A legendás Budavári Madonna-szobor története

A 18 esztendővel ezelőtt indult Budavári beszélgetések sorozat legutóbbi meghívott vendége, Prokopp Mária művészettörténész mutatta be az érdeklődőknek a Mátyás-templom Máltai lovagtermében kiállított, többéves restaurálást követően tavaly év végére felújított Budavári Madonna-szobrot, amely közel 600 éves múltra tekint vissza.

Prokopp Mária emlékeztette a szép számmal összegyűlteket, hogy 1092-ben Szent László nyilvánította kötelező ünneppé Gyertyaszentelő Boldogasszony napját. Ez is azt mutatja, hogy a magyar Mária-tisztelet kiemelkedik a kereszténység nagy családjának Szűzanya tiszteletéből. – Mária ábrázolások 1453-tól, a Bizánci Birodalom elestétől maradtak fenn – idézte fel a művészettörténész, hozzáfűzve: három esztendőre rá Hunyadi János, karján rózsafüzérrel állította meg a mohamedán inváziót Nándorfehérvárnál.

A Budavári Madonna szoborról nincsenek adataink, nem tudni, hogy a XV. század elején ki, és kinek a megrendelésére alkotta a gótikus szobrot. Annyi biztos, hogy hatszáz esztendőt átvészelt. Az idő nyomait Galambos Éva és Samu Erika restaurátorok gyógyították be, két esztendő alatt. A műalkotást évszázadokon át mindig karban tartották, ami bizonyítja, fontos kegyhelyről származik.

A szobor története kapcsán Prokopp Mária kitért Zsigmond korára, és az akkor uralkodó gótikára. A stílus a XIV-XV. században, az európai fejedelmi udvarok és a városok nemzetközi kultúrájából táplálkozva, egységes formában jelent meg a kontinensen. – A sátán fejét eltaposó, Napba öltözött asszony, lába alatt a holdsarlóval, a szent istváni Mária tiszteletre utal. A sugárzó szépséggel megjelenített Madonna, és az emberközeli kis Jézus ábrázolás nem volt jellemzője a XV. század eleji művészetnek – emelte ki a művészettörténész. Zsigmond király uralkodásának fél évszázada alatt Magyarország stílusteremtő helynek számított, a Madonna-szobor az úgynevezett „Budaer Werkstatt” (budai műhely) jegyeit hordozza.

Michael Viktor Schwarz, német művészettörténész elmélete szerint az internacionális gótika a budai műhelyekben született, s onnan indulva hálózta be Európát. Ennek bizonyítékait sorolta Prokopp Mária: az 1974-ben megtalált budavári gótikus lelet szobraihoz nem külföldről hoztak követ és Luxemburgi Zsigmond korában számos európai ország mestere, művésze élt Budán, csakúgy, mint unokája, Mátyás király udvarában. Bár hunyadi Mátyás és Zsigmond rokonságát az uralkodó történetírás kétségekkel kezeli, nem tartják kellően megalapozottnak, hogy Hunyadi János anyja, Morzsinai Erzsébet, Zsigmond első feleségének halálát követően, a király ágyasa, s egyetlen fiúgyermekének anyja lett volna.
– Zsigmond székhelyéül, német-római császárként is Budát használta, s magyar urak voltak a birodalmi tisztségviselői – tért ki a tényekre az előadó. – Például Kanizsai János, esztergomi érsekként a király első helyettese, így német birodalmi kancellár is volt, ami a német uraknak egyáltalán nem tetszett.

Prokopp Mária leszögezte: aki Európában hírnevet akart szerezni magának, Budára jött. - A szobor abból a korból származik, amikor az európai művészet szíve nálunk dobogott – mutatott rá az előadó. Erre példával is szolgált: a realisztikus szemlélet mutatkozik meg az 1443-as freisingi oltáron, amelynek alkotója Jakob von Kassauer, magyarul Kassai Jakab.
– A művészettörténet nem tartja magyarnak, legföljebb kassai születésűnek. Ugyanúgy nagy német művésznek tartják, mint Dürert, aki egyébként magyar apától származik – fogalmazott a művészettörténész, aki elmesélte: Leonardo da Vinci írta festészetről szóló traktátusában, hogy Mátyás király születésnapján Budán járt, s képet ajándékozott az uralkodónak. Vagyis Mátyás korában is Magyarország számított Európa egyik művészeti központjának.

A tanulságos előadást követően Nagy Gábor Tamás polgármester elmondta: a Budavári Önkormányzat által alapított Budai Vároltalmazó Közalapítvány négy esztendővel ezelőtt biztosította a pénzügyi fedezetet a felújítási munkákhoz. A kurátorok szakértő döntését dicséri a fantasztikus végeredményt.

D. A./Várnegyed Újság

Fotó: Fürjes Viktória