2022. február 14. hétfő

Erdő Péter bíboros négy kánonjogi tanulmánykötetét mutatták be Budapesten

A Lateráni Pápai Egyetem és a velencei patriarkátus szemináriuma után február 14-én a budapesti Kánonjogi Posztgraduális Intézetben is bemutatták Erdő Péter bíboros, prímás olasz nyelvű válogatott tanulmányait, amelyek huszonöt év alatt születtek.

Három másik kötet bemutatójára is sor került, ezek majd’ negyven év tudományos munkásságát és több mint húszévnyi főpásztori szolgálatot ölelnek fel.

Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektora a tanulmánykötetekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy egyszerre van könnyű és nehéz helyzetben. „Egyrészt a jó munkát mindig könnyű dicsérni, másrészt láttatni kell a plaszticitást, azt a problémakezelési módot is, ahogy a szerző közeledik vizsgálandó tárgyához, és eljut a megoldáshoz.”

A rektor röviden ismertette Erdő Péter bíboros munkásságát, bemutatta a tudomány emberét, akit az igazság megismerése és a felismert igazsághoz igazított élet mozgat. Véleménye szerint a tudós azt is látja erőfeszítései közepette, hogy az igazság sokszor rejtezik, nem adja könnyen magát, „hiszen sokszor álruhában jár, illetve a tévedés is gyakran az igazság palástját ölti magára. Termékeny, vagyis módszeres kétely is vezeti, de ha eljut a bizonyosságra, akkor valóban odaadja magát az igazságnak, bármilyen forrásból is származzon is”. Kuminetz Géza hozzátette, hogy tudósnak lenni hivatás, ami a hivatás tárgyában található erkölcsi érték feltétlen szolgálatát jelenti.

A tudós is fejlődik, tökéletesíti a módszerét, problémaérzékenységét, illetve finomítja kifejezőkészségét. Erdő Péter az Új Egyházi Törvénykönyv és módosításainak magyar fordításával megújította és egységesítette a magyar kánonjogi nyelvezetet – jegyezte meg.

A rektor leszögezte: A kánonjog tudománya az érvelés tudománya. A bíboros művei az értekező próza nagyszerű alkotásai, nemcsak tudományos, hanem retorikai remekművek is. Olvasásuk közben láthatjuk a tudóst, a püspököt, a bíborost, vagyis azt az embert, aki Krisztus elkötelezett követője, apostola. Ám láthatjuk őt mint filozófust, teológust és kánonjogászt is, aki lényeglátóan adja meg tanulmányai címét; utalva arra, hogy mit és hogyan fog vizsgálni benne. Pontosan fogalmazza meg a probléma lényegét, és tanulmányaira a szakirodalmi háttérismeret jellemző, amit bőséges és dokumentált bibliográfia bizonyít.

Kuminetz Géza ezután bemutatta a három tanulmánykötetet, a szerző által megadott tematika szerint csoportosítva. Az első két kötetben – Az élő egyház joga, illetve Jog az egyház hagyományában és életében – a tanulmányok a hatályos latin kódex könyvei szerint vannak rendezve.

Az egyházjog lelke. Kánonjog a társadalomban és a hívő közösségben című könyvben Erdő Péter az előző két művel szemben új struktúrába rendezte tanulmányait. A cím arra céloz, hogy milyen lélek, lelkület szülte, hatja át a kánonjogot, akár alkotásban, akár kutatásban, értelmezésben – és ennek nyomán az érvényesítésében is.

Az élő egyház joga című kötetben 42 tanulmány található, melyeket a bíboros 1985–2006 között publikált. Mindegyik a kánonjog egy-egy aktuális kérdésére keresi a választ, mint például a katolikus egyház jogrendjének természete, az érvényesülő emberkép sajátosságai, vagy: mit jelent a méltányosság, hogyan kell helyesen értenünk az egyház legfőbb törvényét, a lelkek üdvösségének szem előtt tartását? A katolikus egyház hogyan értelmezi a vallásszabadságot? Kit kell katolikusnak tekinteni? A paphiány miatt a világiak és a szerzetesek mi módon kapcsolhatók be intenzívebben a plébániák életébe? Kényes kérdés a magzatvédelem ügye – és mi erre a katolikus válasz? Miért van szüksége az egyháznak büntetőjogra? – emelte ki a katolikus egyetem rektora.

A Jog az egyház hagyományában és életében című kötet 19 tanulmányt tartalmaz, ebből megtudhatjuk, miként látja a katolikus egyház a maga és az állam helyzetét a társadalom életében, illetve mit jelent a szuverenitás fogalma. Világos képet alkothatunk az egyházi hivatal fogalmáról, sajátosságairól és az egyházi közigazgatás megközelítéséről. Megérthetjük a pápai primátus, illetve a pápai tisztségek helyét és rendeltetését az Egyház életében. Ám olyan érdekes információkat is kapunk, miként büntette egykor a kánonjog az íjászokat és a hajítógép-kezelőket, illetve milyen egészségügyi helyzetekre reagált a középkor kánonjoga. Kuminetz Géza szerint kánonjogtörténeti érdekesség Szent Erzsébet kanonizációs eljárása.

Az egyházjog lelke. Kánonjog a társadalomban és a hívő közösségben című kötetbe húsz tanulmányt válogatott Erdő Péter bíboros. Ebből öt írás szól a papságról, a plébániáról és a plébánosokról, mintegy igazolva e szervezeti egység és vezetőjük fontosságát. A kötetben szó esik a püspöki szinódus intézményének bemutatásáról, és újabb megvilágítást kapnak a püspöki konferenciák teológiai alapjai. Négy tanulmány az állam és az Egyház viszonyát tárgyalja.

Kuminetz Géza összegzésként kiemelte:
a három tanulmánykötet reprezentálja Erdő Péter bíboros tudósi ethoszát, sajátos problémaérzékenységét, plasztikus, átfogó gondolkodásmódját. Munkássága lefedi a kánonjog tudományának minden területét.

Szabó Péter, a PPKE Kánonjogi Posztgraduális Intézetének elnöke Erdő Péter 2021 őszén megjelent Il diritto canonico tra slavezza a realtà sociale (A kánonjog az üdvösség és a társadalmi valóság között) című olasz nyelvű tanulmánygyűjteményét mutatta be. A kánonjogi intézetvezető megjegyezte: a mű a szerző elmúlt negyedszázadra visszanyúló tudományos publikációs tevékenységéből összeállított válogatás. A kiadott tanulmányok részben a főpásztor korábbi egyetemi tanári tevékenységének keretében születtek, részben viszont a 2002 óta ellátott egyházvezetői és lelkipásztori feladatokból eredő tapasztalatok és reflexió gyümölcsei.

Szabó Péter kiemelte, hogy a kötetet tavaly novemberben Olaszországban is bemutatták: először a Pápai Lateráni Egyetemen, ahol a bíboros 1977 és 1980 között a kánonjogi tanulmányait végezte, majd a velencei kánonjogi fakultáson, ahol a kiadvány maga is megjelent.

„A jelen válogatás Erdő Péter tudományos írásainak csak töredékét, bár jellemző műveit tartalmazza. A teljesebb összképhez érdemes felidézni, hogy a tudományos művek tárában több mint 650 tétel szerepel, köztük közel 200 folyóirat cikk. A kötet végén fellelhető bibliográfiai válogatás az elmúlt negyedszázadból közel 200 művet sorol fel, melyek közül majd 40 monográfiabesorolású. Ne feledjük, Erdő Péter 2002 óta a legnépesebb hazai egyházmegye főpásztora. Emellett egy évtizeden keresztül az MKPK elnöki pozícióját, illetve (2005 és 2016 között) mintegy 12 évig az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöki posztját is ellátta. Jelenleg hét rangos római központi hatóság tagja. Nem utolsó sorban 2014 és 2015-ben a püspöki szinódus egymáshoz kötődő két ülésének főrelátori szerepkörét is ellátta. E sokrétű hivatali elfoglaltság tükrében a fenti imponáló bibliográfiai adatok még szembeötlőbbek” – szögezte le Szabó Péter, és hozzátette: a tanulmányok összeválogatásánál Erdő Péter az idegen nyelvű munkák közül eleve csak olasz tanulmányokat vett figyelembe. Ezek közül kimaradtak a terjedelemi okokból nem illeszkedő, túl terjedelmes, illetve túl rövid cikkek. Nem kerültek a kötetbe olyan jogtörténeti tanulmányok sem, melyek ugyan szakmailag érdekesek, de nincs mai aktualitásuk, hatályos vonatkozásuk.

A kánonjogi intézetvezető szerint a tartalomjegyzék és különösen a 25 év termését felsoroló záróbibliográfia alapján azonnal szembetűnik Erdő Péter szinte páratlan szakmai sokoldalúsága. A mai kánonjogtudományban aligha találunk másik szerzőt, aki a kódex mind a hét jogterületén kiemelkedőt alkotott, s emellett a kánonjogtörténet, a kánonjog-teológia, illetve az államegyházjog kérdésköreinek is nemzetközileg elismert szakembere.

Szabó Péter zárógondolatában rávilágított: a 20. századból legalább három magyar kánonjogász nevét tartja számon a kánonjogtudomány. Sipos István az Enchiridionja révén lett ismert, Serédi Jusztinián pedig elsősorban a régi kódex forrásainak a kiadása révén. A kánonjog tudományra más-más szempontból mindkét mű jelentős hatással volt. Erdő Péter bíboros szakmai tevékenysége az előbbieknél jóval szélesebb összképet mutat. Az Egyház sorsa szemszögéből meghatározó témák érdemi tárgyalása révén az olasz nyelvű tanulmánykötet újra ráirányítja a figyelmet szerzőjére. „Csak remélhetjük, hogy az következő években Erdő Péter e kötetben is megfogalmazódó lényegi gondolatai mindinkább hozzájárulhatnak az Egyház megújulásához.”

A könyvbemutató után szakmai konferenciát tartottak az időszerű kánjogi kérdésekről. Kuminetz Géza rektor A katolikus egyház és az anyagi javak. Jogbölcseleti és kánonjogi megfontolások címmel tartott előadást.

Szuromi Szabolcs Anzelm a megszentelt élet intézményeiről, az apostoli élet társaságairól, valamint a világi intézmények létrehozásának kánonjogi feltételeiről beszélt. Ujházi Lóránd az állam és az Egyház viszonyát, a magyar jogalkotást, valamint azokat az állami szerveket vizsgálta meg, amelyek vallásos kérdésekben látnak el feladatokat. Szabó Péter pedig a kánoni törvénymagyarázat kérdésköréhez fűzött észrevételeket.

 

Szerző: Zsuffa Tünde

Fotó: Lambert Attila 

 










Adó 1%-a, Katolikus Egyház

Keresés

Az oldalon

 

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

Eseménynaptár

szeptember 6. szerda

további események megtekintése »

Esztergom - Budapest Magazin

Esztergom-Budapest 2021/1. szám
Esztergom-Budapest 2020/4. szám

Összes magazin

Partnereink

Új Ember bolt