Cím: 1172 Budapest, Hősök tere 1.Telefon: 1/257-9427, 30/674-8672E-mail: rakosliget.plebania.huWeboldal: http://rakosliget.plebania.huAnyakönyvek: 1915-től A PLÉBÁNIA HATÁRAI: Szilas-patak – Naplás-tó – Szilas-patak – Simongát u. – Cinkotai út – Rákosligeti határút – Rákosligeti határút vonala – Határhalom u. – Rákos-patak – Rákos vá.–Rákoscsaba-Újtelep vm. vasútvonal – Tura u. – Diadal u. – Naplás útTerületi beosztás: Rákosi Espereskerület
Plébániai kormányzó: Molnár Miklós
Címe: 1172 Hősök tereBúcsú: október 8., ill. közelebbi vasárnap. Szentségimádás: június 15. és október 5.
Fach Károly miniszteri tanácsos alapította Munkás-Otthon Szövetkezet által 1897-ben megvásárolt területen kezdődött a mai település élete. A Rákosliget nevet 1937-ben kapta belügyminiszteri engedéllyel. A telep politikailag Rákoskeresztúrhoz, egyházilag Rákoscsabához tartozott, 1907-ben lett önálló nagyközség. A hívek még 1903-ban megalakították a templomépítő bizottságot, amely 1911-ben vette birtokba az akkori Fach téren a templomépítésre szolgáló területet a nagyközség és a Szövetkezet ajándékaként. 1913. november 1-jén Sztanek Pál építész templomtervrajzát elfogadták és az alapkövet 1914. május 1-jén elhelyezték. 1915. augusztus 10-én állították fel a Strizs István isaszegi oltárkészítô mester által épített gót stílű főoltárt és 1915. augusztus 15-én az elkészült templomot felszentelték. Még 1910. szeptember 25-én az egyházközség és a templom védőszentjéül Borromei Szent Károlyt választották. 1910-ben lelkészlakot vásároltak, melyet 1928-ban, 1936-ban és 1984-ben bővítettek. Rákosliget 1915-ben alakult autonóm egyházközség, majd 1920. augusztus 3-i dátummal Hanauer Á. István váci megyéspüspök plébániai rangra emelt és első plébánosává az eddigi expositust, a templomépítő Hillenbrand Móriczot nevezte ki. A plébánia határait kétszer bővítették az ún. Akadémia-teleppel és a Rákoscsaba-Újtelep vasúton túli terület egy részével. A templomot 1936-ban, majd 1984-ben sekrestyével és hittanteremmel bővítették Dr. Kiss Barnabás tervei alapján. 1952-ben a lazarista rend budai kápolnájából idekerült oltár a templom főoltára lett és ezzel egyidejűleg a titulus Szent István király lett. A régi főoltár Szedres községbe került. Az 1992-ben újjáalakult lazarista rend a főoltárt visszakérte. Azóta az egyházközség és a templom titulusa Magyarok Nagyasszonya. A templom jelenlegi alapterülete 360 m2. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Fotó: Thaler Tamás
Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Bízd Rá Magad
Összes folyóirat
Az oldalon
Főegyházmegyei papok
Plébánia keresése
A főegyházmegye intézményei