Hit, tudomány és nemzeti emlékezet találkozása Árpád-házi Szent Margit ünnepén

A koponyaereklyén az elhunyt Kásler Miklós professzor munkacsoportja végzett tudományos vizsgálatokat. A kutatók DNS-elemzéssel erősítették meg, hogy a relikvia valóban Árpád-házi Szent Margit királylányhoz köthető. Az ereklyét a templombúcsú napján az oltár előtt tekinthették meg a hívek.

Erdő Péter bíboros homíliáját teljes terjedelmében közöljük:

Krisztusban Kedves Testvérek!
Árpád-házi Szent Margitra emlékezünk a mai napon. Szűz Szent Margitra, akinek életét betöltötte Krisztus szeretete, az imádság emberére, aki tudott engesztelni és könyörögni családjáért, hazájáért és népéért.
1. A mai evangéliumban Keresztelő János tanúságát halljuk Jézusról. Szó van erről a szinoptikus evangéliumokban is, de Jánosnál különösen részletes és mély értelmű tanítást olvashatunk erről. Ugyanakkor éppen a János evangélium számol be arról, hogy a Keresztelő két tanítványa, János és András ennek a tanúőságtételnek a hatására indulnak el Jézus után, hogy a tanítványai legyenek. Ezzel az evangélista a Jézusról való tanúságtétel hatását is megmutatja. A legnagyobb tanúságtevőink a szentek. Olyanok ők, mint világító fények a történelem éjszakájában.
2. De aki az éjszakában virraszt, azt könnyen elborítja a sötétség. Őrizni, ápolni kell a fényt, az égő mécsest. Ez az a fény, amelyet a keresztségben kaptunk meg. A hit és a kegyelem fénye, amit akkor a szertartásban az égő gyertya lángja jelképezett számunkra. Ez az, amit őrizni és ébren tartani kell minden időben. Újra és újra fel kell szítanunk magunkban a hitet. Tanulással, imával, a hit gyakorlásával kell táplálnunk a lángot, mely annak idején kigyulladt a lelkünkben. De ez a fény a kegyelem fénye is. A megszentelő kegyelemé. Ha ez elevenen él bennünk, akkor ébren várjuk, felkészülten várjuk Krisztus elérkezését. A kegyelem állapota szükséges ahhoz, hogy bebocsátást nyerjünk az örökké tartó, boldog lakomára. Ezt a kegyelmet őrzi bennünk az imádság, őrzi a lelkiismeretvizsgálat, őrzi a jótettekre való rendszeres törekvés. Őrzi, és újra felszítja a szentgyónás. De őrzi az önmegtagadás is, mely mindig rendet teremt az életünkben, mert ráébreszt arra, hogy az Isten iránti szeretet minden másnál fontosabb ezen a világon.
3. Szent Margit az engesztelés nagy szentje volt. Az engesztelés és az önmegtagadás értelmét mai világunk nehezen fogja fel. De Isten szeretetből alkotta a világmindenséget, szeretetével tartja fenn és kormányozza azt, titokzatos módon, sokszor a természetes okokon és hatásokon keresztül. De hát hogyan is jelölhetnénk meg mi a természet határait, amikor a körülöttünk lévő világról sem tudhatunk mindent. Egyre bővülő ismereteink új és új kérdéseket vetnek fel a tudomány számára. Szent Margit kora gyermekségétől fogva élte a szigorú, szerzetesi életet. Megtanult hősiesen szolgálni, engedelmeskedni, imádkozni, hatott kegyelmi kisugárzása az egész országra. Mert apja és testvére között a gyilkos polgárháborút az ő imádsága és közbenjárása csitította el. Margit jól tudta, hogy szülei azért ajánlották őt Istennek, hogy ezáltal kieszközöljék Magyarország megszabadulását a tatároktól. Ő maga tudatosan is vállalta az országért ezt a felajánlást. Olyan szentünk ő, akinek közbenjárását egész népünkért ma is bizalommal kérjük. Kortársai feljegyezték róla, hogy sokat elmélkedett Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Erzsébet életéről. A magyar szenteknek tehát különleges tisztelője volt, hiszen magát is az országért és a népért felajánlott engesztelésnek tekintette.
4. Ma is, mint annyiszor a történelem során, nagy szükségünk van rá, hogy felemelje értünk közbenjáró szavát. Nagy szükségünk van a megbékélésre, a lelkek egymásra találására, egymás tiszteletére és szeretetére is. Ma is aktuális az önmegtagadás. Ha nincs is sokunknak hivatása az engesztelő életre, arra biztosan törekednünk kell, hogy önzésünknek, indulatainknak, keserűségünknek, tanácstalan viaskodásunknak gátat szabjunk. Hogy Isten színe előtt mérlegeljük életünk minden helyzetét, és Krisztust lássuk minden emberben magunk körül.
Szent Margit – királylány létére – minden nehéz munkát szívesen elvállalt. Tekintsük mi is a szeretet és az alkotóerő kifejezésének az emberi munkát! Becsüljük meg a dolgozó ember méltóságát! Érezzük át, hogy felelősek vagyunk népünkért, belső békességünkért és azért, hogy a környező népekkel kölcsönös együttműködésben és tiszteletben éljünk! Legyünk az egység és a kiengesztelődés előmozdítói egész földrészünkön! Szeressük Szent Margit példájára Isten előtti felelősséggel hazánkat és népünket! Ez a szeretet kötelez minket arra, hogy féltőn óvjuk az emberi tisztesség légkörét, hogy ne térjünk napirendre a fölött, ha közösségek elleni gyűlöletkeltést tapasztalunk. Tiszteljük Szent Margit példájára népünk szentjeit, a régieket és az újabbakat is! A vértanú püspököket: Apor Vilmost, Meszlényi Zoltánt, Scheffler Jánost, Romzsa Tódort, Bogdánffy Szilárdot; Boldog Bódi Mária Magdolnát, Boldog Salkaházi Sárát a huszadik század nagy női szentjét, akit Szent Margittal összeköt a Duna és a szeretetből adott élet áldozata. És a világiakat: boldogokat, szenteket és azok sokaságát, akiket ünnepélyesen oltárra nem emeltek, de már Istennél vannak és közbenjárnak értünk.
5. Szent Margit aggódva imádkozott az Egyházért is. Ráskai Lea által lemásolt életírása szerint Szent Margit együttérzéssel kísérte a keresztények minden szenvedését. Személyes fájdalmat okozott neki, hogy az Anyaszentegyházat tagjaiban gyötrik és kínozzák. Mai szóval úgy mondanánk, hogy őszinte szolidaritást érzett minden keresztény iránt is. Kövessük hát élete nagy eszményeit, és kérjük pártfogó közbenjárását egész népünkért! Ezért imádkozzunk itt a Szent Margit templomban is, ahol ereklyéjét őrizni fogjuk. Árpád-házi Szent Margit, könyörögj érettünk!
Ámen.