Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony plébániatemplom


Adatok

Címe: 1056 Március 15. tér 2.
Búcsú: augusztus 15. és utána köv. vasárnap.
Anyakönyvek: 1688-tól.

Kapcsolódás

Pesti-Belső Espereskerület

Ellátja: Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia

Történet

A dunai rév biztosítására már a rómaiak castrumot hoztak itt létre. Ezen erődítmény déli falába ékelődött az ősi Nagyboldogasszony kápolna, amely Fehéregyházzal Buda és Pest legkorábbi egyháza. Egyesek véleménye szerint e kápolnában temették el a vértanúságot szenvedett Szent Gellértet. Ezt az első kápolnát román templom követte, amelynek falmaradványait őrzi a mai belvárosi főplébániatemplom déli tornya. Egyesek szerint (Salamon Ferenc) itt történt Árpád-házi Szent Erzsébet fényes eljegyzése 1211-ben. Zsigmond király idejében új, háromhajós, körüljárós szentélyû, csúcsíves stílusban templom épült. Mátyás király idejében gótikus kápolnák sora és új sekrestye épült hozzá a déli és északi oldalon (a Mátyás-kori díszes déli és északi kapuzat jelenleg restaurálás folyamatában van). A törökök csak átmenetileg használják mecsetnek, meghagyják Pest egyetlen keresztény templomának. A töröktől való felszabadulást rommá vált hajóval éri meg. Ennek jele a szentélyben feltárt mihráb. A csillagboltozatú Mátyás-oratórium viszont megmarad eredeti szépségében. Széchenyi György prímás, „Buda és Pest második alapítója” (Némethy Lajos) hatalmas összeggel támogatja a templom újjáépítését. A megmaradt csúcsíves részt már 1686-ban befedik és használhatóvá teszik. A templomhajó zöme és a homlokzat barokk stílusban való helyreállítása 1725–39 között történik Paur György tervei szerint. Pest ôsi Nagyboldogasszony egyháza (ecclesia baptizmalis) királyi alapítású lévén, a királyi ház főpapjának, az esztergomi érseknek joghatósága alá tartozott, bár a váci egyházmegyének határa messze lenyúlt a Duna bal partján és Pesten főesperessége is volt. Az 1397. évi esztergomi káptalani statútum a fenti értelemben exemptnek jelzi Pest plébániáját. Az egyre jelentősebbé váló Pesttel kapcsolatban fel-felvetôdött az esztergomi érsek és a váci püspök között a joghatóság kérdése. Amíg a törökök kiûzése után Althann M. Frigyes váci püspök (1718–34) igényével szemben III. Károly király és XIII. Benedek pápa végleg az esztergomi érsek javára döntötte el a vitát. A város szabad plébánosválasztási joggal rendelkezett. A hívek lelki gondozásában a plébánia pasztorációján kívül élénken részt vettek a domonkosok és ferencesek. Mindkét rend pesti letelepedése már a XIII. sz.-tól ismert. A hívek testvéri összetartozására utal a középkorban virágzó „Szeretet testvérület”, amely több irányban gondoskodott tagjairól. A törökök kiűzése után megindult anyakönyvi bejegyzések több elhagyott török gyermek keresztelését örökítik meg. Budán és Pesten is otthonokat létesítettek számukra. Putanicz plébános feljelentést tett azok ellen, akik a török rabszolgákkal kegyetlenül bántak. Pest török uralom alóli felszabadulása után nyomban megnyílik a plébániai magyar iskola, és főleg a szerzetesek sokat tesznek a magyar nyelv érdekében. Az 1732–33-as visitatio canonica 3500 hívőről tesz említést. Volt idő, amikor jezsuiták (1703–10) és piaristák (1756–61) vezették a plébániát. A plébánia és a templom összeforrt a város életével. A várost érô megrendítő (pestis, tûzvész, árvíz) és jeles események (bíró-beiktatás stb.) vallási vonatkozásai a plébániatemplomban zajlottak le. De a város fejlődésével és gazdagodásával a plébániatemplom is egyre ékesebb belsőt öltött, mutatja az, hogy 1687-ben Pest-város testülete határozattal létrehozta a templom ének- és zenekarát, a vasárnapi plébániai misék szolgálatára. Sorra állították benne a céhek és az egyesületek oltáraikat. 1872-ben Pest, Buda, Óbuda egyesül. Az országos jellegû vallási események színtere a budai Nagyboldogasszony templom marad, Budapest székesfôváros templomának azonban a pesti Nagyboldogasszony templomot tekintik (vö. „Polgármester-harang”). – 1805-ben a klasszicista főoltár Rákoskeresztúrra került. Az 1890-ben Steindl Imrétôl tervezett főoltár az 1945-ös ostrom alatt pusztult el. Helyébe 1946–47-ben süttői kemény mészkőből szárnyas oltárt állítottak Molnár C. Pál festményeivel. Az ostrom okozta külső sérüléseket a mûemlék templomon (1620 m2) a Fővárosi Mûemlék Felügyelőség hozatta rendbe. A belső festés 1979-ben fejeződött be. 1985-ben az altemplom kazánházából hittanterem létesült, a fôoltáron Molnár C. Pál festményei Csiby Mihály által felújításra kerültek. 1968-ban a barokk rész egysoros ablakai duplítást nyertek és 1987-ben elektromos hőtároló kályhákkal a templom fűthetővé vált. 1991-től elkezdődött a 100 éves Rieger orgona restaurálása. A plébániai iroda és lakások bérlemények. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 396. törzsszám alatt I. kategóriába sorolt műemlék.


Fotó: Thaler Tamás

Képgaléria

Esztergom-Budapest folyóirat

Esztergom-Budapest 2024/3. szám
Esztergom-Budapest 2024/2. szám

Összes folyóirat

Keresés

Az oldalon

 

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

 


 







Adó 1%-a, Katolikus Egyház
Partnereink:




Új Ember bolt