Kisboldogasszony Bazilika Máriaremetei Plébánia

Képgaléria
Plébánia

Cím: 1029 Budapest, Templomkert u. 1.
Telefon: 1/376-5323
E-mail: remetey@t-online.hu
Weboldal: http://www.mariaremete.hu
Anyakönyvek: 1945-től
A PLÉBÁNIA HATÁRAI: Hidegkúti út (egyik oldala sem) – Örökzöld út – Városhatár – Kárpát u. vonala – Gyulai Pál u. – Tompa Mihály u. – Kerényi Frigyes u. – Táncsics Mihály u. – Áchim András u. (mindkét oldala) – Áchim András u.–Kadarka u. sarkát a Máriaremetei u.–Szabadság u. sarkával összekötő egyenes – Máriaremetei u.
Területi beosztás: Budai-Északi Espereskerület

Lelkipásztorok

Plébános: Esterházy László

Plébániatemplom

Címe: 1029 Templomkert u. 1.
Búcsú: szeptember 8.
Szentségimádás: május 31. és október 9.

Történet

A 150 éves török uralom alatt Buda és környéke teljesen elnéptelenedett. Ezért német ajkú telepeseket hoztak a mai Württembergből és Bajorországból, akik az elnéptelenedett vidékeket újból benépesítették. Ezekkel a telepesekkel jött egy Thalwieser Katalin nevű fiatal lány is, aki Hidegkúton telepedett le, és később itt is ment férjhez egy Linsenbold György nevű földműveshez. Ez a lány hozott magával egy Mária-képet, amely a svájci Einsiedeln búcsújáró hely kegyképének a mása. A Mária-képet a környékbeli erdôségekben egy kőrisfára függesztette, s ott imádkozott az óhazából hozott Mária-kép elôtt. Később mások is felfedezték az erdei Mária-képet, és egyre többen jártak oda imádkozni. Az erdőszéli Mária-képet látogató buzgó hívek a kőrisfán függő kép fölé egy kis fakápolnát építettek. Mivel a kápolna hamarosan szűknek bizonyult, Terstyánszky Ignác földbirtokos 1783-ban elhatározta, hogy kőkápolnát építtet a Mária-kép fölé. A kôkápolna 1808-ban készült el. Ám már 1828-ban ezt is bővíteni kellett. Így már 300 férőhely volt benne. Ez a kápolna 1808-tól 1898-ig szolgálta a zarándokokat. 1879-ben alakult a Mária Remete Boldogasszony Kápolna Egylet, amely célul tűzte ki megfelelô kegytemplom építését. Az egylet fôleg német ajkú óbudai és vízivárosi kisiparosok és szatócsok kezdeményezése volt, Eberling Antal, Szentkuti Antal és Gallauner Károly vezetése alatt. Alighanem ez volt az első templom Magyarországon, amit nem püspök vagy kegyúr, hanem a hívő nép építtetett. 1899. október 1. volt a nagy nap, amikor Steiner Fülöp székesfehérvári püspök, Wolafka Nándor és Bogisich Mihály c. püspökök, nagyszámú papság és mintegy 10 000 hívô jelenlétében ünnepélyesen felszentelte az új kegytemplomot. A neogót stílusban épült templom 700 m2-en áll. Hossza 44 m, szélessége 15 m, magassága ugyancsak 15 m, a toronyé pedig 54 m. A templom tervezője Schönner Ferenc. Az építkezést Hauszmann Sándor vezette. A templomépítés összesen 100 000 forintba került. Külön is meg kell említeni Gebhardt Jozefa adományát, aki 33 000 forintot áldozott a templom építésére. A templomszentelés végeztével a püspök karjára vette a kegyképet, és elhelyezte annak a kőrisfának az ágain, amelyen eredetileg is függött az erdőszélen. A fa ma is ugyanazon a helyen áll, bár az idők folyamán annyira tönkrement, hogy műanyaggal kellett pótolni. A kőrisfa maradványait elégették, és a hamut belekeverték a műanyagba, amibôl a ma látható fa készült. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a székesfehérvári egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.

 

Fotó: Thaler Tamás

Keresés

Az oldalon

 

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

Eseménynaptár

szeptember 6. szerda

további események megtekintése »

Esztergom - Budapest Magazin

Esztergom-Budapest 2018/2. szám
Esztergom-Budapest 2018/1. szám

Összes magazin

Új Ember bolt