Esztergom-Vári Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyházi Plébánia

Képgaléria
Plébánia

Cím: 2500 Esztergom, Dobozi Mihály utca 10.
Telefon: 33/413-375, sekrestye: 33/402-354
E-mail: varplebania@gmail.com, plebania@bazilika-esztergom.hu
Weboldal: http://www.bazilika-esztergom.hu
Anyakönyvek: kereszteltek 1829-től, házasultak, halottak, bérmáltak 1856-tól
A PLÉBÁNIA HATÁRAI: Dobozi Mihály u. (mindkét oldala) – Szent István tér – hegyoldal – Batthyány Lajos u. – Basa u. – Bánomi u. – Vaskapui u.
Területi beosztás: Esztergomi Espereskerület

Lelkipásztorok

Plébániai kormányzó: Török Csaba dr.
Káplán: Bársony Árpád

Plébániatemplom

Címe: 2500 Esztergom, Szent István tér 1.
A Bazilika búcsúi: április 23. és augusztus 15.
Szentségimádás: január 1. és augusztus 31.

Történet

A Várból, a Királyi városból és a Vízivárosból álló középkori Esztergomnak magja a Vár, amely már Géza fejedelemnek uralkodói székhelye volt valamilyen megerősített lakhellyel és Szent István első vértanúról nevezett kápolnával. Itt születik Szent István, itt keresztelik és koronázzák meg, itt alapítja az érsekséget. Szent István a fejedelmi lakóhelyet átadva az érsekségnek, új királyi palotát építtet a hegy déli csúcsán, a hegy közepén pedig a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére templomot. Ennek előcsarnoka mellett helyezkedik el a monostor (káptalani ház), északra pedig a Szent István vértanú kápolna, amely később megnagyobbítva az érsek magán-temploma, 1391-től pedig a Szent István-prépostság és társaskáptalan temploma lesz. 1180 körül tűzvész pusztít a Várban. A királyi palotát III. Béla, a Szent Adalbert egyházat királyi segítséggel Jób érsek hozatja rendbe. IV. Béla 1256-ban az egész Várat az érsekek tulaj-donába adja. Ettől kezdve védelme, fenntartása az érsekek gondja és kötelessége. A Szent Adalbert érseki székesegyházat Telegdi Csanád, később Szécsi Dénes érsek építteti át és ő szenteli fel 1453-ban Szűz Mária és Szent Adalbert kettős titulussal. Joggal és csodálattal emlegetik „ecclesia magnifica”-nak a háromhajós, 30 öl hosszú, 10 öl széles hatalmas székesegyházat, amelyet gazdag művészi kiképzése mellett három torony, külső és belső kápolnák díszítenek 12 oltárral. A terjedelmes érseki tartomány kormányzása mellett a Várban lelkipásztorkodás is folyik. A Szent István vértanú templom a IV. Bélától 1249-ben a Királyi városból a Várba telepített lakosok plébániatemploma. Ezek azonban 1256-ban visszaköltöznek. A várnép lelkipásztori funkcióira a Szent Adalbert érseki székesegyház Szent Kereszt oltára szolgál. Az esztergomi káptalan 1397. évi statutuma a Szent Kereszt-oltárkanonok-rektorának kötelességét így foglalja össze: „Ad rectorem pertinet cura animarum et ministratio sacramenti omnium commorantium in castro, capitulo et in scholis Strigoniensibus.” Kesztölczi Mihály olvasókanonok (1469–1499) azért alakíttatja ki a székesegyház északi tornyában a Szent Jeromos-kápolnát és tesz alapítványt, hogy ott állandó gyóntatási szolgálat legyen. A mohácsi csata után, amelyben Szalkay László prímás is elesik, a török elôl a káptalan Pozsonyba, majd Nagyszombatba költözik. A székesegyház már az 1543. évi ostromkor megsérül. A Vár elfoglalása után a török hadászati okokból lebontja szentélyét, belsô ékességeit bálványoknak minősítve összezúzza, és dzsámiként használja. 1594-ben, a Vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbanása súlyosan megrongálja. A végső felszabadulást már csak romokban éri meg. A pusztulástól csupán Bakócz Tamás érseknek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Itt csendült fel a visszafoglalás után a Te Deum, és itt végezték aztán az istentiszteletet a várőrség papjai. Mária Terézia 1761-ben visszaadja a Várat az érsekségnek. Ettől kezdve a vízivárosi plébánosok kapnak megbízást a Várban lakók lelki gondozására. Mária Terézia 1768–1770 között a Vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emel. Már ezen építkezéskor fogynak az egykori, híres Szent Adalbert székesegyház romjai. Véglegesen Barkóczy Ferenc (1761–65), majd Rudnay Sándor (1819–31) hercegprímások alatt tűnnek el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai prímási bazilika építéséhez. A hatalmas építmény (5660 m2) alapkövét 1822-ben helyezi el Rudnay Sándor hercegprímás. 1856. augusztus 31-én Scitovszky János hercegprímás szenteli fel a mennybe felvett Szent Szűz és Szent Adalbert püspök, vértanú tiszteletére. 1856-tól kezdve a főszékesegyházi plébános a káptalan egyik tagja. A plébániai funkciók szentélye a Bazilikába sértetlenül visszaépített Bakócz-kápolna, amelynek ôsi kegyképe hosszú időn át zarándokokat is vonzott. Az utóbbi évek felújítási munkái közül kiemelkedik a keleti főhajó feletti tetőszerkezet tűzkár utáni helyreállítása. Műemlék, törzsszáma 2350. – A főszékesegyházi plébániaház egyházi tulajdon. – A Bazilika déli tornya közelében álló, műemlék-jellegű Mária-szobrot Kuckländer Ferenc városparancsnok felesége készíttette 1710-ben az altöttingi Madonna mintájára. – A plébánia területén levô Simor Papi Otthon kápolnáját (Dobozi M. u. 12.) az Otthon lakói használják.

 

Fotó: Mudrák Attila

További templomok és kápolnák a plébánia területén

Esztergom-Budapest folyóirat

Esztergom-Budapest 2024/3. szám
Esztergom-Budapest 2024/2. szám

Összes folyóirat

Keresés

Az oldalon

 

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

 


 







Adó 1%-a, Katolikus Egyház
Partnereink:




Új Ember bolt