Újpesti Jézus Szíve Templom

Az 1880-as évek elején az Angolkisasszonyok a Baross utcában 3 és fél hold szőlőt vásároltak és az 1886-ik évben azok budapesti főnöknője Schreiber Janka, magánva-gyonából, a használaton kívül helyezett kis kápolna közelében 16 000 Ft költségen a Baross utcában a ma is meglévő templomot építtette (160 m²), amire nézve akként rendelkezett, hogy ha az Angolkisasszonyok a Baross ucai szőlőingatlanukat bármikor eladnák, a templom az újpesti plébánia tulajdonába kerül. A templomot még ugyanabban az évben felszentelték. Újpest városának terjeszkedése miatt megszűnt a falusias jelleg és 1912-ben az Angolkisasszonyok újpesti ingatlanukat eladták. A Baross utcai kis kápolnát lelketlenek gazsággal kifosztották s évek hosszú során teljesen üre­sen, lezárva állott. Az 1925-ik évben az új plébános azt az indítványt terjesztette az egyháztanács elé, hogy ezen templom mellett lévő 4700 négyszögöles ingatlant, amelyen 378 négyzetméter területen ház is áll, az egyház a fel­kínált 360 000 000 korona eladási áron szerezze meg, s abból hitoktatói otthont létesítsen, és így a most már tulajdonát is képező Baross utcai kis kápolnát újból berendezze és használatba helyezze. Az indítványt elfogad­ták, s az ingatlant az egyház meg is szerezte. Azonban, mivel anyagi nehézségek merültek fel a templom jó karba helyezése, felszerelése, és az ingatlan 

100 000 000 korona vételárhátralékának kifizetése körül, mindezen kötelezettségek átvállalása mellett, úgy a Baross utcai kistemplomot, mint a mellette megvett ingatlant az egyháztanács teljes tulajdonjoggal a szaléziánusok magyarországi rendjének 1927. február 7-én átadta, akik Jézus Szent Szívéről általuk elnevezett templom teljes használatba helyezésén kívül elvállalt kötelezettségükön túl, nagyobb építkezés után, Bali János igazgató vezetése mellett öt rendtaggal kezdték meg itteni nemes emberbaráti és hitéleti működésüket, a szegény gyerekekkel való foglalkozást.

Fotó: Thaler Tamás