Tahitótfalui Szent István király plébánia

Képgaléria
Plébánia

Cím: 2021 Tahitótfalu, Dózsa György u. 17.
Telefon: 26/385-807
E-mail: plebanos@tahitf.plebania.hu
Weboldal: http://tahitf.plebania.hu
Anyakönyvek: 1801-től.
Területi beosztás: Szentendrei Espereskerület

Lelkipásztorok

Plébániai kormányzó: Erdős Attila

Plébániatemplom

Címe: 2021 Tahitótfalu, Dózsa György u. 17.
Búcsú: augusztus 20.
Szentségimádás: március 30. és december 11.

Történet

Mivel Tótfalu lakossága a török időkben református hitre tért, a XVIII. században csak csekély számú katolikus élt itt. 1752-ben még Dunabogdány fíliája volt, 1778-ban Monostoré (Szigetmonostor). Korábbi katolikus templomról nincs adat, azt hogy a református templomot egy korábbi katolikus templom alapjaira építették, csak Dunabogdány 1752-es kánoni vizitációja állítja. A plébániát az akkori kegyúr, a királyi kamara 1801-ban alapította, ekkor határoztak egy 600 hívőt befogadó templom építéséről. Az óriási templom befogadta volna az egyház által jelentett 354 tahitótfalui, 190 monostori és 330 kisoroszi hívőt is. Az építést mégis elhalasztották egy népszámlálásig, mert a kamarai kimutatás szerint jóval kevesebb katolikus lakott itt. Addig a jelenlegi Béke út elején lévő ún. Fejér-házban volt egy vályogból épült kápolna, ami felszentelve nem volt, csak az alapköve megáldva 1801. dec. 30-án, Kőszeghy Imre esperes, dunabogdányi plébános által. Már ekkor Szt. István volt a templom védőszentje. Oltára nem volt felszentelve, hordozható oltárköve volt benne ereklyékkel. Orgonája viszont volt, igaz, a nedvesség miatt nagyon gyengén szólt. Berendezése igen szegényes volt.

Az 1817-es kánoni látogatás dokumentuma szerint 1813-ra felépült a templom a jelenlegi helyén, de felszentelve nem volt, csak megáldva az esperes által. Mérete jóval kisebb lett, mint az 1801-ben tervezett épület. Téglából és kőből épült, egyhajós elrendezésű, rövid, egyenes záródású szentéllyel, középtornyos megoldással, csehboltozatos belsővel. A homlokzat falsávos, táblás tagolású díszítést kapott. A tetőt zsindellyel fedték. A torony alsó rész kőből, felső része fából készült. Három harangnak volt benne hely, de csak kettő lakott benne: egy 4 mázsa 35 font súlyú és egy 2 mázsás. Oltárát Szt. István tiszteletére állították, az elterjedt vélekedés ellenére semmi jel nem utal arra, hogy Pollack Mihály tervezte volna. Orgonája 4 regiszteres volt. A (feltételezhető) oltárképen kívül mindössze egy Szt. Vendel kép volt a templomban.

Az 1829-es kánoni látogatás már a felszerelések lassú gyarapodásáról számolt be. Javadalma 6 hold föld, amelyet Takács Jánostól örökölt. Még mindig nem volt felszentelve. Végre volt keresztkútja. Az orgona állandó javításra szorult.

1831-ben leégett a templom. A tető, torony, harangok odalettek. Az 1839-es vizitációra mindezt helyreállították. A dokumentum megállapította, hogy volt kórus, orgona, sekrestye, szószék, oltár, keresztkút.

1870-ben a kánoni látogatás jegyzőkönyve szerint felszerelési tárgyai szinte „nem normális mértékben” gyarapodtak, a főoltárképpel együtt összesen 29 tárgy volt a templomban. Felújítás utoljára 1866-ban történt.

1885-ben mellékoltár került a hajóba, jobboldalra a Fájdalmas Anya tiszteletére. (Az oltáron lévő Pieta szobor 1950 óta a plébánián van, mert nem találták művészinek.)

1899-ben Stauczel Ferenc váci vállalkozó újította fel a templomot. Ekkor a belső színezett meszelést kapott. Sok mindent kijavítottak, többek között a torony fedélszékét, valamint új szenteltvíztartó készült vörös márványból. Egert József nyolcégős bronz csillárt adományozott a templomnak.

1900. július 10-én hatalmas tűz volt a faluban. Leégett a református és katolikus templom is, valamint 130 ház. A katolikus templomból csak a felszerelések nagy részét sikerült megmenteni. A harangok lezuhantak. Aug. 4-én már meg is indultak a helyreállítási munkák és okt. 31-én a plébános már a helyreállított torony megáldására kért engedélyt. Ekkor alakíthatták ki a jelenlegi hegyes gúlasisakot (a korábbi talán egy barokkos lehetett, de erről ábrázolás nem maradt fenn). A templom fala belül szürke márványmintás festést kapott, a boltozat égkék lett arany csillagokkal. A bejárat mellett balra Szent Sír kápolnát állítottak fel.

Az I. világháború alatt a Historia Domus szerint két harangot rekviráltak.

1921-ben ismét kitatarozták a templomot.

1916–1924-ig gyűjtöttek az orgona felújítására, 1923-ban sikerült is kibővíteni.

1926-ban Slezák László új, 407 kg-os harangot öntött a templom számára, amelyet okt. 24-én szenteltek fel.

1927-ben Cesare Orsenigo pápai nuncius látogatta meg a plébániát. Mindent rendben talált, leszámítva, hogy az oltárkövet még mindig nem helyezték be az oltárba és nem szentelték fel az oltárt. 1933–34-ben rendezték ezt, bár az utasítás ellenére nem 40×40 cm-es mélyedést véstek (hogy a korporálé elférjen rajta), csak 8×8 cm-est. Shvoy Lajos püspök püspök ereklyét is küldött az oltárba. Miller József pápai prelátus, budakeszi plébánost bízta meg az oltár felszentelésével, de „mivel a templom benedicalva van”, csendben, a nép részvétele nélkül.

1934-ben Lohr Ferenc neves templomfestő teljes, figurális részeket is magában foglaló festést készített a templombelsőben. A műleírás szerint mivel a templom is empire stílusban épült, a festést is ilyen stílusban tervezte. A szentélyben az oltár fölött trónon ülő Szent Istvánt festett, fölötte angyalok tartották a Szent Koronát. Felirata: Szent István Jobbja Hazánkat óvja. Augusztus 20-ra készült el a munka, amelyet Kocsis Lajos levelezőlapon köszönt meg. Ebben az évben Koszorú Ágostonné rézcsillárt, Unger Richárdné pedig 1000 pengő értékben szőnyeget, csillárt és palástot adományozott.

1954-ben a Szent Sír kápolna helyére gyóntatóhelyiséget építettek (ma is megvan). Ekkor falazhatták be ablakát, amely tükörképe volt a kórusfeljáró ablakának.

1966-ban Szentirmay Károly plébános jelentős átalakításokat kezdett a templomon. Levakarták Lohr falképeit, a főoltár fölé Metky Ödön mozaikja került Szent Istvánról, eltávolították az orgonát (megsemmisítették, helyére csak egy harmónium került), a hajóba új keresztút került Bozóki Istvánné ajándékaként. 1971-ben új keresztkút készült, amely Tölgyes István alkotása. A régi, 1829-es keresztkutat megsemmisítették. 1973-ban villamosították a harangokat (higanykapcsolóval, lekötött nyelvvel), 1978-ban külső tatarozást végeztek, a belső falra lambéria került. Szintén ’78-ban készítette Licsik Imre pilisszántói asztalos a szembemiséző oltárt és ambót (Üller István és felesége adománya). 1986-ban a szentély téglaburkolatára fadobogó került.

1991-ben lecserélték a tető lécezését és cserepezését. A homlokzatokat is újrafestették.

1992-ben új világítást készítettek a templomban.

1993-ban kifestették a templombelsőt, és mivel komoly statikai problémákra derült fény, a falakat vonóvasakkal erősítették meg.

1996-ban Németországból Ahlborn H3 típusú elektromos orgonát vásároltak a harmónium helyett.

1997-ben készült el a gázkazánról működő padfűtés.

2008–2012 között Németh József négy faragása került a templomban és környékén elhelyezésre.

A templom műemlék, törzsszáma 7355.

Búcsú: augusztus 20.

Anyakönyvek: 1801-től.

Fília:

Keresés

Az oldalon

 

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

Eseménynaptár

szeptember 6. szerda

további események megtekintése »

Esztergom - Budapest Magazin

Esztergom-Budapest 2019/1. szám
Esztergom-Budapest 2018/4. szám

Összes magazin

Új Ember bolt