Nemzetközi kánonjogi kongresszus Rio de Janeiróban

A bíboros előadásában kiemelte: az emberi méltóság alapvető elv, amelyet az élet minden területén, különösen a vallási szférában tiszteletben kell tartani és elő kell mozdítani. A hívők jogainak elismerése és védelme elengedhetetlen ahhoz, hogy minden ember teljes mértékben gyakorolhassa vallásszabadságát és méltósággal élhesse meg hitét.

A Rio de Janeiró-i Sumaré Tanulmányi Központban a világ különböző részeiről érkező szakértők, kánonjogi professzorok gyűltek össze, hogy megvitassák a Katolikus Egyház jogrendszerének alapvető kérdéseit. Az eseményt a Consociatio Internationalis Studio Iuris Canonici Promovendo (Nemzetközi Egyesület a Kánonjog Tanulmányozásának Előmozdításáért) szervezte.

Az előadók között olyan nemzetközileg elismert szakemberek vannak, mint Erdő Péter bíboros, prímás, valamint Bruno Esposito atya, Paolo Carozza professzor (Notre Dame Egyetem, USA), Luis Navarro professzor (Pápai Szent Kereszt Egyetem, Róma) és Damián Astigueta atya (Pápai Gregoriana Egyetem, Róma), valamint érkeztek résztvevők a konferenciára Spanyolországból, Franciaországból és Latin-Amerikából is. A szeptember 22-i megnyitó ülésen Orani João Tempesta bíboros, Rio de Janeiro metropolita érseke mondott köszöntőbeszédet. A programban szerepelnek kerekasztal-beszélgetések, workshopok és viták is olyan témákról, mint a vallásszabadság, az egyházi kormányzás, a kánonjogi szankciók, az ökumenikus párbeszéd, a hívők szövetségei és az új katolikus közösségek.

Erdő Péter bíboros A hívők közös jogai és az Egyház jogai című előadása kezdetén hangsúlyozta, megtiszteltetésnek tartja, hogy ilyen képzett és reprezentatív közönség előtt szólalhat fel. A konferenciát szervező Consociatio Internationalis Studio Iuris Canonici alapítása óta azt a célt tűzte ki maga elé, hogy rámutasson: a kánonjog nem csupán írott szabályok összessége, hanem egy komplex intézményi valóság, amely „természeténél fogva” az Egyházhoz tartozik.
Kiemelte: a mai kultúrában hozzászoktunk ahhoz, hogy az egyén jogait vegyük kiindulási pontnak, mintha nem lenne függőségi kapcsolat az emberi közösségek és az egyének között. Rámutatott: az Egyház alkotmányos alapja nem a hívők egyéni jogainak összessége, hanem a Krisztustól kapott küldetés, amely az Egyház intézményesítésének fő ereje. Isten népének ebből a közös küldetéséből fakadnak a hívők főbb kötelezettségei és jogai is.
Amikor a laikusok együttműködésének lehetőségeit keressük a kormányzati hatalom gyakorlásában, nem szabad azt gondolnunk és elképzelnünk, hogy valami új általános elvet kell megfogalmaznunk, hanem inkább konkrét helyzetek megoldására kell törekednünk – fogalmazott Erdő Péter, és hozzátette: ezt figyelembe véve őszintén kereshetjük a valódi szinodalitás útjait, amiben minden hívő együttműködik a Szentlélek segítségével.