Budapest-Soroksári Nagyboldogasszony plébániatemplom

Soroksár községet gróf Grassalkovich Antal földesúr telepítette Württenberg környékéről származó frankokkal és svábokkal 1720 körül. A templom alapkövét 1758-ban tette le Szikorai Miklós kecskeméti kerületi főesperes. A templom 1759–61 között épült (1159 m2). 1781 és 1872 között több alkalommal tűzvész pusztította el. A hívek gondozását 1743-ig a dunaharaszti plébánia végezte. Önálló egyházközség anyakönyvezéssel 1743. január l. óta. A főoltárt 1906-ban állították be. Tiroli faragású oltár. 1956-ban a földrengés erősen megrongálta a templomot és a plébánia épületét egyaránt. A templom restaurálása 1956–57-ben készült. Belső festése és a freskóképek Takács István festőművész műve. 1970-ben orgona épült. 1982-ben gázfűtést szereltek be. 1986-ban készült el a villanyhálózat. Külső renoválás legutóbb a 60-as években, majd 1970 és 80 között történt, végül 1991-ben indult meg az általános külső renoválás: sisak, toronyderék, tetőhéjazat, főhomlokzat és oldalfalak renoválása. Ez a munka 1997 végére befejeződött. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 802. törzsszám alatt II. kategóriába sorolt műemlék. 1995-ben az altemplomi kriptából kolumbárium épült külső lejárattal. Az emeletes plébánia korszerűsítése is megkezdődik 1989-ben és szakaszosan folytatódik. A plébániaudvari raktárhelyiségek helyén cserkészotthon épült 1991-ben. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.

Fotó: Thaler Tamás