2023. január 15. vasárnap

Erdő Péter: Szent Margit önfeláldozása és engesztelése ma is időszerű

Több százan gyűltek össze január 15-én, vasárnap a Margitszigeten, hogy – ahogy évtizedek óta hagyomány – megemlékezzenek Szent Margitról, az engesztelés Árpád-házi szentjéről. A IV. Béla király lányának egykori kolostorának romjai között tartott szentmisén Erdő Péter bíboros, prímás szentbeszédében felhívta a figyelmet arra: Szent Magit megmentette hazánkat egy öngyilkos polgárháborútól, de nem fegyverrel. Engesztelt, imádkozott és hősiesen gyakorolta a segítő szeretet cselekedeteit.

A Judit könyvéből felolvasott ószövetségi részlethez kapcsolódva Erdő Péter bíboros homíliájában felidézte: az emberileg reménytelen helyzetben levő választott népet a hatalmas ellenséges túlerővel szemben „nem katonák, hanem egy bátor és hívő asszony hőstette által menti meg Isten a pusztulástól”, Judit az, aki levágja az ellenség vezérének, Holofernesznek a fejét. Szent Margit – kötötte a főpásztor a magyar szentet az olvasmány történetéhez –

nem fegyveres hőstettet vitt végbe, hanem engesztelt, imádkozott, hősiesen gyakorolta a segítő szeretet cselekedeteit, Istentől kérte a bocsánatot mások bűneiért: apját és bátyját így békítette ki. Ezzel mentette meg hazánkat egy öngyilkos polgárháborútól.

Margit önfeláldozása és engesztelése ma is időszerű – hívta fel a figyelmet a bíboros, utalva arra: a világot háború és erőszakos gazdasági átrendeződés tépázza. „Kis hazánknak emberileg nem sok esélye van, hogy maga alakítsa sorsát: a gazdaság, de a kultúra és az emberi erőforrások kezelése is nagy nyomás alatt áll.”

 

 

Hozzátette: az egyháznak is szüksége van Szent Margit és a többi szentek közbenjárására. Kiemelte azt is, hogy nem csupán imával engesztelhetünk népünkért és Egyházunkért, „hanem az önmegtagadásnak, a nagylelkű szeretetnek számos más cselekedetével is, vagy egyszerűen azzal, hogy abban az élethelyzetben, amelyben vagyunk, újra és újra keressük Isten felszólítását, útmutatását, és amit megértünk belőle, rögtön követjük is.”

Érezzük át hazánk, Egyházunk és az emberiség helyzetét! Engeszteljünk és imádkozzunk, de cselekvő szeretettel is tegyünk tanúságot hitünkről. Isten nem hagyja magára népét! Árpád-házi Szent Margit, könyörögj értettünk! Ámen.

– zárta homíliáját Szent Margit egykori kolostorának romjai között a főpásztor, aki a záróáldás előtt köszönetet mondott mindenkinek, aki „hűségesen” eljött, hogy együtt ünnepeljen a margitszigeti romok között.

 

Nem hagyjuk, hogy a kitartásunk és a hitünk megrepedjen, hanem újra és újra találkozunk, erősítjük egymást és kérjük Isten erősítő kegyelmét. Mert szükség van ránk, nagy szüksége van a mi hitünkre egyázunknak, hazánknak is. Adja Isten, hogy lássuk azt a fényt, amit Szent Margit megmutatott élete példájával és amit Krisztus mindannyiunknak megígért

– fogalmazott.

A szentmisén jelen voltak mások mellett az Esztergom Szeminárium papnövendékei, a Szent Margitról nevezett domonkos-nővérek, szerzetesek, szerzetesnők, az újlaki és több budapesti plébánia hívei, valamint a Dunakanyarból és a Felvidékről érkezett zarándokok is.

 


Erdő Péter bíboros, prímás homíliája teljes terjedelmében az alábbiakban olvasható.

Krisztusban kedves Testvérek!

Nagy öröm számomra, hogy az idén is megemlékezhetünk itt, a róla elnevezett szigeten Szent Margitról, az engesztelés nagy szentjéről.

Az imént felolvasott ószövetségi részlet Judit könyvéből való. A Szentírás költői elbeszélése szerint az emberileg reménytelen helyzetben levő választott népet a hatalmas ellenséges túlerővel szemben nem katonák, hanem egy bátor és hívő asszony hőstette által menti meg Isten a pusztulástól. Több százezres hadsereg ver tábort Izrael apró városaival szemben. Nincs az a katona, nincs az a politikus, aki józanul ellen tudna állni ekkor a hatalomnak. Mégsem hajlandók behódolni a pogány ellenségnek, mert hűségesek akarnak maradni az egyetlen Istenhez. A segítség pedig egy özvegyasszony vakmerő ötlete formájában érkezik. Judit az, aki levágja az ellenség vezérének Holofernesznek a fejét. Ettől az idegenek támadása összeomlik, és a nép, mintegy varázsütésre, megszabadul.

Szent Margit nem fegyveres hőstettet vitt végbe, hanem engesztelt, imádkozott, hősiesen gyakorolta a segítő szeretet cselekedeteit, Istentől kérte a bocsánatot mások bűneiért: apját és bátyját így békítette ki. Ezzel mentette meg hazánkat egy öngyilkos polgárháborútól.

Margit önfeláldozása és engesztelése ma is időszerű. A világot háború és erőszakos gazdasági átrendeződés tépázza. Kis hazánknak emberileg nem sok esélye van, hogy maga alakítsa sorsát: a gazdaság, de a kultúra és az emberi erőforrások kezelése is nagy nyomás alatt áll.

 

 

Egyházunk helyzete is kritikus. Ha az emberek tömegeiből hiányzik az igazság keresése, ha a szétszórtság már alig tesz minket képessé arra, hogy a jövővel, életünk értelmével, saját felelősségünkkel foglalkozzunk, ha támadás alatt áll a házasság és a család intézménye, amely pedig az Egyháznak is alapsejtje, ha sokan a hit legfőbb igazságait is átírhatónak gondolják és ezzel nő a hívőkben a bizonytalanság érzése meg a kisértés, hogy Krisztus történelmileg hiteles tanítása helyett az úgynevezett világi közvéleményhez igazodjanak, akkor

átérezzük, hogy szükségünk van Szent Margit és a többi szentek közbenjárására. De az a felismerés is belehasít a szívünkbe, hogy nekünk is követnünk kell az ő példáját. Radikálisan kell gyakorolnunk a segítő szeretetet, imádkozva kell engesztelnünk a magunk és a világ bűneiért.

Hosszú évek óta minden csütörtökön a Szent István-bazilikában este 8-tól reggel 5-ig közös engesztelő imádságot végeznek a hívek. Az egyetemi templomban minden hónap első péntekén 15 órakor imaórát tartanak nemzetünk és a világ bűneinek bocsánatáért, illetve minden kedden 15 órakor az áldozati rózsafüzér-imádsággal engesztelik a sokszor megbántott Szentháromságot. Sok helyütt imádkozzák első szombatonként az engesztelő rózsafüzért a magyar ifjúságért és a családokért. Minden első csütörtökön az örökimádás templomban és másutt is szentségimádást és imaórát tartanak a papi hivatásokért. Nem utolsó sorban a Bosnyák-téri plébániatemplomban fatimai engesztelő imaórát tartanak, minden hónap 13-án reggel fél kilenckor. Sorolhatnánk még a közösségi engesztelő imaalkalmakat templomainkban és lelkiségi mozgalmainkban. Kedves fiatalok, ha valóban csatlakozni akartok közös engesztelő imádságokhoz, könnyen megtaláljátok a lehetőségeket engesztelő imaórák címszó alatt az interneten. Vannak egyházmegyénkben olyan kápolnák és templomok, amelyek különleges hivatásuknak tekintik az engesztelést.

De nem csupán imával engesztelhetünk népünkért és Egyházunkért, hanem az önmegtagadásnak, a nagylelkű szeretetnek számos más cselekedetével is, vagy egyszerűen azzal, hogy abban az élethelyzetben, amelyben vagyunk, újra és újra keressük Isten felszólítását, útmutatását, és amit megértünk belőle, rögtön követjük is.

Ne gondoljuk persze, hogy az imádságnak azonnali és automatikus hatása van. Szembe kell néznünk azzal a kísértéssel is, hogy látszólag nem történik semmi, hogy talán hiába fáradozunk. De Isten segítsége, vagy akár az imádáságaink meghallgatása is sokszor diszkréten, váratlanul történik, de akkor döbbenten állunk az ellenállhatatlan isteni erő és szeretet megnyilvánulása előtt. Jézus is azt kérte az Atyától az Olajfák hegyén, hogy ha lehetséges múljon el tőle a szenvedés. Az Atya meghallgatta, de nem úgy ahogy a körülállók kívánták volna, hogy leszálljon a keresztről, hanem elfogadta halálát is, de harmadnapra feltámasztotta.

Előfordul az is, hogy Isten kérésünket hirtelen, számunkra csodának tűnő módon meghallgatja, de aztán az élet megy tovább és mi, akik átéltük Isten személyes segítségét, mégis belesüppedünk a hétköznapok szürkeségébe. Ekkor jelentkezhet a kísértés, hogy nem jól értettük Isten válaszát, vagy elfordult tőlünk a Mindenható. Ilyenkor van különösen szükségünk a hűség erényére, mert Jézus mondása szerint: „aki kitart mindvégig, az üdvözül.” (vö. Mt 24,13; vö. Mt 10,22)

Érezzük át hazánk, Egyházunk és az emberiség helyzetét! Engeszteljünk és imádkozzunk, de cselekvő szeretettel is tegyünk tanúságot hitünkről. Isten nem hagyja magára népét! Árpád-házi Szent Margit, könyörögj értettünk! Ámen.


Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Fotó: Wágner Csapó József

Képgaléria

Esztergom-Budapest folyóirat

Esztergom-Budapest 2022/5. szám
Esztergom-Budapest 2022/4. szám

Összes folyóirat

Eseménynaptár

szeptember 6. szerda

további események megtekintése »

 

 







Adó 1%-a, Katolikus Egyház

Keresés

Az oldalon

 

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

Partnereink:



Új Ember bolt