Címe: 1056 Budapest, Váci utca 47/b.A templomhoz urnatemető tartozikBúcsú: szeptember 29. Szentségimádás: április 26. és június 21.
Pesti-Belső Espereskerület
Ellátja: Belvárosi Szent Mihály Templomigazgatóság
A jelenlegi Belvárosi Szent Mihály-templom története a pesti domonkos rendházhoz kapcsolódik. A középkori Pest egyik legjelentősebb kolostorát, a domonkosokét, 1230 körül alapították. A kolostor és a hozzá tartozó nagy kert pontos helyét nem ismerjük, az azonban bizonyos, hogy Pest déli részén helyezkedett el. A tatárdúlás (1241) után a lerombolt kolostor és templom új helyen épült fel. Jelentőségét mutatja, hogy 1308-ban a domonkosok telkén gyűltek össze a Károly Róbertet királlyá választó országgyűlés résztvevői. 1541-ben a törökök elől a szerzetesek elmenekültek, az elnéptelenedett zárdát és a templomot lerombolták.
A domonkosok a török kiűzése után, 1699-ben tértek vissza Pestre. A jelenlegi helyen új templomuk és kolostoruk részére öt telket vásároltak. A templom építése három szakaszban zajlott. 1700–1716 között ideiglenes kápolnát emeltek, amely azonban leégett. 1720–1730 között a szerény külsejű kolostor és a kápolna párhuzamosan, lassan épült, és 1730-tól vált használhatóvá. 1745–1765 között készült el a homlokzat, a torony, a sekrestye és a papi kórus.
A homlokzat Madonna-szobrának (1749) alkotója Donner köréhez kapcsolható. 1755-ben került a két oldalfülkébe a Hebenstreit Józsefnek tulajdonítható Szent Domonkos- és Aquinói Szent Tamás-szobor.
1784-ben II. József feloszlatta a domonkosok pesti konventjét, helyükre átmenetileg pálosokat telepített (1785–1786), majd 1787-ben az angolkisasszonyok tanító rendjének adta át. Az angolkisasszonyok a szomszédos épületükben 1950-ig folyamatosan leányiskolákat működtettek. 1950–1998 között a rendházban egészségügyi iskola kapott helyet, ma újra a nővérek lakját. Általános iskolájukat és gimnáziumukat újjászervezték. A templom 1950 óta az Esztergomi Főegyházmegye önálló templomigazgatóságaként működik. A templom az 1997. évi LIV. Törvény alapján 15476. törzsszám alatt I. kategóriába sorolt műemlék.
Az 1838-as nagy pesti árvíz idején az épületben két méter magasan állt a víz. 1892-ben belső felújításokat végeztek. Ennek során mozaikpadlót raktak, üvegajtókat állítottak be, a falak és a mennyezet festését is javították, de nem a régi teljes helyreállításával, hanem egyszerűsítésekkel és módosításokkal. 1933–1934-ben Lohr Ferenc javította a freskókat. 1964–1968-ban külső-belső felújítást végeztek, melynek során a templom mennyezet- és falképeit lemeszelték. 1997-1998-ban teljes külső felújítást végeztek, a toronyba óra került.
1999–2006 között történt a szentély mennyezetfreskóinak és oldalfalainak felújítása, valamint barokk ablak került a régi helyére. A szentély már eredeti szépségében látható. A templomhajó falai is megújultak, és az ablakok cseréje is megtörtént, a szentély ablakához illeszkedő megjelenésben. A templom mennyezetének fele és az orgonának a restaurálása sajnos eddig még nem készült el.
A sekrestye XVIII. századi díszítő festésének helyreállítása 2006-ban kezdődött meg, 2007-ben e helyiség is új, kornak megfelelő megjelenésű bejárati ajtót kapott.
2006-ban barokk szembemiséző oltár készült, és megújult a Szent Rita-kápolna. A templom alatt 1995-től urnatemető üzemel, amely 2005–2006-ban új teremmel bővült. 2019-ben az urnatemető lejárata megújult, és méltó, tágas tér került kialakításra.
2021-ben a templom főoltárképét (Szent Domonkos átveszi a Szűzanyától a rózsafűzért) dr. Korhecz Papp Zsuzsanna festő-restaurátor művész restaurálta.
2014 óta hagyományos római rítusú közösség működik templomunkban bíboros úr engedélyével.
A templomban 2017 óta ukrán nemzetiségű közösség tart görögkatolikus liturgiát heti rendszerességgel, valamint ünnepnapok alkalmával.
A templomigazgatóság vezetését és lelkipásztori ellátását hivatalosan 2018-ban vette át a Gödöllői Premontrei Apátság a főegyházmegyétől.
Fotó: Thaler Tamás
Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Bízd Rá Magad
Összes folyóirat
Az oldalon
Főegyházmegyei papok
Plébánia keresése
A főegyházmegye intézményei