Császárfürdői Szent István Király Kápolna

Ezen a helyen már a római korban is ismertek voltak azok a budai gyógyforrások, melyek kihasználására a török hódoltság idejében fürdőegyüttes, majd a reformkorban egész fürdőváros települt. 1841-ben, a Császár fürdő újjáépítésekor, a fürdő régi Nepomuki Szent János kápolnáját lebontották és így új kápolnára volt szükség. Építésére Kopácsi József esztergomi érsek 1843-ban adta meg az engedélyt. Hild József tervei alapján a csatlakozó kórházépülettel együtt még ebben az évben megkezdték a munkát, s ez a fürdővel egyidőben, 1844 nyarára el is készült. A kápolnát Szent István király tiszteletére Fechtinger Domonkos belvárosi esperes-plébános szentelte fel.

A főváros az utca szabályozása miatt 1870-ben le akarta bontani a kápolna bejárati portikuszát, azonban az Irgalmas rend kérésére elálltak az épület megcsonkításától. 1944-ben a második világháború során a főhomlokzat déli sarka a timpanon egy részé-vel leomlott, ezt a háború után nyersen, téglából falazták vissza. Az irgalmas testvérek elűzése után lezárták, később befalazták a kórházat a kápolnával összekötő bejáratot és az oratóriumablakot. 1957-ben a belső teret renoválják és Szövényi Géza tervei szerint kifestetik. 1959–60-ban állami költségen Pfannal Egon irányításával homlokzatát hely-reállították. A megrokkant portikusz szerkezetét Heincz László restaurálta. 1977-ben a belső teret átalakították Borsos Miklós tervei alapján, és elhelyezték művészi alkotásait.

Kis középtornyos klasszicista homlokzatának hangsúlyos része a bejáratot keretező dór oszlopos előcsarnok. Ennek lépcsőin át jutunk a téglalap alaprajzú, egyetlen cseh-boltozattal fedett, egyhajós templomtérbe. Az előtérből lourdes-i kápolna nyílik, 1957-ben készült vasrács ajtókkal. A szentély hátsó falán Borsos Miklós 1977-ben készült fe-születe látható, melyet Szűz Mária és Szent János szobra vesz közre. Alatta a szentség-ház, melynek ajtaján, a szembemiséző oltáron és az ambón lévő művészi rézdomborítás, valamint a keresztút szintén az ő műve. A régi oltárkép, amely most a jobb oldali falon látható, 1848 körül készült, Szent Istvánt ábrázolja, amint a koronát Szűz Máriának felajánlja. 1944. augusztus 7-ére, a kápolna felszentelésének 150-ik évfordulójára elké-szült az új orgona. 1995. március 8-án, Istenes Szent János születésének 500-ik évfordulóján ünnepi szentmise keretében helyezték el a jobboldali mellékoltáron a rendala­ pító bronzszobrát, amely Törley Mária szob­rászművész alkotása. Az ünnepi szentmisét és a szobor megáldását Takács Nándor székesfehérvári megyéspüspök végezte. A kápolna az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 181. törzsszám alatt, II. kategóriába sorolt mű­ emlék.

Fotó: Thaler Tamás