Címe: 1053 Budapest, Papnövelde u.5.A templomhoz urnatemető tartozikBúcsú: szeptember 8. Szentségimádás: február 19. és október 19. Az urnatemető nem nyilvános.:
Pesti-Belső Espereskerület
Ellátja: Egyetemi Kisboldogasszony Templomigazgatóság
A templomot és a mellette lévő kolostort a pálosok építették. 1688-ban vásárolták a telket, melyen egy mecset s néhány ház állt. 1715-ben kezdték építeni a kolostort. 1720-ban lebontották a dzsámit és Doloczky Mária Magdolna költségén a Szent Sebek tiszteletére kápolnát emeltek, amely 1742-ben még állt. A templom alapkövét 1725. április 8-án rakták le, az építést Drenker Mátyás, Mayerhoffer András, majd Siegl Márton mester vezette. Patachich Gábor kalocsai érsek 1742. szeptember 8-án mutatta be az első szentmisét és másnap, vasárnap konszekrálta a templomot. 1744-ben készült el a főkapu és a padok, 1746-ban a főoltár, 1748-ban a szószék, a kórusrács és a stallum faragása. A tornyokat 1768-ban, ill. 1771-ben fejezték be. 1786-ban a pálos rend föloszlatása után, a templom a Pázmány Péter Egyetem temploma, 1803-tól az egyetem és a – pálos kolostorban létesített – Központi Papnevelő Intézet közös temploma. Hivatása az egyetemi ifjúság és (főként 1900 után) a főváros értelmiségi rétegének lelkigondozása. Szószékéről hangzottak el Prohászka Ottokár, Tóth Tihamér, Sík Sándor és Gál Ferenc konferenciabeszédei. A második világháború után a Fővárosi Műemlék Felügyelőség állította helyre. 1950-től Belvárosi Kisboldogasszony templomigazgatóság. Igazgatója a Központi Papnevelő Intézet mindenkori rektora.
A templom belső tere a kalocsai székesegyházéval rokon. A hevederek közé feszített cseh süveg boltozattal fedett hajóhoz kétoldalt kápolnák csatlakoznak. A templom falait a XIX. sz. derekán műmárvánnyal borították. A főoltáron Conti Antal Lipót műve Mária születését ábrázolja. Az újszülött aranyozott teste Mária kiválasztottságára utal. A szoborcsoport fölött a czêstochowai Mária rézlemezre festett képét 4 angyal tartja. A főoltár jobb oldalán 3 oszlop között Remete Szent Antal (könyvvel), vele szemben Remete Szent Pál (háncsruhában) Hebenstreit József pesti szobrász műve. Jellegzetes pálos faragású berendezése az ország egyik legszebb késő barokk templomává teszi (924 m2). – Freskóit és a két mellékoltárképet 1776-ban Johann Bergl és tanítványai készítették: a bejárat fölött az égő csipkebokor, az orgona fölött Mária látogatása Erzsébetnél, a hajó fölött Mária bemutatása, Angyali üdvözlet, Immaculata, a szentély fölött Mária mennybevétele. Mellékoltárképei: Krisztus az Olajfák hegyén és Nepomuki Szent János. A templom első orgonáját (1 manuál, 6 regiszter) 1790 körül valószínűleg Herodeck, a mait (4 manuál, 70 regiszter) (op. 2001.) 1915-ben a Rieger-gyár építette, 1971-ben a FKMV átépítette. A templom homlokzatán, az oromzat háromszögében Isten-szem, alatta a Szeplőtelen Fogantatás szobra. Az oromzat csúcsán a pálos címer: oroszlánok között pálmafa, amelyen holló ül, csőrében kenyérrel. A tornyok alatt balról Remete Szent Pál, jobbról Remete Szent Antal. A kapu kőkeretének záróköve címer-pajzs. A párkányon 2 angyal Mária nevének betűit emeli magasba. (Irodalom: Annalium OSPPE vol. III. 1727–1774. Kézirat. – Schem. Strig. 1982: 292 – Garas: Magyarországi festészet a 18. sz.-ban. – Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 230.)
Fotó: Thaler Tamás
Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Bízd Rá Magad
Összes folyóirat
Az oldalon
Főegyházmegyei papok
Plébánia keresése
A főegyházmegye intézményei