Budapest-Újlaki Sarlós Boldogasszony plébániatemplom

A középkorban a mai plébánia területén két település fekszik: Felhévíz és a Szent Jakab apostolról nevezett, exempt, királyi plébániatemplom körül kialakult Szentjakabfalva. Ez az utóbbi tekinthető a plébánia elődjének. A török megszállás alatt mindkét település és Szent Jakab temploma is elpusztul. Bajor és württembergi telepesek a Neustift, Újlak községet hozzák létre, amely Buda külvárosa lesz. 1702-ben 150 háztulajdonost írnak össze. A mai plébániaház helyén kis templomot emelnek, amelyben 1705-ben egy bosnyák ferences atya mutatja be először a szentmisét, s ettől számítható a plébánia visszaállítása. 1745-50 között épül a mai, műemlék templom (540 m2) Hamon Kristóf és Nepauer Máté terve szerint. A veszélyesség miatt lebontott torony helyébe 1765-ben újat emelnek. 1774-ben kerül a főoltárra az ún. Innsbrucki Madonna (Cranach utánzat). 1779-ben a főoltár fali keretépítményének elkészültekor a Falkoner-féle Visitatio-kép elhelyezésével a templom titulusát Segítő Szűz Máriáról Sarlós Boldogasszonyra változtatják. Rudnay Sándor hercegprímás szenteli fel 1825-ben. Felhőszakadás rongálja meg 1875-ben a templomot. 1877-ben, a renoválás során nyeri el a mai formáját. 1957-1960 között külsőleg az OMF renoválja. Az ismételt külső felújítás 1997-ben fejeződött be. A templombelső a hívek adományából újult meg. Néhány év óta az egykori szokást felelevenítve, a búcsú napján kismamák zarándokolnak a templomba. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 165. törzsszám alatt, II. kategóriába sorolt műemlék. Az egyházi tulajdonban levő műemlék jellegű plébániaház 1766-ban épült. A XIX. sz.-ban történt átalakításkor kapta eklektikus homlokzatát. - A Szépvölgyi úti kápolna műemlék jellegű.

Fotó: Thaler Tamás