Budapest-Rákospalotai Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom


Adatok

Címe: 1153 Budapest, Széchenyi tér 8.
Búcsú: október 8.
Szentségimádás: május 27. és november 2.

Kapcsolódás

Újpest-Rákospalotai Espereskerület

Ellátja: Budapest-Rákospalotai Magyarok Nagyasszonya Főplébánia

Történet

Egy 1281-es oklevélben fordul elő először a „Nyír-Palota” név. Az Árpádok korában templomos település volt. 1546-ban egy török adóösszeírásban lakatlan pusztaként szerepel a falu. A török világ után az Újfalussyak szervezték újra az életet. 1923. június 30-án a nagyközséget várossá minősítették. 1950-ben XV. kerületként Budapesthez csatolták. Őslakói palócok és katolikusok. 1769-ben 590 katolikus lakta. A XVIII. században, amikor a török után kitiltották a reformátusokat Budáról és Pestről, a budai és pesti református polgárok ide jártak istentiszteletre. Az evangélikus tótokat Nyitra vidékéről 1730 körül telepíti be Bohuss Sámuel. Eredetileg Megyer, Alag, Palota és Újpest egyaránt Dunakeszi filiája volt. A fóti plébánia alapításakor (1844) Rákospalotát és Újpestet Fóthoz csatolták. Először Újpest (1870), majd Peitler Antal váci püspök rendelkezése értelmében Rákospalota (1884. május 1.) vált önállóvá. Beller Imre szervező lelkész vezetése alatt 1893. szeptember 29-én lett plébánia. 1891. augusztus 2-án népgyűlésen szavazták meg egy új templom építését. A Balassa Ernő által készített terveket 1896. november 11-én hagyta jóvá Schuster Konstantin váci püspök. A skót katedrális mintájára épült, méreteiben is impozáns templom (a két oldalhajót 12 pillér választja el a 63 m hosszú főhajótól; a kereszthajó 34 m széles: belső magassága 20 m, a torony 70 m) freskóit Linek Lajos festette, míg a szobrászmunkák Frank Kálmán kézügyességét dicsérik. Az oltárokat, a szószéket és a gyóntatószékeket Komáromy Lajos készítette. A négy év alatt felépült templomot 1900. június 29-én Jung János c. püspök szentelte fel. A templom festését 1927-ben fejezte be Ádám Rezső rozsnyói festő. A megszépült templomot 1928. május 2-án Hanauer Á. István váci megyéspüspök áldotta meg. A világháborúban erősen megrongálódott épület külső (tető, torony) és belső (festés) felújítását 1989-ban fejezték be. 1996-ban a templom kriptájában urnatemetőt alakítottak ki. A „capellanus expositus” eleinte a kistemplom melletti iskolában lakott. 1895-ben felépült egy négyszobás plébánia, majd 1902-ben a plébános átköltözött a Fő úton épült plébániába. Ezt az épületet 1951-ben elvették. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.

Képgaléria

Esztergom-Budapest folyóirat

Esztergom-Budapest 2024/3. szám
Esztergom-Budapest 2024/2. szám

Összes folyóirat

Keresés

Az oldalon

 

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

 


 







Adó 1%-a, Katolikus Egyház
Partnereink:




Új Ember bolt