2022. július 3. vasárnap

Templomaink a reménynek, az összetartozásnak a jelei

Nyolcvan évvel ezelőtt, a második világháború idején, 1942. június 29-én szentelte fel Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök a remetekertvárosi Szentlélek-templomot.

Az évforduló alkalmából július 3-án, vasárnap Erdő Péter bíboros, prímás mutatott be ünnepi szentmisét a templomban.

A főpásztor kiemelte, hogy belegondolni is megrendítő, milyen volt a helyzet 80 évvel ezelőtt, mikor már szertefoszlottak a remények azzal kapcsolatban, hogy hazánk kimaradhat a háborúból. A bíboros felidézte, hogy a templomot ugyan 1942-ben szentelték fel, de a tervezés és az építés jóval korábban elkezdődött.

 

 

Slachta Margit már 1929-ben felajánlotta szülői házának egy részét nyilvános kápolna céljára, de a mai templom alapkőletételére csak 1937-ben került sor. Mire a templom felépült, nagyot változott a világ. Az eredetileg tervezett főoltárkép és több szobor már nem is készülhetett el. A templom azonban „működött” és számtalan nehézség közepette, de szépült és kiteljesedett.

 

Erdő Péter bíboros homíliáját az alábbiakban teljes terjedelemben közöljük:


Krisztusban Kedves Testvérek!

1. Templomunk felszentelésének 80. évfordulóját ünnepeljük. Megrendítő belegondolni, hogy mi is volt a helyzet itt 80 évvel ezelőtt. 1942-t írtak akkor. Már szertefoszlottak azok a remények, hogy Magyarország távol tud maradni a II. világháborútól. Ugyanakkor a templom tervezését majd építését jóval korábban elkezdték. 1929-ben már Slachta Margit felajánlotta szülői házának egy részét nyilvános kápolna céljára. A mai templom alapkőletételére csak 1937-ben került sor. Mire azonban a templom elkészült, nagyot változott a világ.

 

 

Az eredetileg tervezett főoltárkép és több szobor már nem is készülhetett el. De a templom működött és minden nehézség ellenére szépült és kiteljesedett. A plébánia önálló anyakönyvezése 1944-ben kezdődött meg. Bár Shvoy Lajos püspök a templomot 1942 Szent Péter és Pál ünnepén szentelte fel, a titulus a Szentlélek lett, a búcsú napja pedig pünkösd ünnepe.

 

 

2. „Ez a nap szent a mi Urunknak. Ne szomorkodjatok, hiszen az Úrban való öröm az erősségetek” (Neh 8,10). Isten a templom felszentelésének napján örömet ajándékozott nekünk. Örömet az egész plébánia népének, és örömet magyar katolikus közösségünknek. Izajás prófétát idézve boldogan énekli az Egyház: „Velünk az Isten, értsétek meg, nemzetek, és térjetek meg, mert velünk az Isten”. Jézus születése óta Isten különlegesen is közel van az emberiséghez. Ő, aki jelen van az egész világban, hiszen „mindenek fölött áll, mindent átjár, és mindenben benne van”, sugárzó erővel lép közénk Krisztus személyében. Azóta az Istennel való találkozás fizikai értelemben is új jelentést kapott. Találkozhatunk Istennel az imádságban, a teremtett világ hívő szemléletében, a Szentírás könyveinek olvasásában, de Krisztus személyében Isten már nemcsak jelek és hírnökök által, hanem Fia által szól hozzánk, és lakást vesz közöttünk.

 

 

Amikor Jézus szenvedése előtt a gyönyörű Jeruzsálemi Templom pusztulását megjövendöli, azt is mondja: „Bontsátok le ezt a templomot, és én harmadnapra felépítem azt” – csak később értették meg a tanítványok, hogy saját testének templomára gondolt. Nincs tehát a földön szentebb hely Krisztus Testénél, nem találkozhatunk közvetlenebbül Istennel másutt, mint Krisztusban.

 

 

Krisztus Teste pedig az Eucharisztiában áldozat, táplálék, lakoma és szent jelenlét, ha a tabernákulumban őrizzük a Legszentebbet. Ettől szent hely a keresztények temploma, mert itt mutatjuk be a szentmiseáldozatot, itt vesszük magunkhoz Krisztus Testét, itt részesülünk szentségeiben, és itt borulhatunk le az Oltáriszentség előtt. Isten láthatatlan és anyagtalan, időtlen, és felette áll a térnek. Megtestesülésével azonban belépett a térbe és az időbe, megvalósította a nagy találkozást a Teremtő és a teremtett világ között. Ennek a nagy találkozásnak a szentélyei a keresztény templomok. Erőforrások tehát, amelyek rendezik, sugárzóvá teszik egy-egy közösség életét. Tornyuk keresztje az ég felé mutat, fölemeli a tekintetünket, és Isten magasából bizalommal, értelemmel, értékkel tölti meg hétköznapi életünk világát.

 

 

3. Ha Krisztussal találkozunk, összetalálkozunk egymással is. Keresztény hitünk nem egyéni vélekedés csupán, hanem egy közösség élete és meggyőződése. Krisztus szent népet gyűjtött egybe, Egyházához hű marad az idők végezetéig. Hitünk tehát szükségképpen megkívánja a vallás közösségi gyakorlását, a hívő közösség összetartását, életének, szeretetének gazdagságát. Így adjuk tovább hitünket, így mutatkozhat meg annak életet és világot formáló, értékekkel gazdagító ereje. Templomaink tehát a reménynek, az összetartozásnak a jelei az itt élő emberek egész közössége számára.

Isten áldja meg a Remetekertvárosi Plébánia egész közösségét, segítse mindazokat, akik ebbe a templomba hittel és nyitott szívvel járnak, áldja meg mindazok munkáját, akik Isten házáért és a hívő közösségért, embertársaik javára készek dolgozni és imádkozni! Ámen.

 

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Fotó: Magyar Kurír/Merényi Zita

Képgaléria

Esztergom-Budapest folyóirat

Esztergom-Budapest 2022/2. szám
Esztergom-Budapest 2021/1. szám

Összes folyóirat

 







Adó 1%-a, Katolikus Egyház

Keresés

Az oldalon

 

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

Eseménynaptár

szeptember 6. szerda

további események megtekintése »

Partnereink

Új Ember bolt