Kalazanci Szent József-Kápolna (Piarista )


Történet

A 400 m2 alapterületű, az épület II. emeletén található kápolna a dr. Hültl Dezső tervei szerint 1917-ben épült pesti Kegyes Tanítórendi Főgimnázium és Rendház legna-gyobb és legdíszesebb helyisége. Sajnos az egész épület a második világháború alatt, Budapest ostromakor nagyon tönkrement: elpusztultak a színes templomablakok, és a Magyar Fém- és Lámpaárugyár kivitelezésében készült nagyméretű, impozáns csillárok is. A főoltárképet, amelyet Dudits Andor festett a rendalapító Kalazanci Szent Józsefről, amikor 1953-ban az épületet elvették a piaristáktól, megmentették, és az elmúlt évtizedek alatt megőrizték. A kápolna helyén az Egyetemi Színpad működött. A rendszerváltás után 1991-ben a rend visszakapta a helyiséget, melyet a II. Vatikáni Zsinat megújított liturgiájának kívánalmai szerint László Tamás építész, Tóth László és Csepely-Knorr Kristóf mérnökök közreműködésével újra kápolnává alakítottak át, és akkor helyezték vissza eredeti helyére a főoltárképet. A kápolna jelenleg a budapesti Piarista Gimnázium tanulóinak és a budapesti egyetemistáknak istentiszteleti helye.

 

Fotó: Ligeti Edina

Képgaléria

Esztergom-Budapest folyóirat

Esztergom-Budapest 2024/3. szám
Esztergom-Budapest 2024/2. szám

Összes folyóirat

Keresés

Az oldalon

 

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

 


 







Adó 1%-a, Katolikus Egyház
Partnereink:




Új Ember bolt