Budapest-Pestszentlőrinci Mária Szeplőtelen Szíve főplébániatemplom


Adatok

Címe: 1181 Budapest, Batthyány u. 87/b.
Búcsú: Szûz Mária Szeplôtelen Szíve (Jézus Szíve utáni szombat).
Szentségimádás: február 17., június 12. elsôcsütörtök

Kapcsolódás

Pestszentlőrinc-Soroksári Espereskerület

Ellátja: Budapest-Pestszentlőrinci Mária Szeplőtelen Szíve Főplébánia

Történet

A Duna menti Szentlőrincet a XIV. századi iratok templomos faluként említik. 1470-ben lelkészség templommal. A törökdúlás pusztasággá tette. A XVIII. század elején a Grassalkovich család birtokrésze lesz Pusztaszentlőrinc és ők építtetik a Szent Lőrinc tiszteletére szentelt kápolnát, ahol vasárnaponként rendszeresen volt szentmise. Sina Simon költségén 1860-ban létesült itt az ország első tanyai iskolája, ahol 50-60 gyermek tanult. A XIX. század végén Pusztaszentlőrinc közigazgatásilag és egyházilag is Kispesthez tartozott. 1902-ben háromharangos haranglábat állítanak fel. 1905-tôl az iskola egyik termében szükségkápolna működik kispesti káplánok vezetésével. 1906 karácsonyán az Egyházmegyei Hatóság jóváhagyja az Egyháztanácsot. 1910. január 1-jén nagyközség, 1936-ban megyei jogú város, 1950. január 1-jén a Főváros XVIII. kerülete lett Pestszentlőrinc. Egyházilag is önállósul 1910. augusztus 24-én Wimmerth Béla elôbb expositus, majd 1920. szeptember 8-tól plébános és kerületi esperes. 1923-ban elkezdik a nagy plébániatemplom építését. 1925. szeptember 5-én Dr. Hanauer Á. István váci megyéspüspök Szűz Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletére szenteli fel. A templom neoromán stílusú, 36 m magas tornyú, 525 m2-es, 1500 ember befogadására alkalmas. 1931-ben közadakozásból katolikus kultúrház épül (600 ülôhelyes, 270 m2-es előadóteremmel, 96 m2-es ebédlővel, társalgóval, játék-, könyvtárszobával és számos kiszolgáló helyiséggel). 1946. szeptember 8-án Dr. Pétery József váci megyéspüspök az állami lakótelep és a Szemere-telepi részt önálló plébániaként leválasztja a Főplébánia területéről. A II. világháború alatt (1944. október 4-én) a templomot bombatalálat érte. 1993. szeptember 1-jén a Karmelita Nővérek volt Nevelőintézetében megkezdi oktató-nevelő munkáját a Szent Lőrinc Katolikus Iskola, majd 1994. szeptember 1-jén a Liliomkert Katolikus Óvodát is megnyitottuk. Iskolánkba 350, óvodánkba 44 gyermek jár. 1992. április 30-i önkormányzati határozat értelmében az államosított Katolikus Kultúrház tulajdonjogát még nem kaptuk meg, de az épület egy részét már az Egyházközség használja. Közösségi csoportjai itt tartják rendezvényeiket. 1989-től 200 személynek önköltségi áron meleg ebédet biztosító katolikus alapítványi konyhánk is van az önkormányzat épületében. A templomkertbôl leválasztott telken 1993-ban építették föl rendházukat az USA-ból hazatelepült Jézus Szíve Nôvérek és álltak be mind a helyi, mind az országos hitoktatóképzés munkájába. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.

A plébánia területe 2008. január 1-jével módosult, ugyanis a Miklóstelepi Szent József plébánia beolvasztásra került.

 

Fotó: Thaler Tamás

Képgaléria

Esztergom-Budapest folyóirat

Esztergom-Budapest 2024/3. szám
Esztergom-Budapest 2024/2. szám

Összes folyóirat

Keresés

Az oldalon

 

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

 


 







Adó 1%-a, Katolikus Egyház
Partnereink:




Új Ember bolt