakosság részére a kegyúr, az esztergomi káptalan 1767-ben kezdi meg a mai, barokk, műemlék jellegű templom (296 m2) építését. 1775-ben Révay Antal püspök szenteli fel. – 1967–68-ban belső festést és új liturgikus térkiképzést kap. Külsőleg 1976-ban újítják fel. – A plébániaház egyházi tulajdon. – A XIX. sz.-ból származó kálvária helyébe 1930-ban újat állítottak, amely a háború alatt elpusztult, de 1996-ban helyrehozták.
Fotó: Ligeti Edina
Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Bízd Rá Magad
Összes folyóirat
Az oldalon
Főegyházmegyei papok
Plébánia keresése
A főegyházmegye intézményei