2021. április 12. hétfő

Európának nagy szüksége van a reményre – Erdő Péter bíboros a NEK-ről

A SettimanaNews olasz portálon, amelyet a Jézus Szent Szívének Papjai közösség működtet, interjú jelent meg Erdő Péter bíboros-prímással. Francesco Strazzari arról kérdezte a főpásztort, hogyan készül hazánk és a Magyar Katolikus Egyház a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra.

– Bíboros úr, Ön nagyon szerette volna, hogy Ferenc pápa elutazzon a kongresszusra, úgy is, hogy az időpont 2020-ról átkerült 2021-re. Volt olyan pillanat, amikor úgy gondolta, hogy le kell mondani erről?

– Lemondani miről? A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus az egész Egyház kongresszusa. A Szentatya volt az, aki eldöntötte, hogy a következő NEK (Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus) Budapesten legyen, ő maga jelentette be a Fülöp-szigeteki Cebuban, egy videoüzeneten keresztül, amelynek láttán mi mérhetetlenül örültünk. Nemcsak a magyarok, hanem mindenki, aki jelen volt.

A Szentatya személyes jelenléte a remény nagy jele lehet a járvány miatti bezártság, félelem és elszigetelődés után.

A kongresszusra való készület során imádkoztunk és most is imádkozunk a vasárnapi szentmisék végén azért, hogy ez a nagy találkozó lelki megújulást hozzon. Jól tudjuk, hogy az Isteni Gondviseléstől függünk. A NEK Titkársága a különböző helyzetekre különböző terveket dolgozott ki.

– Mit vár a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszustól Magyarország és Európa számára?

– A találkozást Jézus Krisztussal! A kiengesztelődés kegyelmét társadalmunk számára, és Európában is, amelynek oly nagy szüksége van a reményre. Természetesen nem egy triumfalista rendezvényről van szó, hanem inkább egy meghívásról, amelyet nyitott szívvel intézünk mindenkihez.

Már a kongresszus előkészületének idején nagyszerű tapasztalatokat éltünk át a szükséget szenvedőkkel való párbeszéd terén, a karitász különböző szervezetein keresztül, valamint a tudomány és a kultúra világával való párbeszéd terén is. Konferenciát szerveztünk a hit, tudomány és társadalom témájában számos különböző felekezetű és más vallási közösségekhez tartozó teológiaprofesszor, valamint a „laikus” tudományos élet különböző szektorainak közreműködésével. Tavaly a konferencia résztvevői a járvány miatt nem tudtak egybegyűlni, de előadásaik szövegét közzétettük magyar és angol nyelven, részben olaszul is. Az eucharisztikus kongresszustól azt is várjuk, hogy felélénküljön a párbeszéd az egész társadalomban.

– Milyen emléket őriznek az előző, 1938-as kongresszusról? Miben különbözik a maitól?

– Az 1938-as, Eugenio Pacelli bíboros mint pápai legátus részvételével megrendezett budapesti eucharisztikus világkongresszus a félelem és a feszültség légkörében zajlott. Már érezhető volt a világháború közelsége. Németországból nem tudtak eljönni sem a hívek, sem a küldöttségek. A kongresszus himnusza egy szép ének volt, imádság a békéért és a népek, nemzetek egységéért. Ez az ének olyan népszerűvé vált az Egyházban, hogy Ferenc pápa csíksomlyói szentmiséje alatt az egész tömeg ezt énekelte. Ha ma kicsit mások is a félelmeink, mindig aktuális, hogy minden nép, az egész emberiség arra kapott meghívást Istentől, hogy testvéri szeretetben egyesüljön.

Jézus Krisztus, aki jelen van köztünk és bennünk az Eucharisztiában, a népek világossága. Az Egyház azt a küldetést kapta, hogy folytassa művét a történelemben.

– Hogyan lehet bevonni a kongresszusba azokat a magyarokat, akik évtizedek óta a környező államokban, például Romániában élnek?

– Az előkészület éveiben körbevittük az eucharisztikus kongresszus egyik szimbólumát egész Magyarországon és a környező országokban is. Püspökök és plébánosok meghívására ellátogattunk vele a plébániákra. Egy három és fél méter magas keresztről van szó, amely a magyar szentek ereklyéit őrzi. Amikor ezt a keresztet készítettük – amelyet Ferenc pápa Rómában megáldott –, világos lett, hogy a keresztény szentek tanúságtétele közös tanúságtétel. Akik a földünkön az evangéliumért éltek és adták életüket, azok olaszok, németek, magyarok, szlovákok, lengyelek, románok, horvátok voltak, és mások, különösképpen a 20. század sok vértanúja! Vérük egyesíti a népeket és hozzájárul társadalmainkban a hívők és nem hívők közti kiengesztelődéshez is. Reménykedünk ezért abban, hogy az irgalmasság fényében megtisztul az emlékezetünk. A környező országokban magyar anyanyelvű hívek és papok, de mások is, örömmel készülnek az eucharisztikus találkozóra és imádkoznak ezért a nagyszabású eseményért. Az előkészület egész idején, meghatározott napokon, nemzetközi szentségimádásokat szerveztünk az interneten.

A következő globális szentségimádási alkalomra 2021. június 5-én kerül majd sor.

 Milyen teret kapnak majd a kisebbségek, mint a roma kisebbség?

– A roma kisebbség számára püspöki konferenciánk elfogadta a lovári nyelvű misekönyv fordítását. Zenészeik, akik közül néhányak a Zeneakadémia tanárai, komponáltak egy szép misét, és az egyik délutánra tervezünk egy olyan sokszínű előadást is, amely a népi kultúrájukat mutatja be. De más kisebbségeknek is lesz alkalmuk, hogy hozzájáruljanak a liturgiákhoz és a kulturális programokhoz.

– Hogyan tekint a kongresszusra a többi felekezet?

– A kongresszust előkészítő konferenciákon az elmúlt években értékes előadásokat tartottak rabbik, protestáns püspökök, a különböző ortodox egyházak (az ökumenikus patriarkátus, az orosz, a román, a szerb ortodox egyház) szakértői, vagyis már az előkészület során érezhető volt a nyitott és baráti légkör. A kongresszus megnyitását megelőző napokban tudományos konferenciát szervezünk, amelyen szintén részt vesznek majd „ökumenikus” előadók.

Néhány felekezet részt vett az egyházművészeti kiállításokon is, amelyeket az Eucharisztia témájában rendeztünk. Az eucharisztikus kongresszus hetének programjaira is szívélyesen meghívtunk „ökumenikus” vendégeket. Biztos vagyok benne, hogy a többi keresztény felekezet és a zsidó közösség is – amely Európa egyik jelentősebb zsidó közössége – lelkesen várja a találkozást a Szentatyával.

– Milyen kapcsolatuk van az államigazgatással, és hogyan értékeli a jelenlegi kormányt érő kemény kritikákat a populizmusra vonatkozóan?

– 1938-ban Magyarország már szervezett eucharisztikus világkongresszust. Abban az időben országunk a Vatikán és a katolikus világ részéről is különösen nagy elismerést kapott azért, ahogyan lezajlott az esemény. Most is valami hasonlót készítünk elő. Az akkori feszült légkörben a szervezők különösen nagy figyelmet szenteltek arra, hogy a kongresszus körül ne merüljenek fel politikai kérdések, és ezt a célt sikerrel meg is valósították.

A kormánnyal és a főváros vezetésével való kapcsolat, akkor is és most is, alapvető fontosságú a világesemény megvalósításához. A kongresszus – ahogyan 1938-ban, úgy 2021-ben – nem politikai, hanem vallási esemény. A Magyar Katolikus Egyház kérte a Szentszéktől az esemény megrendezését. Miután a pápa elfogadta a kérésünket, kapcsolatba léptünk a kormánnyal, hiszen egy ilyen nagyszabású program megvalósításának sok olyan része van – mint a biztonság kérdése, a helyszínek, az anyagi források biztosítása –, amelynek koordináláshoz elengedhetetlen szükség van a közös munkára.

Arra készülünk szeptemberben, hogy megvalljuk a hitünket. A kongresszus során az események, programok alatt természetesen igyekszünk bemutatni kultúránkat, szellemi örökségünket, csodálatos országunkat és fővárosunkat, de a hét középpontjában az Eucharisztia, az élő Krisztus áll.

Fordította: Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír

Forrás: NEK

 






Adó 1%-a, Katolikus Egyház

Keresés

Az oldalon

 

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

Eseménynaptár

szeptember 6. szerda

további események megtekintése »

Esztergom - Budapest Magazin

Esztergom-Budapest 2021/1. szám
Esztergom-Budapest 2020/4. szám

Összes magazin

Partnereink

Új Ember bolt