Budapest-Rákosszentmihályi Szent Mihály plébániatemplom


Adatok

Címe: 1161 Templom tér 3.
A templomhoz urnatemető tartozik
Búcsú: szeptember 29-ét követő vasárnap.
Szentségimádás: február 15. és szeptember 29.

Kapcsolódás

Rákosi Espereskerület

Ellátja: Budapest-Rákosszentmihályi Szent Mihály Plébánia

Történet

A településről az első írásos nyom 1259-bôl való. Károly Róbert egy oklevele 1335-ben már Szentmihály néven említi, amelynek volt temploma és plébániája. A török uralom alatt elpusztult, a település elnéptelenedett. 1848-ban Szent Mihály-pusztaként szerepel. 1870 után fedezik fel a kirándulók, üdülôk a csendes, szép területet. 1893-tól HÉV járat közlekedik. Innentôl megindul a nagyarányú parcellázás, építkezés. 1900-tól a község Rákos-szent-Mihály néven szerepelt. Egyházilag Csömör filiája, szentmisék 1890-tôl egy iskolában vannak. 1899-ben templomépítô bizottság alakul, amelynek munkája nyomán 1902. június 8-án leteszik a templom alapkövét. A templom megáldása 1902. október 5-én volt. A templom (360 m2) ún. román-gót stílusú. Hossza 30,25 m, a kereszthajó szélessége 16,5 m, a torony magassága 37 m. Módl Lajos tervezte. 1915-tôl önálló lelkészség. 1921. szeptember 18-án a templom vendége Prohászka Ottokár püspök. 1927-tôl plébánia. Pichler István plébános működése alatt leány,- és fiúkongregáció, Credo Egyesület, Jézus Szíve Szövetség, Szívgárda, Eucharisztikus Gyermekszövetség, majd 1927-ben saját cserkészcsapat alakul (a ma is működô 929. sz. Szent Mihály). Az egyházközség ingatlanokat vásárol, különféle építkezések folynak. 1931-ben új templom épül a plébánia területén. A harmincas években, a nagy közszeretetnek örvendô, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezô Nagy Géza plébánossága alatt az egyházközség fénykorát éli. A lelkipásztorok és a hívek buzgósága példaértékű. 1936 végén elhatározzák a kicsinek bizonyuló templom bôvítését, melynek elkészültekor, 1937. október 17-én szentelik fel a kibôvített templomot. Befogadóképessége a kétszeresére nôtt, ekkor nyerte el jelenlegi méreteit: hossza 55 m. A szentély alatt kripta létesül. Ekkor kerülnek helyükre a ma is meglevô művészi üvegablakok. 1950-ben a települést Budapest XVI. kerületéhez csatolják. Az akkori plébánost, mivel a hatalom szerint „túl merev” álláspontot képvisel, 1952-ben eltávolítják. Már a háború alatti orosz jelenlét miatt meggyengül a helybeli hitélet, de a plébános eltávolítása és új, a fennálló politikai rendszert feltétlenül támogató papok működése alatt szinte megrendül. A ‘60-as évek végétôl a hitélet a fôvárosi átlagnak megfelelô. A fiatal, lelkes, tevékeny káplánok mindent megtettek a hitélet ébrentartása, fellendítése érdekében, munkájukat sok akadály közepette kiválóan végezték. 1976-ban készül el a végleges, szép kivitelezésű szembemisézô oltár amerikai diófából. 1977-ben történik a plébániaépület, ‘78-ban a templom teljes felújítása (Bozó Gyula munkája). Az egyházközség a rendszerváltás után, 1991-ben új plébánost kap. Kedves, közvetlen modora, lelkesedni és lelkesíteni tudása új lendületet ad az egyházközségnek. Újjászervezi a cserkészetet, énekkart, megalakul a Karitász. Új formákat talál a közösség építésére. A templom látogatottsága érezhetôen megnô. Munkáját káplán nélkül kénytelen végezni, a hatalmas munka felôrli erejét, 1993-ban váratlanul meghal. 1994-ben a plébánia alagsorában Közösségi Otthon létesül. 1995. június 11-én állandó diakónussá szentelik a helybeli Hernád Sándort. 1996-ban urnatemetô létesül a templomban. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétôl az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.

 

Fotó: Thaler Tamás

Képgaléria

Esztergom-Budapest folyóirat

Esztergom-Budapest 2024/4. szám
Esztergom-Budapest 2024/3. szám

Összes folyóirat

Keresés

Az oldalon

 

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

 


 







Adó 1%-a, Katolikus Egyház
Partnereink:




Új Ember bolt