Budapest-Soroksár-Újtelepi Fatimai Szűzanya Plébániatemplom


Adatok

Címe: 1237 Budapest, Szent László u. 149.
A templomhoz urnatemető tartozik
Búcsú: május 13. és október 13-a utáni vasárnap.
Szentségimádás: május 12. és december 22.

Kapcsolódás

Pestszentlőrinc-Soroksári Espereskerület

Ellátja: Budapest-Soroksár-Újtelepi Szent István Király Plébánia

Történet

A mai Soroksár-Újtelep Soroksár község helyhatóságához tartozott. Nagybudapest kialakításakor, 1950-ben Pestszenterzsébethez csatolják Budapest XX. kerületeként. Soroksár kezdeményezésére 1993-ban leválasztják Pestszenterzsébetről és Budapest XXIII. kerületeként Soroksár-Újtelep néven szerepel. Lakossága gyári munkás emberek. Budapest perifériájának perifériája, a legszegényebb és legelhagyatottabb része. Kovács Antal pápai kamarás, soroksári plébános 1929-ben elhatározza, hogy Soroksáron a „felsô faluban” új templomot építtet. Ez a terv nem valósult meg. Újabb kezdeményezés 1935-ben volt, ami szintén eredménytelen volt. Hanauer Á. István püspök úr 1942-ben javaslatot kér a soroksári plébánostól a településen felmerült problémák megoldására. Mivel a település távol esik Soroksár központjától, így a területileg közelebb lévő pestszenterzsébeti Magyarok Nagyasszonya egyházközség (Pacsirtatelep) plébánosától kap választ, melyben önálló hitoktatói állás szervezését tartja jónak. Azt javasolja, hogy a hitoktató lakjon a telepen és ott egy lakásával összekapcsolt kápolnában végezze a lelkipásztori teendôket. Az önálló hitoktatói állást csak 1944-ben sikerült megszervezni. Lakást béreltek, melyet kápolnának rendeztek be és 1945. november 12-én áldottak meg. Itt őrzik az Oltáriszentséget is. Soroksár-Újtelepet a püspök úr 1946. január 1-től anyakönyvezési joggal felruházott helyi káplánsággá erigálta, melyet Szent István királyról neveztek el. Ebben az idôben szervezik meg az önálló egyházközséget is, 1947-től kezdve pedig curatia lett. Öt évre szóló szerzôdéssel bérelnek egy romos épületet, melyet rendbehoznak és kápolnát alakítanak ki. Két év múlva ezt az épületet iskola céljára kisajátítják. Sikerül megegyezni a helyi hatósággal, hogy iskola-kápolna legyen. Két családi házat vásárolnak meg 1948-ban. Az egyiket „államosítják”, a másikat az iskola-kápolna teljes elvétele után, rendbe hozzák kápolnának és paplaknak alakítják, 1951-ben már itt tartják a szentmiséket és őrzik az Oltáriszentséget. Ez a ház 150 négyszögöl területen van, jelenlegi formájában 1958-ban készült el. Az épület alapterülete 94 m2 sekrestyével és raktárral együtt. A belső teret 1965-ben rendezik át az új liturgiának megfelelôen. Teljes felújítását 1972-ben végzik el. Értékesek a színes ólomüveg ablakok, a Fatimából kapott fából faragott szoborcsoport, mely a Fatimai jelenést ábrázolja és a fából faragott kereszt Corpusszal. 1996-tól plébánia. A Budapest XXIII., Szentlôrinci úti lakótelepen – a Budapest Fôváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata, Budapest Főváros Önkormányzata, illetve a Bp.–Soroksár–Újtelep Szent István király lelkészség között 1996. május 7-én létrejött szerződés alapján – 195 271/93 hrsz-ú, 5485 m2 területű templom- és parképítés céljára átadásra került. A „Fatimai Szűzanya” tiszteletére épülő tempom előkészítési, tervezési munkái 1997-ben megkezdődtek. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.

 

Fotó: Thaler Tamás

Képgaléria

Esztergom-Budapest folyóirat

Esztergom-Budapest 2024/3. szám
Esztergom-Budapest 2024/2. szám

Összes folyóirat

Keresés

Az oldalon

 

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

 


 







Adó 1%-a, Katolikus Egyház
Partnereink:




Új Ember bolt