Mogyorósbányai Szűz Mária Neve Plébánia

1269-es oklevél szerint Mária királyné birtoka. A török idôben annyira elpusztul, hogy sem a királyi 1564-es, sem a török 1570-es összeíráskor nem találnak feljegyezni valót. Az 1732-es visitatio canonica a budai klarisszáknak itt levô birtokáról tesz említést. A múlt század elején szénbánya nyílik. Ezért 1907-tôl a Mogyorós név helyett a Mogyorósbánya nevet kapja. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Miklós nevű papja szerepel. A török idô alatti elnéptelenedéssel középkori plébániája is megszűnik. 1701-ben Nyerges filiája, 1771-tôl Bajóthoz tartozik. 1914–70 között Péliföldszentkereszt fiókegyháza lesz, majd 1970-tôl plébánia. Templomáról az 1701. évi visitatio canonica így emlékezik meg: "Temploma elhagyatva tetô nélkül. És mivel régi lakosai a háborúban mind elvesztek, az ide érkezett tótok nem tudják, ki építtette a templomot, vagy hogy melyik szentnek volt szentelve.” Az 1755. évi visitatio canonica-ban pedig ez áll: „Templomának nincs sekrestyéje, szentélye boltíves, a hajó mennyezete deszkázott. Az apácák (budai klarisszák) és a község költségén épült... A plébánosnak (nyergesújfalui) gondoskodnia kell, hogy évenként hétszer szentmise mondassék.” Az említett templom már az ôsi, XII. sz.-ból származó román stílusú templom átépítése. Belsôleg a templomot (80 m2) 1957-ben, külsôleg 1968-ban újítják fel. Az egyházi tulajdonban levő plébániaház 1966-ban épült.

Fotó: Ligeti Edina