Budapest-Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya plébánia

Képgaléria
Plébánia

Cím: 1172 Budapest, Hősök tere 1.
Telefon: 1/257-9427
Weboldal: http://rakosliget.plebania.hu
Anyakönyvek: 1915-től
A PLÉBÁNIA HATÁRAI: Szilas-patak – Naplás-tó – Szilas-patak – Simongát u. – Cinkotai út – Rákosligeti határút – Rákosligeti határút vonala – Határhalom u. – Rákos-patak – Rákos vá.–Rákoscsaba-Újtelep vm. vasútvonal – Tura u. – Diadal u. – Naplás út
Területi beosztás: Rákosi Espereskerület

Lelkipásztorok

Plébániai kormányzó: Molnár Miklós

Plébániatemplom

Címe: 1172 Hősök tere
Búcsú: október 8., ill. közelebbi vasárnap.
Szentségimádás: június 15. és október 5.

Történet

Fach Károly miniszteri tanácsos alapította Munkás-Otthon Szövetkezet által 1897-ben megvásárolt területen kezdődött a mai település élete. A Rákosliget nevet 1937-ben kapta belügyminiszteri engedéllyel. A telep politikailag Rákoskeresztúrhoz, egyházilag Rákoscsabához tartozott, 1907-ben lett önálló nagyközség. A hívek még 1903-ban megalakították a templomépítő bizottságot, amely 1911-ben vette birtokba az akkori Fach téren a templomépítésre szolgáló területet a nagyközség és a Szövetkezet ajándékaként. 1913. november 1-jén Sztanek Pál építész templomtervrajzát elfogadták és az alapkövet 1914. május 1-jén elhelyezték. 1915. augusztus 10-én állították fel a Strizs István isaszegi oltárkészítô mester által épített gót stílű főoltárt és 1915. augusztus 15-én az elkészült templomot felszentelték. Még 1910. szeptember 25-én az egyházközség és a templom védőszentjéül Borromei Szent Károlyt választották. 1910-ben lelkészlakot vásároltak, melyet 1928-ban, 1936-ban és 1984-ben bővítettek. Rákosliget 1915-ben alakult autonóm egyházközség, majd 1920. augusztus 3-i dátummal Hanauer Á. István váci megyéspüspök plébániai rangra emelt és első plébánosává az eddigi expositust, a templomépítő Hillenbrand Móriczot nevezte ki. A plébánia határait kétszer bővítették az ún. Akadémia-teleppel és a Rákoscsaba-Újtelep vasúton túli terület egy részével. A templomot 1936-ban, majd 1984-ben sekrestyével és hittanteremmel bővítették Dr. Kiss Barnabás tervei alapján. 1952-ben a lazarista rend budai kápolnájából idekerült oltár a templom főoltára lett és ezzel egyidejűleg a titulus Szent István király lett. A régi főoltár Szedres községbe került. Az 1992-ben újjáalakult lazarista rend a főoltárt visszakérte. Azóta az egyházközség és a templom titulusa Magyarok Nagyasszonya. A templom jelenlegi alapterülete 360 m2. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.

 

Fotó: Thaler Tamás

Keresés

Az oldalon

 

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

Eseménynaptár

szeptember 6. szerda

további események megtekintése »

Esztergom - Budapest Magazin

Esztergom-Budapest 2019/1. szám
Esztergom-Budapest 2018/4. szám

Összes magazin

Új Ember bolt