2020. június 5. péntek

Erdő Péter bíboros tegnap elsőcsütörtöki imádságot tartott a papi hivatásokért

A kedves hívek élőben követhették - visszanézhető, a https://www.twitch.tv/szeidelpeter oldalon!

Még Paskai László bíboros kezdeményezte Csányi József atya templomigazgatóságának idején, hogy tartsanak minden hónap első csütörtökén imádságot a papi és szerzetesi hivatásokért az Üllői úti Örökimádás-templomban. A hívek hamar megértették, hogy nem elég hálát adnunk a hivatásokért, hanem Jézus szavát meghallva, imádkoznunk is kell értük: "Kérjétek az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába." (Mt 9,38)

Erdő Péter bíboros tovább folytatta ezt a hagyományt, így közel húsz éve együtt imádkozik az Örökimádás-templom közösségével.

A járványhelyzet javulásával a mostani imaórát már a szokott formában lehetett megtartani, így 2020. június 4-én 17 órától élőben közvetíthettük Főpásztorunk elsőcsütörtöki imádságát, majd szentmiséjét az Üllői úti Örökimádás-templomból.

Kértük, bíztattuk a kedves híveket a közös imaalkalomba való bekapcsolódásra!
A Főpásztor beszédét teljes terjedelemben közöljük:

"Krisztus kortársai többféle Messiást vártak. Várták mindenekelőtt a győztes király, Dávid leszármazottját, aki majd megszabadítja a népét, aki majd naggyá és függetlenné teszi Izrael országát; még a feltámadás után is van, aki a tanítványok közül azt kérdezi Tőle, hogy „most állítod helyre Izrael országát?” (ApCsel 1,6). Voltak olyanok is, akik az igazság tanítóját várták abban az időben, egy olyan nagy prófétai egyéniséget, aki elvezeti majd a népet a teljes igazságra, Isten ismeretének az igazságára. S voltak olyanok, nem is kevesen, akik azt mondták, hogy az a főpapság, aki most Jeruzsálemben van, az nem törvényes. Nekik is igazuk volt, hiszen tudjuk, hogy Nagy Heródes idejében, meg utána sokszor anyagi előnyökért kapták ezt a tisztséget, néha éppen a római hatóságoktól. A származás, amit fontosnak tartottak a régi előírások szerint, az nem mindig volt rendjén. Tehát azt gondolták, hogy kell jönnie egy igazi, egy hiteles főpapnak.

Azt, hogy Jézusban Dávid fiát felismerték, nem kellett sokat magyarázni, a tömeg is azt kiabálta, ezt is várták Tőle sokan. Azt, hogy Ő a nagy tanító, a nagy próféta, szintén széltében-hosszában hirdette a nép, hiszen amikor Jézus megkérdezi például a tanítványaitól, hogy „kinek tartják az emberek az Emberfiát?” (Mt 16,13), akkor van, aki azt mondja, hogy a prófétának, tehát felismerték benne ezt az alakot is. De hogy Ő az az igazi főpap, akire vártak, ezt már nehezebben látták meg a kortársai, hiszen nem is Lévi törzséből származott, nem is volt a kultusszal olyan kapcsolatban. Hanem éppen a legszűkebb tanítványi kör, éppen az apostolok, akik ott voltak az utolsó vacsorán, ők emlékeztek arra, hogy maga Jézus hogyan értelmezte a saját kereszthalálát, hogy Ő az utolsó vacsorán a kenyérre azt mondta, hogy „értetek adatik” (Lk 22,19), és a borra azt mondta, hogy „az én vérem, amelyet értetek ontok” (Lk 22,20). Ez az értetek szó az áldozatra utal, és az áldozatra utal az evangéliumnak az a kitétele is, amit a különböző evangélistáknál fel-felbukkan, hogy abban az időben történik mindez, amikor az áldozati bárányokat le szokták vágni (vö. Lk 22,7). Szóval Jézusnak a kereszthalálában felismerik azt az áldozatot, amely képes arra, hogy eltörölje a nép és a világ minden bűnét. Ez az az áldozat, ami itt maradt köztünk az Eucharisztiában.

Miért mondjuk azt, hogy Jézus örök főpap? Azért, mert nem kell újra és újra megismételni az áldozatot: egyetlen és teljes értékű az áldozat. Az oltáron, amikor a szentmisét mondjuk, nem új áldozatot mutatunk be, hanem csodálatos módon, a maga kegyelmi erejével jelenvalóvá válik az egyetlen, a megismételhetetlen keresztáldozat. Akkor az Újszövetség papsága, azok, akik az apostol nyomába lépnek, milyen értelemben is papság? Ha a legrégebbi keresztény iratokat olvassuk, már ott is felbukkan, mondjuk Antiochiai Szent Ignácnál a 100-as évek elején, hogy minden Eucharisztiát a püspökkel egységben végezzenek, az az igazi Eucharisztia, amit a püspök vezet, tehát Jézus személyében cselekszik, aki vezeti [vö. Szent Ignác levele a szmirnaiakhoz, VIII. 1., in Apostoli atyák, (Ókeresztény Írók 1), Szent István Társulat, 2018, 207.] . Azután azt is találjuk, hogy „a ti elöljáróitok, a püspökök töltsék be a prófétáknak, a papoknak a szerepét” – ezt például a Didakhéban olvassuk, megint csak 100 tájékán [vö. Didakhé XV. 1., in Apostoli atyák, (Ókeresztény Írók 1), Szent István Társulat, 2018, 103.]. Vagyis a második keresztény nemzedék már érzékelte azt, hogy az apostolok helyébe lépő vezetői valóban papi funkciót is töltenek be éppen azáltal, hogy az Eucharisztiát vezetik, hogy Jézus személyében vezetik, átváltoztatják a kenyeret és a bort. Ez az a cselekmény, ami azóta is fennmaradt, és amire múlhatatlanul szüksége van az Egyháznak, hiszen az Eucharisztia alkotja az Egyházat, miközben az Egyház ünnepli az Eucharisztiát.

Ezért, és főleg ezért van szükség újszövetségi papságra, amelynek aztán a hármas küldetés különlegesen is a része, tehát az igehirdetés éppúgy, mint a liturgikus tevékenység – ha tetszik a papi funkció –, de része van a pásztori küldetésben is, ami Jézus messiási mivoltának az első igazi, feltűnő eleme. Tehát amikor mi Krisztust mint örök főpapot tiszteljük, akkor egyben elismerjük az Eucharisztia áldozati jellegét, elismerjük azt, hogy van az Egyházban ma is papság, nem abban a teljes értelemben, mint Krisztus, de mégis Belőle, az Ő küldetéséből sajátosan részesedve.

S persze valljuk azt is a II. Vatikáni Zsinattal, hogy létezik a hívőknek úgynevezett egyetemes papsága is. Ez azonban az Újszövetségben szintén felbukkan, és világosan kirajzolódik, hogy nem azt jelenti, hogy Jézus személyében az Eucharisztiát végezzék, hanem adjátok oda testeteket élő, szent áldozatul (vö. Róm 1,12). Az imádságnak, az önmegtagadásnak és a Krisztus szerinti életnek az áldozata az, aminek a bemutatására minden keresztény hivatott.

Így vagyunk mi közösségben Vele, mint fővel mindannyian, és ez az alapja reményünknek is, hogy halálunk ellenére, halálunk után is közösségben maradunk Vele. Ezért kérjük, hogy küldjön munkásokat aratásába mindig, évről-évre, nemzedékről-nemzedékre, most is, amikor kezdünk éledezni a nehéz, járványtól megbélyegzett időszak után, hogy a föllélegzésbe tartozzon bele az is, hogy újra tudatosítjuk keresztényi, papi hivatásunkat. Ehhez adjon nekünk erőt, ezt kérjük a mai szentmisében. Ámen"

 

A kedves hívek élőben közvethették - visszanézhető, a https://www.twitch.tv/szeidelpeter oldalon!


Keresés

Az oldalon

 

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

Eseménynaptár

szeptember 6. szerda

további események megtekintése »

Esztergom - Budapest Magazin

Esztergom-Budapest 2020/1. szám
Esztergom-Budapest 2019/4. szám

Összes magazin

Új Ember bolt