2022. augusztus 15. hétfő

Erdő Péter: A mennyben nagy öröm van ma!

Az esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert-főszékesegyházban mutatott be szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás hétfőn, Nagyboldogasszony ünnepén.

Az eseményen – melyre megtelt hívekkel a bazilika – részt vett Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspök, valamint az esztergomi papság.

„Hogy a mennyben nagy öröm van a mai napon, azon nem csodálkozom, hiszen ennek ezernyi oka van” – mondta szentbeszédében a hívekkel teli esztergomi bazilikában Szűz Mária mennybevételének ünnepén Erdő Péter bíboros. „Örülhet az Atyaisten, mert kedves leányát a dicsőség koronájával koronázza. Örülhet a Fiúisten, mert édesanyját, aki őt méhében hordozta és áldozatos szeretettel nevelte, maga mellé ülteti az örök boldogság királyi székébe. Örülhet a Szentlélek Isten, hiszen Szűz Máriát, akit a Szentlélek mátkájának is nevezünk, teljes fényességében fogadja” – fogalmazott a Főpásztor.

 

 

De mi is örülünk itt a földön – tette hozzá – „Jézus feltámadásával ugyanis emberi természetünk már részesült az isteni élet közösségében”. Erdő Péter felhívta rá a figyelmet: Krisztus egyszerre valóságos Isten és valóságos ember, Szűz Mária viszont csakis valóságos ember, akinek földi élete, Isten akaratára mondott igenje és testestől-lelkestől való mennybevétele igazi és közvetlen példa a mi számunkra is: megmutatja utunkat és hivatásunkat.

A bíboros szentbeszédében kitért az emberi életünk nehézségeire is: a háborúra, a gazdasági nehézségekre, az anyagi és egzisztenciális bizonytalanságra – amelyek azonban nem adnak okot a csüggedésre. Isten gondviselő szeretete mellett ugyanis – fogalmazott Erdő Péter – „mennyei édesanyánk, a Boldogságos Szűz Mária pártfogolja nemzetünket, családjainkat, Egyházunkat és minket, magunkat is. Különösen érezzük segítő szeretetét, ha önmagunkat és családunkat külön felajánlás és imádság formájában az Ő oltalmába ajánljuk”.

 

 

„Szűz Máriának testestől-lelkestől való mennybevérelét ünnepeljük” – ezt már a közszolgálati televíziónak nyilatkozta Erdő Péter az ünnep alkalmából, kitérve arra, hogy ezt a jelenetet ábrázolja például az esztergomi bazilika főoltárának hatalmas festménye. Emlékeztetett arra is, milyen különlegesen sok templom van Magyarországon, amely a Nagyboldogasszonynak van szentelve.

A Főpásztor szerint az ünnep megjelenítése annak, amit a Hiszekegyben megvallunk: hiszem a test föltámadását és az örök életet. „Az pedig, hogy Krisztus föltámadt testében megjelent, mutatja, hogy Isten többet tartogat a számunkra, mint amit a saját fantáziánk el tudna képzelni. Szűz Mária már ebben a boldgogságban, ebben az örök életben van, testével és lelkével együtt.

 

 

Szent István király a Nagyboldogasszonynak ajánlotta föl Magyarországot – idézte fel Erdő Péter – „mert ennek a kis népnek a megmaradása, fejlődése a történelemben egy olyan csodálatos isteni gondoskodást kíván, mint amilyenre szükség van ahhoz, hogy az ember a test föltámadását és az örök életet vallani tudja”.

 

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szentbeszédét az alábbaikban teljes terjedelmében közöljük.

 

Főtisztelendő Püspök úr! Főtisztelendő Paptestvérek!
Krisztusban Kedves Testvérek!

„Örvendezzünk mindnyájan az Úrban Nagyboldogasszonyt ünnepelve, akinek mennybevételén ujjonganak az angyalok, és magasztalják az Isten Fiát”. Így imádkozik az Egyház a mai szentmise bevezető énekében. Hogy a mennyben nagy öröm van a mai napon, azon nem csodálkozom, hiszen ennek ezernyi oka van. Maga Jézus is azt mondja: „Mondom nektek, hogy ugyanígy nagyobb öröm lesz a mennyben egyetlen megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igaz miatt” (Lk 15,7). Tehát maga az Üdvözítő is beszél arról, hogy bizonyos események miatt különleges öröm van a mennyben. Ez pedig magának az Istennek az öröme is. Örülhet az Atyaisten, mert kedves leányát a dicsőség koronájával koronázza. Örülhet a Fiúisten, mert édesanyját, aki őt méhében hordozta és áldozatos szeretettel nevelte, maga mellé ülteti az örök boldogság királyi székébe. Örülhet a Szentlélek Isten, hiszen Szűz Máriát, akit a Szentlélek mátkájának is nevezünk, teljes fényességében fogadja. De ahogyan egy régi magyar hitszónok mondja, örülhetnek az angyalok és a szentek is. A mennyekbe felvett Szűzanyát egészen különös hely illeti meg a dicsőült szentek közösségében. Ő a Mennyek Királynéja.

 


Milyen értelemben beszélhetünk arról, hogy Isten örül valaminek, vagy valakinek? Biztos, hogy az öröm, a szomorúság, a harag emberi érzelmek. Mégis mikor a Szentírás a mindenható Istenről beszél, használja az emberre jellemző fogalmakat. Hogyan is tudnánk mi elképzelni a végtelen és örökkévaló Isten belső világát? Csakis emberi tapasztalataink, emberi fogalmaink segítségével! De nem alakítjuk át túlságosan emberi formára az istenképünket, ha így beszélünk róla? Az igazság az, hogy van a teológiában egy olyan hagyomány, amely a tagadás útján közelíti meg az Istent. Ezt hívják negatív teológiának. És joggal tagadhatjuk Istenről a teremett világban rejlő tökéletlenségeket. Ugyanakkor Isten maga vette fel a kapcsolatot az emberiséggel. A mi nyelvünkön szól hozzánk. Ennek az isteni kinyilatkoztatásnak a teljessége pedig maga Jézus Krisztus. Az Ő életében, tanításában és feltámadásában mondja el az Isten, hogy hogyan éljünk és milyen reménységre hívott meg minket. Ezért Isten öröméről beszélni a kinyilatkoztatás szavaival nagyon is helyénvaló dolog.

 

 

De mi is örülünk itt a földön. Jézus feltámadásával ugyanis emberi természetünk már részesült az isteni élet közösségében. Ám maga Krisztus egyszerre valóságos Isten és valóságos ember. Szűz Mária viszont csakis valóságos ember, akinek földi élete, Isten akaratára mondott igenje és testestől-lelkestől való mennybevétele igazi és közvetlen példa a mi számunkra is. Megmutatja utunkat és hivatásunkat.
Örömünk azonban szomorúságra és félelemre fordulna, ha csak a saját erőnkre hagyatkoznánk. Mert nagyszerű dolog az ember hivatása, csodálatos keresni az élet értelmét, de érezzük magunkban azt a másik törvényt is, ami mindig lehúz minket a tehetetlenség, az indulatainknak kiszolgáltatott önzés és a reménytelenség szintjére. Elég arra gondolnunk, hogy háború, gazdasági nehézségek, anyagi és egzisztenciális bizonytalanság nehezíti utunkat, hogy emberi konfliktusok szabdalják szét a szeretet légkörét szűkebb és tágabb környezetünkben.

 


De a nehézségek nem adnak okot a csüggedésre. Általában és hittel valljuk, hogy Isten gondviselő szeretete kiséri az életünket. De konkrétan és érzelmileg is közelről tapasztaljuk sokszor azt is, hogy mennyei édesanyánk, a Boldogságos Szűz Mária, pártfogolja nemzetünket, családjainkat, Egyházunkat és minket, magunkat is. Különösen érezzük segítő szeretetét, ha önmagunkat és családunkat külön felajánlás és imádság formájában az Ő oltalmába ajánljuk.

 


Kérjük, hogy mennybevételének öröme kísérjen bennünket utunkon és egykor mi is követhessük őt abba az örök boldogságba, amely messze meghaladja minden képzeletünket.
Boldogságos Szűz Mária, Mennybe felvett Királynő, könyörögj értünk! Ámen.

 

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye – sajtóiroda
Fotó: Mészáros József

Képgaléria

Esztergom-Budapest folyóirat

Esztergom-Budapest 2022/3. szám
Esztergom-Budapest 2022/2. szám

Összes folyóirat

Eseménynaptár

szeptember 6. szerda

további események megtekintése »

 







Adó 1%-a, Katolikus Egyház

Keresés

Az oldalon

 

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

Partnereink:



Új Ember bolt