Táti Mindenszentek plébániatemplom

Egy 1272-es oklevél az esztergomi keresztesek Tát nevű falujáról tesz említést. Zsigmond király a keresztesek Buda-felhévízi házához csatolja a táti birtokot. Késôbb az esztergomi káptalan tulajdonába kerül. A török idôben lakott helység. A felszabadító harcok során pusztult el. A XVIII. sz.-ban németeket telepítenek le. Középkori, Szent György tiszteletére épült templomát a török időben is használják. Az 1701-es visitatio canonica emlékezik meg róla. „Temploma elhagyatott állapotban a falu közepén tető nélkül áll.” Az 1732-es vizsgálat „használhatónak”, az 1747-es „jó állapotban levőnek” mondja; 1768-ban földrengés rongálja meg. A kegyúr, a papnevelő intézet, 1860-ban a mai formájában hozatja rendbe (420 m2). Pázmány 1630. évi nagyszombati zsinatán Tátról licenciátus van jelen. Lippay Györgytől elrendelt 1647. évi összeírás szerint is Tátot licenciátus látja el. Az 1701. évi visitatio canonicában Nyergesújfalu filiájaként szerepel. Dorogtól elszakadva 1920-ban expositura, majd 1924-ben plébánia lesz. A második világháború okozta károkat az egyházi főhatóság és a hívek adományából 1972–79 között hozzák helyre. A jelenlegi, egyházi tulajdonban levő plébániaház 1976-ban épült. – A Szentháromság-kápolna műemlék jellegű.

Fotó: Ligeti Edina