Budapest-Rákosfalvai Szent István király plébániatemplom


Adatok

Címe: 1144 Budapest, Álmos vezér tér 1.
A templomhoz urnatemető tartozik
Búcsú: augusztus 20.
Szentségimádás: március 14. és július 21.

Kapcsolódás

Pesti-Középső Espereskerület

Ellátja: Budapest-Rákosfalvai Szent István király plébánia

Történet

Rákos mezején 1280-tól gyakran tartottak országgyűléseket, amelyek közül több a „barátok” templomában végzett ünnepélyes szentmisével fejeződött be. Egyesek véleménye szerint a jelzett templom a mai ferencesek temploma helyén állott, az országgyűlések pedig Pest város falán kívül, a templomtól nem messze zajlottak le. Más vélemény szerint az országgyűlések központja a mai rákosfalvai plébánia területén emelkedő Király-domb volt, amely közelében Mátyás király vadaskertje is húzódott, a „barátok” temploma pedig az ún. Gizella műemlék-kastély helyén (XVI., Egyenes u.) állt. Ennek falában ősi épületrészek fedezhetôk fel. – A török idő után a Festetics család birtokába került a terület. Ők építették a Gizella-kastélyt is, feltehetőleg az ősi romon. Tőlük a birtokot Zsivora György vásárolta meg, aki 1872-ben parcelláztatott egy részt és ezen alakult ki Rákosfalva. A település híveit lelkileg Kőbányáról gondozzák, 1881-től pedig Erzsébetvárosból. 1919-ben alakul meg a helyi plébánia. Istentiszteleti célokra először ideiglenes fatemplom szolgál, amelyet Král István épített 1874-ben. Pucher József tervei szerint 1887-re készül el Szent István király tiszteletére a neoromán kőtemplom, amelyet 1949-ben oldalhajóval bővítettek a mai nagyságra (230 m2). Az 1970-es évekre a régi település eltűnik. Helyén a Füredi úti lakótelep épül. Ezzel a rákosfalvai plébánia Budapest egyik legnagyobb lélekszámú plébániája lesz. – A lebontott plébánialak helyett 1971-ben a templommal összefüggően, egyházi tulajdonban lévő plébániaház épült. – A templomi új liturgikus teret Dr. Berecz Ferenc tervezte és készítette. A belsô felújítás a templom felszentelésének 100. évfordulójára készült el. A főhajó egy új kórussal bővült, amelyen helyet kapott az új orgona is. A keresztút Nagy-Kovács Mária, a Szent Antal és Szűz Mária szobor Kopp Judit alkotása. 1995. szeptemberével a XVI. kerületi rész a sashalmi plébániához került.

 

Fotó: Thaler Tamás

Képgaléria

Keresés

Az oldalon

 

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

Eseménynaptár

szeptember 6. szerda

további események megtekintése »

Esztergom - Budapest Magazin

Esztergom-Budapest 2019/2. szám
Esztergom-Budapest 2019/1. szám

Összes magazin

Új Ember bolt