Budapest-Albertfalvi Szent Mihály Plébánia

Képgaléria
Plébánia

Cím: 1116 Budapest, Bükköny utca 3.
Telefon: 1/208-1279
E-mail: iroda@albertfalviplebania.hu
Weboldal: http://www.albertfalviplebania.hu
Anyakönyvek: 1823-tól
A PLÉBÁNIA HATÁRAI: Kondorosi út – Solt u. – Károly Iréneusz J. u. – Kelenföldi pu.–Budafok-Belváros vm. vasútvonal – Kőér patak – Duna
Területi beosztás: Budai-Déli Espereskerület

Lelkipásztorok

Plébános: Gável Henrik dr.
Káplán: Huszti Zoltán
Diakónus: Pernitz Ákos

Plébániatemplom

Címe: 1116 Budapest, Albertfalva u. 8.
Búcsú: szeptember 29., ill. következô vasárnap.
Szentségimádás: március 17. és október 15.

Történet

Albertfalva a ráckevei koronauradalom promontori kirendeltségéhez tartozott, amikor a XIX. sz. elején a promontori (budafoki) zsellértelep északi irányba való bővítését határozták el és 50 házhelyet jelöltek ki az új településnek. E területet Mária Terézia ajándékozta leányának, Krisztina hercegnônek nászajándékul, aki Albert, szász-tesseni herceghez ment feleségül. Az új birtokosról nevezték Sachsenfeldnek, illetve nagyon rövid idô múlva kizárólag csak Albertfalvának. A kialakuló, többségében német iparosok lakta település 1828-ban elszakadt Promontortól és önállóvá vált. Az 1838-as nagy dunai árvíz szinte teljesen elpusztította Albertfalvát, de rövid idő múlva ismét felépült. Ipari fejlődése a XX. sz. elejétől felgyorsult (gumigyár, repülôgépgyár, szappangyár, ipari üzemek stb.). A kertes, kis házas, több részes település 1950-től Budapest XI. kerületének része. Az 1970-es évek kezdetén jelentős részét lebontották és új, tízemeletes panel lakóházakat építettek. Bár az anyakönyvezés már 1823-tól önálló anyakönyvben történt, az első szentmise csak 1922. december 26-án volt a régi iskolában. Az új iskola felépítésével (1929) állandó kápolnát alakítottak ki. Bergendy János volt a plébánia elsô szervezô lelkésze, aki ezt a munkát csak elkezdhette, mert 1933-ban Székesfehérvárra helyezték (1945. március 22-én orosz katonák lőtték agyon a székesfehérvári püspökségen). A templom építése és a plébániai élet teljes megszervezése Doroszlai Béla nevéhez fűzôdik, aki 1955-ig volt Albertfalva plébánosa. 1941. október 5-én történt a Szent Mihály fôangyal tiszteletére épített templom felszentelése, melyet Kismarthy Lechner Jenő és fia, ifj. Lechner Jenô tervezett és Felsôszöllôsi Szöllôssy Imre vezetésével történt a felépítése. 1969-ben készült el Bardon Alfréd tervei szerint a szentély átépítése. 1988–91 között a templom teljes felújítására került sor. Az akkori liturgia és a modern építészeti igényeknek megfelelô csúcsíves alakú vasbeton keretek alkotják a templom fôvázát, falai téglából készültek és hullámpalával fedték. Alapterülete 600 m2. Belsô mennyezete a csúcsívet követô fából készült lépcsôs gerendák. Szent Mihály fából készült szobrát Búza Barna készítette. A szentély jobb oldalán lévô hatalmas színes üvegablak az 1938. évi Eucharisztikus Világkongresszus emlékére készült, a többi üvegablak a nyolc boldogság ábrázolása. Az oltár kör alakú, fehér márványból készült. A Mária oltár fölött nyert elhelyezést az elôbb említett kongresszus Magyarok Nagyasszonya képe. A három manuálos, 17 regiszteres orgona építése 1985-ben fejezôdött be. A plébánia 1992. január 31-én alapította az Albertfalvi Don Bosco Katolikus Általános Iskolát, amely az Önkormányzat tulajdonát képezô épületben működik. 1995-ben három új tanteremmel bôvült. Tanulóinak létszáma: 458. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a székesfehérvári egyházmegyétôl az esztergom-budapesti fôegyházmegyéhez.

 

Fotó: Thaler Tamás

Esztergom-Budapest folyóirat

Esztergom-Budapest 2024/4. szám
Esztergom-Budapest 2024/3. szám

Összes folyóirat

Keresés

Az oldalon

 

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

 


 







Adó 1%-a, Katolikus Egyház
Partnereink:




Új Ember bolt