2022. június 26. vasárnap

Hitünk több, mint puszta körültekintés vagy szakértelem

Június 26-án, a héregi Szent László-templom búcsúnapján Erdő Péter bíboros, prímás mutatott be szentmisét, és megáldotta a felújított, ifjúsági szálláshelyként működő plébániaépületet.

A szentmisére megtelt a Szent László-templom. Erdő Péter bíborost Döbrentei Ildikó, a plébániai képviselő-testület tagja köszöntötte. Örömét fejezte ki, hogy a Héregről elszármazottak és a szomszédtelepülések lakói is részt vesznek Szent László király ünnepén, mikor Erdő Péter megáldja a felújított plébániát, mely a Magyar Falu Program, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és a hívek adományából valósult meg.

 


A szentmise főcelebránsa és szónoka Erdő Péter bíboros volt, koncelebrált Szabó Zoltán plébános, részt vett a szolgálatban Kívés Zoltán állandó diakónus, aki a szentendrei karitászcsoporttal több mint huszonöt éve nyaraltat itt hátrányos helyzetű gyerekeket, lelkigyakorlatozókat.

Erdő Péter szentbeszédét teljes terjedelemben közöljük.

 

Krisztusban Kedves Testvéreim!

1. Örömmel ünnepeljük ma ennek a templomnak a búcsúját, és védőszentjét Szent László királyt. A mai napon megáldhatjuk a felújított plébánia épületet is. Ez különleges ok a hálaadásra. Okunk van a köszönetre is mindazok felé, akik ezt a munkát adományaikkal, munkájukkal, imáikkal segítették.

2. A mai szentmise olvasmányában a Bölcsesség könyvének szavait hallottuk: „Az Úr az igazat »ellenségeivel szemben« védelmezte, üldözőitől oltalmazta, és nehéz küzdelemben győzelemre segítette” (Bölcs 10,12). Ebben a szentírási mondatban László király sorsára ismerhetünk. Amikor Vazult megvakították, éppen azért, mert riválist láttak benne, aki veszélyeztette azokat a törekvéseket, amelyek Szent István alkotó életművét jellemezték, senki sem gondolhatott arra, hogy majd éppen az ő leszármazottai közül támadnak olyan nagy uralkodók, akik Szent István építő munkáját folytatják és kiteljesítik. A menekült hercegek először Csehországban találtak otthonra, majd András a kijevi udvarba távozott, Béla herceg pedig Lengyelországban telepedett meg, ott született 1046-ban fia, László, akiknek édesanyja lengyel hercegnő volt. Amikor Szent István halála után az ország polgárháborúba süllyedt, majd a régi időket visszaállítani akaró pogányok lázadása dühöngött, Andrásnak kellett Kijevből hazatérnie, hogy visszaállítsa a rendezett életet és a magyarságot biztosan bekapcsolja a keresztény népek közösségébe. Ő volt az, aki I. András királyként 1046-tól 1060-ig uralkodott. Utána azonban ismét viszályok következtek. 1077-ben László volt az, aki újra stabilitást teremtett. Nem csupán támogatta a kereszténységet, hanem tovább is folytatta Szent István művét. Egyházmegyét alapított Nagyváradon és Zágrábban is. Gyűléseket tartott és törvényeket hozott, visszavert minden ellenséges támadást. Akkor is kitartott a Krisztusba vetett hit és a keresztény Nyugathoz tartozás mellett, amikor maga a Nyugat meghasonlott önmagával és ádáz küzdelem robbant ki a császár és a pápaság között. Törvényeiben védte a magántulajdont, a vasárnap megünneplését, a felbonthatatlan keresztény házasság eszményét, hiszen az Egyház tanításának megfelelően kimondta, hogy akik házasságtörés miatt különválnak, ha nem akarnak kibékülni, akkor sem köthetnek újabb házasságot az előző házastársuk életében (Szabolcsi Zsinat, Szent László I. Törvénykönyve, 20).

 


3. Úgy tűnik, László királyban a kortársak is ezt a nagy megszilárdítót, az ország stabilizálóját, a Szent István-i mű kiteljesítőjét ünnepelték. Maga László király tudatosan vállalta ezt a küldetést. Ő volt az, aki kieszközölte István király, Imre herceg és Gellért püspök szentté avatását (1083). Felülemelkedett a családi emlékek fájdalmán, Vazul megvakításán és megcsonkításán. Számára nem a személyes sérelmek voltak a fontosak, hanem az ország érdeke és a keresztény hit, amely képessé tesz arra, hogy a múlt sérelmeit meghaladva új lendülettel építsük a szeretet és az összetartozás kultúráját.

4. De Szent László királyt nemcsak az ország megszilárdítójaként ünnepelték, hanem igen hamar csodatevőként is. Legendája, mely minden valószínűség szerint mintegy 100 évvel halála után keletkezett , egyértelműen állítja, hogy csoda jelölte ki a szent Király temetési helyét. A holttestét hordozó kocsi magától indult el Várad felé, pedig komolyan vitatkoztak azon, hogy Székesfehérvárra temessék-e a királyok szokásos nyughelyére, vagy László személyes kívánságát teljesítsék . Már ez a csodálatos esemény is istenítélet jellegű. Egy vitát dönt el ugyanis a természetfeletti útmutatás. Bár László király nagyváradi sírja körül nagyon sok gyógyulás és imameghallgatás történt, közöttük is feltűnőek azok az esetek, amikor vakok nyerték vissza látásukat, mégis a kortársak legjellemzőbb hite és meggyőződése az volt, hogy Szent László király halála után is el tudja dönteni a peres ügyeket. A sírjára vagy fejereklyéjére tett eskünek perdöntő erőt tulajdonítottak.

 


5. Szent László hite átjárta egész életét. Nem puszta emberi számítás vezette a Szent Istvántól megkezdett úton, hanem az Isten iránti szeretet mutatta meg neki a kiegyensúlyozott, a valóságban jól megalapozott, az emberséges és értékeket teremtő kormányzás feladatait. Hitünk ugyanis több, mint puszta körültekintés vagy szakértelem, a világot alkotó és fenntartó Istennel lépünk személyes kapcsolatba. Ő adja az embernek az igazi bölcsességet és az erőt, ő az, akinek vezetésére és gondviselésére ma is nagy szüksége van népünknek és a világnak.

Szent László király, könyörögj érünk! Ámen.

 

Szabó Zoltán a hívek nevében 70. születésnapja és közelegő névnapja alkalmából köszöntötte Erdő Péter bíborost.

 

 

Kívés Zoltán köszönetet mondott a plébánia híveinek és a plébánosnak az évek hosszú során át tapasztalt befogadásért. „Testvéregyházközség lettünk, szinte hazajövünk ide” – fogalmazott.

A liturgiát követően Erdő Péter bíboros megáldotta a plébánia szomszédban álló épületét.

 

 

Szabó Zoltán a Magyar Kurír kérdésére elmondta: az épületet ifjúsági szálláshelyként működtetik. 35 emeletes ágyas és matracos elhelyzésére van lehetőség, a korszerűsítésnek köszönhetően immár egész évben. A plébániaház nagy udvarával kiváló táborozóhely a Gerecsében.

 

 

A héregi Szent László-templom

A héregi templomot már 1326-ból említi oklevél. Plébániája középkori eredetű. Az 1397-es esztergomi káptalani statútumokhoz kapcsolódó feljegyzésen alapuló Pázmány-féle összeírás az exempt – a megyéspüspök joghatósága alól kivett és magasabb egyházi hatóság alá rendelt – plébániák között említi. Ezért kapott meghívást az 1562-es nagyszombati zsinatra. A török időben elterjedt a reformáció. 1701-ben a visitatio canonica szerint 100 lakosa volt, mind kálvinista. Plébániáját 1723-ban jogilag visszaállították, de plébánosa Tardoson lakott. 1730-ban a templom romjait lebontották és a régi alapokon 1737-ben újat építettek, amelyet 1825-ben Rudnay prímás kibővíttetett Packh Jánossal.

 

Forrás: Magyar Kurír

Fotó: Magyar Kurír / Lambert Attila

Képgaléria

Esztergom-Budapest folyóirat

Esztergom-Budapest 2022/2. szám
Esztergom-Budapest 2021/1. szám

Összes folyóirat

 







Adó 1%-a, Katolikus Egyház

Keresés

Az oldalon

 

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

Eseménynaptár

szeptember 6. szerda

további események megtekintése »

Partnereink

Új Ember bolt