Kesztölci Római Szent Kelemen plébánia

Képgaléria
Plébánia

Cím: 2517 Kesztölc, Temető u. 2.
Telefon: 33/484-406
Anyakönyvek: 1787-től.
Területi beosztás: Dorogi Espereskerület

Lelkipásztorok

Plébániai kormányzó: Magyar Pál dr.

Plébániatemplom

Címe: 2517 Temető u. 2.
Búcsú: november 23., ill. ehhez legközelebb eső vasárnap.

Történet

Kesztölc – kedvező földrajzi fekvésénél fogva – már ősidők óta lakott hely. Honfoglalás előtti neve ismeretlen. A helység mai neve először I. Gézának a garamszentbenedeki apátság részére 1075-ben kelt adománylevelében fordul elő. A király itt hét szőlőt és öt vincellért adott a Bars megyei szentbenedekrendi monostornak. A XIII. sz.-tól már az esztergomi káptalannak is van itt birtoka. Az erre vonatkozó adománylevél 1304-ben Vencel cseh király Esztergomba való betörésekor megsemmisült. A török időben sem néptelenedik el teljesen a község. 1593-ban 10 lakott portája van.
Albert király 1439-ben megerősíti az esztergomi káptalant itteni birtokaiban. Ez alkalommal egy „Nyír” nevű pusztáról emlékezik meg. A község Esztergom felé eső egyik dűlője ma is a Nyíri nevet viseli. Az idők folyamán az esztergomi káptalan elfoglalta a garamszentbenedeki apátság itteni birtokát, ami ellen a monostor 1512-ben tiltakozott. A XVIII. század elején magyarok lakják, majd egyre több szlovákot telepítenek be. Plébániája középkori eredetű. Az 1629-es Pázmány-féle összeírás, amely az 1397. évi esztergomi káptalani statútumokkal kapcsolatos feljegyzésen alapszik, az exempt plébániák között említi. Kesztölc az 1562. évi nagyszombati zsinatra is meghívást kap. 1593-ban már, mint Esztergom megyei község szerepel, akkor 10 portája van. Ezt erôsíti meg az 1647-évi összeírás is. Lelkipásztori ellátása a törökök kiűzése után igen változatos. Licenciátusok működnek 1665–1695 között. Van amikor Kesztölc látja el a közeli falvakat, van amikor Kesztölc lesz filia. 1787-től újra plébánia. Ősi temploma a ma „öreg temető”-nek mondott dombon állt. Padlózatának kövei megegyeznek a Klastrompusztán nemrég feltárt első pálos kolostor templomának kövezetével. Az 1732-es visitatio canonica szerint: „Nagy-Csév filiája... az esztergomi káptalan birtoka. Szent Kelemen tiszteletére épült fatornyos temploma dombon, a falun kívül, 500 lépésnyire fekszik. A falu közepén harangláb is van. Iskola-mester is működik. A gyónóképes hívek száma 231.” Mai templomát (200 m2) 1800. november 1-jén szentelik fel. – Az egyházi tulajdonban levő plébániaház 1800-ból származik. A község határában levő klastrompusztai romok a Boldog Özséb által 1250 táján alapított és királyi segítséggel épített Szent Kereszt pálos anyakolostor romjai. Itt temették el Boldog Özsébet, a pálos rend alapítóját. A feltárt romtemplom oltárára vastag süttői márványlap kerül, melyet 1989. október 4-én Dr. Várszegi Asztrik OSB esztergomi segédpüspök áld meg. A cinteremben a rend első három generálisának sírja fölé a helybéli erdészet fatornyot épített.

Fotó: Ligeti Edina

Keresés

Az oldalon

 

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

Eseménynaptár

szeptember 6. szerda

további események megtekintése »

Esztergom - Budapest Magazin

Esztergom-Budapest 2019/1. szám
Esztergom-Budapest 2018/4. szám

Összes magazin

Új Ember bolt