Interjú a Főpásztorral

Jóváhagyta a Vatikán, hogy jövőre rendezzék meg az eucharisztikus világkongresszust Budapesten, amely most elmarad a járványhelyzet miatt. A telefonvonalban Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. Jó reggelt kívánok, Bíboros úr!

Jó reggelt kívánok!

Hogy érkezett ez a levél? A Vatikánban különös, klasszikus formái vannak a kommunikációnak.

Igen. Először is ott a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottsága, azon keresztül az államtitkársághoz és a pápához jutott a mi javaslatunk. Hiszen arról már volt pápai döntés, hogy 2021 szeptemberében lesz a kongresszus, de ez nem elég ahhoz, hogy elkezdjük azt átszervezni, mert nekünk a pontos napokra is szükségünk van, hiszen a színhelyek lefoglalása, az előadók felkérése, a regisztráltak időpontváltoztatási javaslatának a megfogalmazása az pontos dátumot kíván. Most ugyanezen az úton a Szentatyához eljutott a javaslatunk, hogy szeptember 5-től 12-ig legyen ez a kongresszus, és erre kaptuk meg a jóváhagyást, ezért tudtuk ezt most ezen a héten már így hirdetni.

Jelentős érdeklődés tapasztalható a világesemény iránt. Mi volt ennek az oka, hogy ennyire kiemelkedő az érdeklődés – ezt a Vatikán is méltatta –, s fenntartható-e ez az érdeklődés jövőre is? Ugyanilyen várakozás előzi-e meg ezt a rendezvényt, mint ahogy most, az idén?

Mindenekelőtt az Eucharisztia. Mi Jézus Krisztust állítjuk a középpontba, és ennek a fajta találkozónak különösen is Ő a középpontja, tehát lehet imádsággal készülni, lehet különböző kateketikai, vallási és kulturális programokkal készülni, és ezek széles körben már szerte a világon megindultak. Tehát az érdeklődés az módszeresen is, szervezetten is koncentrálódott. Lelkipásztori kezdeményezések is voltak, amelyek a járvány miatt részben szüneteltek, de csak részben. Ilyen volt például a Missziós keresztnek az országjárása és az útja az egész Kárpát-medencében. A Missziós kereszt igaz, hogy most karanténban volt egy ideig, de még erről is közvetítettünk a közösségi médiában, és ennek is nagyon nagy visszhangja volt. Tehát az imádság folytatódott tovább, és reméljük, hogy a többi programokkal is most már – természetesen ezt a pár hónap késést beleszámítva – újra folytathatjuk ezt a munkát.

Brazíliából, Irakból, Nigériából, Dél-Koreából, Kanadából és az Egyesült Államokból is érkeztek volna előadók az idei kongresszusra, lehet-e rájuk számítani jövőre is?

Egy biztos, hogy idén szeptemberben ők valószínűleg még nem tudtak volna jönni részben a repülőforgalom zavara miatt, mert lehet, hogy lesznek járatok, de nem azok, nem annyi Másrészt pedig van egy lélektani hatása is ennek a betegségnek: sokan óvatosabbak lettek, sokan azt mondják, hogy még azért a nagy tömegrendezvényt olyan hamar ne kezdjük újra. Tehát sokkal biztonságosabbnak látszik a jövő évi dátum. Most vagyunk abban a helyzetben, hogy mindenkinek személy szerint fel tudjuk ajánlani, hogy mely napon várjuk az ő szereplését ugyanazzal a tartalommal, mint ahogy idén szeptemberben terveztük. Aki tudja vállalni, azt örömmel fogadjuk, aki nem, a helyett fölkérünk valaki mást.

A többi program is marad?

A többi program is nagyrészt marad, nyilván egy kicsit a hangsúlyok függhetnek a helyszínektől, hiszen most biztosítjuk a helyszíneket is napról napra, fél napról fél napra, de remélhetőleg nagy részében a program az maradni fog. Lehet, hogy kisebb részleteiben igazításra lesz szüksége, viszont a módszerben, azt hiszem, hogy sokat tanultunk, éppen a karantén Ideje alatt, mert sokkal intenzívebb lett még az egyes plébániáknak is a kapcsolata a világhálón, a közösségi médiában a hívőkkel, egymással. Eddig is megvolt a NEK Titkárságnak a Facebook-, YouTube- és egyéb jelenléte, de most ezt még inkább fokozhatjuk, és magán a világkongresszuson is lehet, hogy ezt a típusú jelenlétet és bekapcsolódást tovább erősítjük.

Milyen lehetőségeket látnak a továbbiakban ebben a bizonyos online kapcsolattartásban, mert valószínű, hogy a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez többletlehetőséget ad a hívekkel való kapcsolatban?

Természetesen. Eddig is létezett ez, csak inkább szórványos kezdeményezés volt, most viszont a plébániák döntő többsége, természetesen a szerzetesrendek, stb. szintén ráállt erre, és beletanult, hogy így mondjam. Éppen ezért ezt nem szabad abbahagyni. Nyilván nem a miseközvetítésre kell majd koncentrálni. Amint mindenütt visszaáll a nyilvános miséknek a rendje, amint nagyobb számú hívő is összejöhet egy térben, megszűnnek az aggodalmak – folyamatosan és fokozatosan –, akkor a miseközvetítést például azt már nem egy stúdióból, hanem a nyilvános szentmiséről lehet majd adni, de nem feltétlenül olyan gyakran, mint most, hiszen az emberek személyesen is eljönnek. Viszont az egyéb jelenlétet, az egyéb tartalmakat, tehát Biblia órát, katekézist és sok minden mást azt lehet majd folytatni, és ezzel erősödhet a helyi közösség.

Ferenc pápa kérésére mára imanapot hirdetett a koronavírus-járvány megszűnéséért és az emberiségért a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa. Mi lesz ennek a napnak a magyarországi programja, mi várható, mi történik?

Ezt az akciót tulajdonképpen nemcsak Ferenc pápa hirdette meg, hanem más vallások és felekezetek is. Az imádság az természetesen vallásonként, világnézetenként elég eltérő lehet. Adott esetben lehet olyan, hogy különböző vallások nem ugyanahhoz imádkoznak, vagy vannak vallások, akik esetleg nem személyes Istent tisztelnek, tehát itt alapvető különbségek lehet még az imádság jelentésében is. Mi katolikusok elsősorban szentmisét mutatunk be, mégpedig azok szerint a liturgikus szövegek szerint, amit néhány hete engedélyezett az Istentiszteleti Kongregáció járvány idejére. Azért könyörgünk, hogy múljon el a járvány, könyörgünk azokért, akik küzdenek a járvány ellen – az orvosokért, az ápolókért, kutatókért és mindenki másért, aki a társadalomban ezért dolgozik –, a betegekért, az elhunytakért, és azért, hogy minél előbb gazdagodva és egészségesebben kerüljön ki az emberiség is ebből a nehéz időszakból.

Köszönöm szépen. Erdő Péter bíboros, prímást, esztergom-budapesti érseket hallották.

Meghallgatható itt!