2021. november 21. vasárnap

Erdő Péter bíboros megáldotta a pestszenterzsébeti plébánia közösségi terét

Főpásztorunk áldotta meg a Budapest-Pestszenterzsébeti Szent Erzsébet Főplébánia új közösségi terét november 21-én, a templom búcsúi szentmiséjét követően.


A megjelenteket köszöntve Czap Zsolt plébános a zsidókhoz írt levélből idézett: „Minden háznak van építőmestere; aki pedig a mindenséget alkotta, az az Isten” (Zsid 3,4). A templom búcsúján, Szent Erzsébet ünnepén Isten házát is ünnepeljük, de a mai napon egy másik ház is fontos szerepet kap. A templom a szentségek, a liturgia helye, de emellett szükség van olyan terekre is, mely a plébániai közösség más tevékenységeinek ad otthont. Ezt a feladatot tölti be a jövőben a Szent Erzsébet Közösségi Ház és Missziós Központ.

 

Erdő Péter bíboros, prímás homíliáját az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük.

Krisztusban kedves Testvérek!

1. A mai szentmise evangéliuma a keresztény szeretet krisztusi parancsának egyik legszebb megfogalmazása: „Ne ítéljetek el senkit, akkor titeket sem ítélnek el. Bocsássatok meg, és akkor nektek is megbocsátanak. Adjatok, és akkor ti is kaptok, jó, tömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel mérnek öletekbe” (Lk 6,37–38) – olvastuk az imént. A megbocsátás és a viszonzást nem váró adakozás az irgalmasság szavával foglalható össze. Isten az, akivel szemben semmilyen követelésünk nem lehet, akinek a részéről ajándék, ha megbocsátja bűneinket, aki életünket, javainkat és minden lehetőségünket ajándékba adja nekünk. Ajándékba kapjuk azt is, amiért becsülettel megdolgozunk, mert munkaképességünk, a lehetőségünk a munkára már megint csak nem a mi művünk csupán, hanem Isten gondviselésének nagylelkűsége.

Az ajándékozó ember tehát, kivált a rászoruló embertársaknak az emberhez méltó élethez szükséges javakat, élelmet, tudást, nevelést, betegségben kezelést és ápolást, elesettségben gondozást megadó ember Isten képét ragyogtatja fel a világ előtt.

És ebben nagyszerű Erzsébet életszentsége.

2. A középkor régebbi századaiban a keresztény szentekben leginkább a csodatevőt tisztelték. Azt a személyt, akinek közbenjárása – akár sírjának közelsége vagy ereklyéjének érintése útján is – csodálatos isteni segítséget kaphatunk, bajainktól megszabadulhatunk. A középkor további folyamán a szerzetesi tökéletesség eszménye vált a keresztény életszentség bemutatásának uralkodó vonásává. Még a világi hívőkben is gyakran éppen a szerzetesi élethez hasonló vonásokat tisztelték. Az éjjel-nappali imádságot, a szemlélődést, vagy akár a böjt és az önmegtagadás, sőt az önsanyargatás gyakorlatainak végzését és a misztikus áhítatot. Ezt a szemléletmódot tapasztaljuk a Szent Erzsébetről írott legkorábbi művekben is.

Erzsébet azonban az Isten iránti feltétlen szeretetében és a mások felé fordulásban igazi örömet talált. Vigasztalás volt számára az imádság és a betegek gondozása. Ha valakin másképp nem tudott segíteni, fohászkodott érte.

Imádságának a hagyomány szerint már életében is akkora ereje volt, hogy több súlyos beteget meggyógyított vele. Amikor 24 éves korában, 1231. november 17-én mosolyogva és diadalénekkel az ajkán meghalt, halálát csodálatos jelek kísérték. A nép pedig rajongásig szerette és tisztelte őt, már a temetésén is nagy tömeg gyűlt össze. Két nappal később pedig már az első csodákról is beszámoltak.

Halála után négy év sem telt el, amikor IX. Gergely pápa 1235 Pünkösd vasárnapján a szentté avatta. Az azt követő évben testének ünnepélyes felemelése kétszázezer embert vonzott, köztük II. Frigyes német-római császárt, aki szőrcsuhát öltve állt be a koporsóvivők közé. Tisztelete megdöbbentő gyorsasággal terjedt el egész Európában. A ferences harmadrend mindmáig pártfogóját tiszteli benne. Szent Erzsébetet választották védőszentnek a ferences és ciszterci mintára működő németalföldi begina nővérközösségek is. Az ő életformájuk kezdeti tisztaságában a megszentelt világi élet sajátos későközépkori kezdeményezése volt.

De ő lett a védőszentje a szegényeknek, az árváknak, az özvegyeknek, a kórházaknak és más emberbaráti intézményeknek is. Európa számos városában létesült Szent Erzsébet kórház. Sokak szerint Erzsébet hatása korára Szent Ferencéhez mérhető volt. Úgy tekintettek rá, mint aki a letett hercegnői korona helyett az égi jegyesség koronáját nyerte el. És minden történelmi távolság ellenére ez az a pont, ahol nem is annyira tudós kutatással, mint inkább a szívünkkel megértjük Szent Erzsébet példájának a lényegét. Ez abban állt, hogy

Istent feltétlenül, mindennél jobban szerette, hogy Isten az ő számára nem elvont gondolat, hanem élő személy volt, akinek akaratát és szeretetét utolsó leheletéig követni akarta.

Ez volt minden szíve-dobbanása.

3. És itt jutunk el a mai evangéliumban hallott titokhoz, az ember legnemesebb hivatásához. Arra kapunk meghívást, hogy Isten tükörképei legyünk, hogy életünk az ő szeretetének ajándéka legyen a világ felé. Ebben a képben kell keresni mindannyiunknak ma is a magunk helyét, ráfigyelnünk Isten személyesen hozzánk szóló szavára és minden lustaságunkat, keserűségünket, bosszúságunkat és kishitűségünket legyőzve követnünk akaratát. Így lehetünk áldás a környezetünk számára, így sugározhatjuk Krisztust Európa és az egész világ felé, így költözhet új életerő családjainkba, közösségeinkbe, népünkbe és Európa népeinek közösségébe.

4. Erről írta XVI. Benedek pápa Szent Erzsébet születése 800. évfordulója alkalmából kiadott ünnepi levelében, hogy Szent Erzsébet személyének és művének mélyebb megismerése segíti, hogy egyre tudatosabban fedezzük fel Magyarország és egész Európa keresztény gyökereit és ösztönzi a felelősöket arra, hogy harmonikusan és tisztelettel fejlesszék a párbeszédet az Egyház és a polgári társadalmak között, hogy valóban szabad és szolidáris világot építsünk. Magyarok, németek és minden európai számára alkalom Szent Erzsébet személye, hogy az ősöktől kapott keresztény örökséget világosan felmutassuk és továbbra is merítsünk annak éltető forrásából. (AAS 99, 2007, 650)

5. Nagy örömmel áldom meg a mai szentmise után ennek a plébániának a közösségi házát. Legyünk tudatában annak, hogy Egyházunk, népünk és Európa élete szempontjából döntő fontosságúak a helyi katolikus közösségek.

Az a hivatásuk, hogy a hit és szeretet élő központjai legyenek.

Csak így, a hívő világnézet értelmet és reményt adó fényében tud a szeretet igazi jövőképet rajzolni elénk és képessé tenni minket arra, hogy egyéni életünkben is erősek, betegséggel, csüggedéssel szemben ellenállóak és boldogok legyünk.


Árpád-házi Szent Erzsébet, könyörögj értünk! Ámen.

*

A szentmise végén Erdő Péter bíboros, prímás megáldotta a Szent Erzsébet-kenyereket. Ennek során kiemelte, a megtört kenyér számunkra az Eucharisztia. Különösen fontos ezt hangsúlyozni nem sokkal az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus után, hiszen ennek a rendezvénynek a középpontjában az Eucharisztiában jelen lévő Jézus Krisztus állt.

A főpásztor felhívta a figyelmet a Magyar Kurír által kiadott, a kongresszus legszebb, legemlékezetesebb pillanatait felidéző Jöjjetek és lássátok című fotóalbumra és arra a kötetre, mely a közeljövőben a NEK Titkárság szerkesztésében jelenik meg, bemutatva a kongresszus eseményeit.

A Jöjjetek és lássátok! – A budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus a képek tükrében című kötet megvásárolható az Új Ember könyvesboltban (Budapest, V. kerület, Ferenciek tere 7–8. Nyitvatartás: hétfő, kedd, csütörtök, péntek: 9–17 óráig; szerdán 10–18 óráig) és webshopban.

Ezt követően Erdő Péter bíboros megáldotta a Szent Erzsébetről elnevezett közösségi házat.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumán keresztül Magyarország kormánya több mint 82 millió forint támogatást biztosított a Budapest-Pestszenterzsébeti Szent Erzsébet Főplébánia közösségi terének fejlesztéséhez. A beruházást magánszemélyek is támogatták, az épület szerkezetkész állapota Losonczi Ottó adományából valósulhatott meg. Jelentős részt képeztek továbbá a hívek adományai és a plébánia saját forrásai is.

A közösségi tér építéséhez szükséges terveket Cser Eszter vezető tervező és munkatársai készítették el. A kivitelezés több ütemben történt. A szerkezetkész állapot elérését követően a Petrolépítő Kft. végezte el a befejező építési feladatokat 2019 második félévében.

A közösségi tér kétszintes. Alapterülete a földszinten több mint 270, a tetőtérben több mint 102 négyzetméter. Épületrésze a Kossuth utca utcafrontra épült, az utcával párhuzamos gerincű, nyeregtetős, oromfalas.

A közösségi tér legfőképpen evangelizációs és missziós célt szolgál, de rendezvénytérként is használható, mivel hozzá tartozó kiszolgáló részek (vizesblokk, teakonyha, raktár) szintén helyet kaptak. Jelenleg a plébánia összes hittanórája és katekézise a közösségi házban van, de gyakoriak a keresztelők vagy temetések utáni összejövetelek. Családos csoportok és más közösségi alkalmak, esküvők, valamint továbbképzések is helyet kapnak itt. A földszinti részen biztosított az akadálymentes közlekedés, valamint egy akadálymentes illemhely is létesült. Az épületrész kedvező épületenergetikai adottságokkal rendelkezik, így üzemeltetése gazdaságos.

Magyar Kurír/Baranyai Béla

Fotó: Merényi Zita

 






Adó 1%-a, Katolikus Egyház

Keresés

Az oldalon

 

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

Eseménynaptár

szeptember 6. szerda

további események megtekintése »

Esztergom - Budapest Magazin

Esztergom-Budapest 2021/1. szám
Esztergom-Budapest 2020/4. szám

Összes magazin

Partnereink

Új Ember bolt