Címe: 1181 Budapest, Batthyány u. 87/b.Búcsú: Szûz Mária Szeplôtelen Szíve (Jézus Szíve utáni szombat). Szentségimádás: február 17., június 12. elsôcsütörtök
Pestszentlőrinc-Soroksári Espereskerület
Ellátja: Budapest-Pestszentlőrinci Mária Szeplőtelen Szíve Főplébánia
A Duna menti Szentlőrincet a XIV. századi iratok templomos faluként említik. 1470-ben lelkészség templommal. A törökdúlás pusztasággá tette. A XVIII. század elején a Grassalkovich család birtokrésze lesz Pusztaszentlőrinc és ők építtetik a Szent Lőrinc tiszteletére szentelt kápolnát, ahol vasárnaponként rendszeresen volt szentmise. Sina Simon költségén 1860-ban létesült itt az ország első tanyai iskolája, ahol 50-60 gyermek tanult. A XIX. század végén Pusztaszentlőrinc közigazgatásilag és egyházilag is Kispesthez tartozott. 1902-ben háromharangos haranglábat állítanak fel. 1905-tôl az iskola egyik termében szükségkápolna működik kispesti káplánok vezetésével. 1906 karácsonyán az Egyházmegyei Hatóság jóváhagyja az Egyháztanácsot. 1910. január 1-jén nagyközség, 1936-ban megyei jogú város, 1950. január 1-jén a Főváros XVIII. kerülete lett Pestszentlőrinc. Egyházilag is önállósul 1910. augusztus 24-én Wimmerth Béla elôbb expositus, majd 1920. szeptember 8-tól plébános és kerületi esperes. 1923-ban elkezdik a nagy plébániatemplom építését. 1925. szeptember 5-én Dr. Hanauer Á. István váci megyéspüspök Szűz Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletére szenteli fel. A templom neoromán stílusú, 36 m magas tornyú, 525 m2-es, 1500 ember befogadására alkalmas. 1931-ben közadakozásból katolikus kultúrház épül (600 ülôhelyes, 270 m2-es előadóteremmel, 96 m2-es ebédlővel, társalgóval, játék-, könyvtárszobával és számos kiszolgáló helyiséggel). 1946. szeptember 8-án Dr. Pétery József váci megyéspüspök az állami lakótelep és a Szemere-telepi részt önálló plébániaként leválasztja a Főplébánia területéről. A II. világháború alatt (1944. október 4-én) a templomot bombatalálat érte. 1993. szeptember 1-jén a Karmelita Nővérek volt Nevelőintézetében megkezdi oktató-nevelő munkáját a Szent Lőrinc Katolikus Iskola, majd 1994. szeptember 1-jén a Liliomkert Katolikus Óvodát is megnyitottuk. Iskolánkba 350, óvodánkba 44 gyermek jár. 1992. április 30-i önkormányzati határozat értelmében az államosított Katolikus Kultúrház tulajdonjogát még nem kaptuk meg, de az épület egy részét már az Egyházközség használja. Közösségi csoportjai itt tartják rendezvényeiket. 1989-től 200 személynek önköltségi áron meleg ebédet biztosító katolikus alapítványi konyhánk is van az önkormányzat épületében. A templomkertbôl leválasztott telken 1993-ban építették föl rendházukat az USA-ból hazatelepült Jézus Szíve Nôvérek és álltak be mind a helyi, mind az országos hitoktatóképzés munkájába. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
A plébánia területe 2008. január 1-jével módosult, ugyanis a Miklóstelepi Szent József plébánia beolvasztásra került.
Fotó: Thaler Tamás
Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Bízd Rá Magad
Összes folyóirat
Az oldalon
Főegyházmegyei papok
Plébánia keresése
A főegyházmegye intézményei