Tanácskozás az eucharisztiáról a vallásközi és ökumenikus párbeszéd jegyében

Véget ért a november 27. és 29. között rendezett, eucharisztiával foglalkozó nemzetközi tudományos konferencia Esztergomban, amelynek jelentőségéről, valamint a 2020-as, budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeiről Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek nyilatkozott a Magyar Hírlapnak.

A kongresszusok előkészítésére négy év áll rendelkezésre, ennek félidejénél szokás beszámolót tartani a pápai bizottság előtt, fölvenni a kapcsolatot a világ püspöki karainak eucharisztikus kongresszusi megbízottaival, valamint rendezni egy olyan tudományos konferenciát, amely az eucharisztia témáját járja körül a mai világ, a mai egyház adottságainak és szükségleteinek megfelelően – mondta lapunknak Erdő Péter bíboros. A főpásztor fölhívta a figyelmet arra, hogy a konferencia témájának pontosabb kijelölése, valamint a hangsúlyok meghatározása jelentősen függ a kongresszus leendő helyszínétől, továbbá annak kulturális és társadalmi adottságaitól. „Noha az eucharisztia egy és közös az egész Katolikus Egyházban, sőt, azon túl is bizonyos keresztény közösségek eucharisztiáját elismerjük, mégis egészen más teológiailag szólni erről a legutóbbi helyszínen, a Fülöp-szigeteken, mint itt, Közép-Európában – hangsúlyozta. „Míg ugyanis a Fülöp-szigeteken elsősorban a missziók, a nagy társadalmi problémák és a szegénység kérdése kapcsolódik hozzá, addig Közép-Európában inkább a sok nép, sok kultúra, sok felekezet együttélését és az ezzel járó sokszínűséget kell a témaválasztásban érvényesíteni” – világított rá a konferencia nemzet- és vallásközi, valamint ökumenikus jellegének hátterére.

A tanácskozáson ennek jegyében más felekezetek és vallások képviselői is jelen voltak. Schőner Alfréd lipótvárosi főrabbi és Verő Tamás budai főrabbi a keresztény eucharisztiához kapcsolódó zsidó liturgikus szokásokról beszélt, valamint három ortodox egyház is küldött előadókat. Erdő Péter bíboros ezzel kapcsolatban rámutatott, az ortodox előadók, bár mind teológus professzorok, az egyházi rend három különböző fokozatát képviselték. „A konstantinápolyi egyetemes pátriárka küldötte, Makariosz hrisztupoliszi püspök, Michael Zheltov orosz ortodox pap, Nicolae Preda pedig román diakónus-lektor” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az előadásokból kiderült többek között, hogy a szentáldozáshoz szükséges szigorú, orosz ortodox kritériumrendszeren előbb Nagy Péter cár felvilágosult reformrendelete enyhített, majd a 20. században a kommunizmus nehézségei idején vált egyre gyakoribbá az eucharisztia vétele. „Az ortodoxia tehát e tekintetben a nyugati egyházhoz közelít, hasonló irányba fejlődik” – összegezte, megemlítve azt is, hogy Fekete Károly debreceni református püspök és Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök előadása a protestáns közösségek úrvacsora-szemléletét tekintve hasonló tendenciát láttatott.

A főpásztor beszámolt a a 2020-as kongresszust előkészítő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) Általános Titkársága munkájáról is: a kongresszussal összefüggő pályázatok mellett megtörtént már a kapcsolatfölvétel a régió püspökeivel is, akiket arról kérdeztek, milyen létszámban várhatók látogatói csoportok Budapestre. Zajlik a kongresszus heti programjának pontosítása, ezzel kapcsolatban elárulta: számos részlet kikristályosodott, folyamatban van a hazai és külföldi előadók – többek között Andrea Bocelli – fölkérése.

A 2020-as kongresszus egyik látványos elemének ígérkezik, hogy felújítják az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszus díszes vasúti kocsiját, amely nyolcvankét év után ismét méltó körülmények között tenné lehetővé, hogy haladó vonatban tarthassanak szentségimádást. „Országos elsőáldozást is hirdettünk erre az alkalomra: 2020-ban Budapestre hívtuk az összes magyar elsőáldozót”, sőt, a lehetőség a határon túliak számára is nyitott: „anyanyelvtől függetlenül mindenkit szeretettel várunk, akinek a plébánosa és főpásztora ehhez pozitívan áll hozzá”. Erdő Péter azt is elárulta, több kórus, együttes, zenész jelentkezett már a régióból azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a programokhoz. „Népeken és határokon átívelő szeretetet látok ebben, ami nagyon fontos és biztató” – fogalmazott ezzel kapcsolatban a bíboros.

Cél az is, hogy az eseményre a társadalom minél szélesebb körben megszólítsák, ezt a NEK Általános Titkárságának albizottságai is segítik. „A tudományos bizottság szintén szervez konferenciát az előkészület részeként, amelynek a témája az Eucharisztia mellett a víz lesz” – mondta, hozzátéve, hogy a Társadalmi Bizottság, amelynek elnökletét Áder János köztársasági elnök vállalta, november 30-án ül össze. Itt kerül sor egy félidei beszámolóra is a szervezés előrehaladásáról – árulta el.

Erdő Péter emellett fölhívta a figyelmet arra is, hogy a kongresszushoz kapcsolódóan számos kulturális eseményre kerül sor: az Opera például keresztény évadot hirdetett 2020-ra, a kongresszus hete alatt pedig a Művészetek Palotája és a Zeneakadémia is le van már kötve különböző rendezvényekre. „Nagyon szeretném, ha ezeknek híre menne, hogy a régióból minél többen érkezzenek, hiszen az is az előkészület része lehet, ha valahonnan Budapestre jönnek egy, a kongresszussal összefüggő kulturális eseményért” – hangsúlyozta. A NEK kiemelt figyelmet szentel a fiatalabb korosztálynak is, a tervek szerint lesz egy ifjúsági est a Papp László Sportarénában, amely Ákos és Csík Zenekar koncerttel kezdődik, majd zenével kísért szentségimádással folytatódik.

Magyar Hírlap/Szöveg: Vitéz Anita; Fotó: Hegedüs Róbert