2017. november 20. hétfő

Erdő Péter: Aktuális egyházi és társadalmi kérdésekről beszélt Ferenc pápa a magyar püspökökkel

A magyar főpásztorok november 20. és 24. között ad limina látogatásra érkeztek Rómába. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tagjai november 20-án kétórás beszélgetésen vettek részt az egyházfővel. Ez volt a püspöki kar hivatalos vatikáni látogatásának első megbeszélése.

A látogatást követően Erdő Péter bíboros, prímás nyilatkozott a találkozóról.

– Milyen volt a találkozás légköre?

– Rendkívül szívélyes volt, mindannyian úgy éreztük, hogy az atyai házban fogadtak bennünket. A Szentatya nagyon kedves volt, s világossá vált számunkra, hogy ismeri, teljes mértékben megérti, és nagy szeretettel támogatja a munkánkat. Ez a benyomás mindannyiunkat örömmel töltött el.

A missziós kereszt megáldása is rendkívül szép volt, hiszen ezen részt vettek a püspökökön kívül a Rómában tanuló papok és papnövendékek is, továbbá azok, akik a keresztet elhozták: az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus titkára és munkatársai. Ez egy három méter magas, szépen díszített kereszt, amelyben magyar szentek és boldogok ereklyéi vannak elhelyezve, Szent Istvántól kezdve egészen a legmodernebb időkig, köztük olyanokkal is, akiket nemrég avattak boldoggá.

– Milyen főbb kérdésekről esett szó a találkozáson?

– Megköszöntük a Szentatyának azt a döntést, hogy engedélyezte Brenner János boldoggá avatását. Ő nemcsak a hitnek a vértanúja – hiszen a vallásos tevékenységéért kellett meghalnia –, de halálának körülményei miatt az Oltáriszentségnek is. Akkor támadták meg ugyanis, amikor magához véve az Oltáriszentséget elindult egy beteghez.


Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke egy szép Bibliát, én pedig Székely János püspökatyával egy cigány Bibliát adtam át Ferenc pápának. Néhány éve megvan már a teljes lovári nyelvű szentírásfordítás, ezt köttettük be szép fehérbe, a borítóra pedig rákerült a Szentatya címere. A pápa nagy érdeklődéssel forgatta. Minden nyelvnek a történelmében nagy mérföldkő a bibliafordítás, hiszen ez azt jelenti, hogy a legfinomabb vallási fogalmakra is sikerült valamilyen kifejezést találni. Ez ad lehetőséget arra, hogy ezután a szentmise liturgiája is elkészüljön ezen a nyelven. A pápa buzdított is bennünket ebben a munkában.

A beszélgetés során az anyanyelv és a lelkek javának összefüggéséről is szó volt. A Szentatya elmondta, hogy nagyra értékeli az európai népek kultúráját, ez ugyanis egy olyan érték, amelyet nem szabad összemosni. Minden népnek meg kell őriznie a saját örökségét, és ezeket egymással kiengesztelődve, együttműködve kell fejleszteni. Vagyis egyáltalán nem egy bürokratikus elképzelést láttunk a Szentatya részéről Európával kapcsolatban.

Szó esett a diaszpórapasztorációról is – hiszen Ferenc pápa találkozott Argentínában magyar közösségekkel, valamint lelkipásztoraikkal –, a Szentatya ezt is bátorította. Bár a távol élő magyarok megtanulnak más nyelveket is, mégis az áll közel a lelkükhöz, ha néha magyar találkozón vehetnek részt a Katolikus Egyházon belül, ha látogatják őket a magyar papok és püspökök. Ezáltal meg tudják tartani őseik nyelvét és kultúráját.

Az üldözött keresztényekről is beszéltünk, arról, miként próbáljuk segíteni a Közel-Keleten és máshol élő keresztényeket. Elmondtuk, hogy a hozzánk érkezőket hogyan próbáljuk bevonni a mi közösségeink életébe. A Szentatya azt is megemlítette, hogy biztosan nincs könnyű dolguk, hiszen magyarul megtanulni nem egyszerű.

– Meglehetősen hosszú volt ez a találkozó. Hogyan zajlott? Kérdéseket tettek fel a Szentatyának és ő válaszolt…

– Először Veres András püspök úr felolvasta a beszámolót, majd a Szentatya felszólítására mindenki, akinek valamilyen kérése vagy beszámolója volt, elmondta azt. Beszéltünk a családok helyzetéről, Európa problémáiról, ezek között például a szekularizációról. Szó esett az oktatásról, a katolikus iskolák lehetőségeiről is. A szentségkiszolgáltatással összefüggésben a Szentatya buzdított bennünket, hogy a keresztséget ne utasítsuk el senkinél, aki kéri, ne támasszunk semmilyen különleges feltételt. Később persze más szentségeknél meg kell szervezni a mélyebb felkészítést, de a gyermekkeresztelésnél nagyvonalúan kell eljárni.

Beszéltünk azokról a különleges szakterületekről, melyeket az egyes püspökök a püspöki konferencián belül ellátnak. Ki-ki beszámolt a maga területéről, azokról az intézményekről, melyekben betegeket, időseket, krízishelyzetben lévőket, szenvedélybetegeket gondozunk, vagy a megelőzést segítjük.


– Volt olyan magyar terület, amire a Szentatya felfigyelt?

– Ilyen volt például Tokaj, de Ferenc pápa kapott tőlünk a pannonhalmi főapátság boraiból is. Több különleges magyar helyzetről is beszámoltunk. Nálunk az állami törvényhozó nem vezetett be olyan szabályozást, amely az eutanáziát megengedné, s a házasságot is egy férfi és egy nő kapcsolatának tartja. De figyelemmel kísérte mind az egyházi, mind a törvényhozói oldalról a család védelméről hozott intézkedéseket. A demográfiai helyzet alakulásáról is szó volt. Örömmel állapítottuk meg a születések számának növekedését, annak figyelembe vételével, hogy még mindig fogy az ország lakossága. Emellett több fiatal keres munkát külföldön, ezzel is csökkentve a családok erejét.

– Az elmúlt kilenc évben nagyon sokat változott a helyzet az egész világon. A globalizációval összefüggésben milyen kérdések merültek fel?

– Ezek között említeném a gender-ideológiát. A Szentatya ezt világosan elutasította, mint ahogyan azokat a törekvéseket is, amelyek ezt a felfogást igyekeznek bevezetni az oktatásba is. A teremtésért érzett felelősségről is beszéltünk. Ma a teremtő Isten iránti tisztelet a globalizált kultúra hatására átadja a helyét egy olyan magatartásnak, melynek során az ember kerül a teremtő helyére. A tudományos fejlődés, a kreativitás természetes, de mindezt a teremtett világ törvényszerűségeinek és a Teremtő gondoskodó szeretetének a tiszteletben tartásával kell megélnünk és kezelnünk. Ez nehéz kérdés, melyről az előző napon a Kultúra Pápai Tanácsában is szó volt. Ez nemcsak az Egyház, de az egész emberiség számára nagy kihívás. A tudományos fejlődést a fenntarthatóság keretei között kellene tartanunk, hogy ne okozzunk nagyobb kárt, mint amennyi hasznot jelent. A történelem során nagyon sok felfedezés tűnt hasznosnak, például a szénnel történő fűtés, hiszen így nem kellett kivágni az erdőket. Igen ám, de közben kiderült, milyen kárt okoz a légkörben. A felgyorsult fejlődés során fontos, hogy a Teremtő iránti tisztelettel szemléljük a körülöttünk lévő világot.


– Üldözött keresztény testvéreink megsegítésében a magyar Egyház pozitív példával szolgálhat más nemzetek számára. A Szentatyának mi volt a véleménye ezekről a kezdeményezésekről?

– Természetesen távol áll tőlünk, hogy bárki elé példaként állítsuk magunkat. Mi a tényekről számoltunk be. Két gyűjtésünk volt, az egyik az erbili iskola felépítésére, a másik egy keresztény falu helyreállítására. Ezenkívül Horvátország és a visegrádi országok püspöki karai pénzadományt készítettek elő, melyet a libanoni menekülttáboroknak szeretnénk eljuttatni. Itt nagyon sok iraki és szíriai, keresztény és nem keresztény menekült él, akik még reménykednek abban, hogy hazatérhetnek.

– Brenner János vértanú boldoggá avatásának az egész magyar Egyház nagyon örül. De vannak még más, folyamatban lévő ügyek is…

– Számos ilyen van, köztük a hét ferences vértanú ügye, akiket a II. világháború után gyilkoltak meg. De meg kell említeni Bódi Magdit is, azt a munkáslányt, aki Veszprém megyében szenvedett el vértanúságot, és akinek az ügyét Márfi Gyula veszprémi érsek terjesztette a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja elé.

– Mi volt a látogatás utolsó momentuma?

– Együtt elimádkoztuk az Úrangyalát, majd a Szentatya áldását adta ránk. Ez a bátorítás kísér minket a következő évek munkájában.

Lejegyezte: Baranyai Béla
Fotó: News.va
Gedő Ágnes/Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

Keresés

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

Eseménynaptár

szeptember 6. szerda

további események megtekintése »

Esztergom - Budapest Magazin

Esztergom-Budapest 2017/3. szám
Esztergom-Budapest 2017/2. szám

Összes magazin