Bajóti Szent Simon és Júda plébániatemplom

A kőkorszak óta lakott hely. Imre király spanyol feleségének kíséretéhez tartozó Tota udvarhölgyet feleségül veszi Benedek vajda, akit egyesek (tévesen?) Bánk bánnal azonosítanak. II. András Totának ajándékozza Bajót várát. A falut koronázási ajándékul 1388-ban Zsigmond király Kanizsai János érseknek adja. A községet először a törökök, majd a labancok pusztítják el. Plébániája középkori eredetű. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben Kelemen nevű papja szerepel. A középkorban a veszprémi egyház-megyéhez tartozó Bajótot az 1647-es Lippay-féle összeírás az esztergomi székesegyházi főesperesség plébániái között említi. A székesegyházi főesperes 1701. évi egyház-látogatásakor Bajótot 50 hívővel Nyerges filiájaként jelenti. 1771-ben azonban vissza- állítják plébániáját, filiaként hozzácsatolva Mogyoróst és Péliföldszentkeresztet. Ősi templomát 1223-1248 között Bajóti Simon ispán építteti. Az 1701. évi visitatio canonica szerint elhagyatva, tető nélkül áll, szentélyét nád fedi. Keresztély Ágost érsek rendbe hozatja. 1771-ben átépítik. 1899-ben leég. Ziegler tanár terve szerint renoválják. A második világháború alatt is súlyos károkat szenved a műemlék jellegű templom (184 m2). 1946-ban és 1958-ban külsőleg-belsőleg felújítják. 1978-ban kap új liturgikus térkiképzést. 1981-ben a külső tatarozást végzik el a templomon. - A plébániaház egyházi tulajdon. 1994-ben a hajó déli sarkának süllyedését régészeti feltárás után alapmegerôsítéssel megóvják, ugyancsak a torony repedését többféle statikai megoldással megakadályozzák. Ekkor kerül át a kórusfeljáró a torony alól a kórus alá. A templomot három, kézzel faragott fa oltár díszíti. Ezeket Krause József selmecbányai oltárkészítő mester faragta. A Mária-oltár 1904. február 18-án lett felállítva. Még ebben az évben elkészül a Szent Simon és Júda apostolokat ábrázoló fôoltár és a Jézus Szíve oltár is. 1982 márciusában Szántó Piroska festôművész 15 keresztúti képet adott a templomnak hálából. Ez a Bajóti golgota különleges, hiszen bajóti tájakon, bajóti emberek között láthatjuk Jézus szenvedéstörténetét.

Fotó: Ligeti Edina