Mindenszentek napján Erdő Péter szentmisét celebrált az esztergomi bazilikában

November 1-jén közös napon ünnepeljük az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. 

Mindenszentek ünnepe a kötelező egyházi ünnepek közé tartozik, ezért a hívek számára előírás a szentmisén való részvétel. Főpásztorunk ma ünnepi szentmisét mutatott be az esztergomi bazilikában.

Keleten már 380-ban megemlékeztek minden vértanúról. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be az ünnep, aki – miután megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont – 609. május 13-án Mária és az Összes Vértanúk tiszteletére szentelte fel. III. Gergely pápa (731–741) kiszélesítette az ünneplendők körét: a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. IV. Gergely pápa (827–844) döntése értelmében került az ünnep november 1-jére.

Bíboros atya vezette a szentmise végén a lucernáriumot a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyházban.

A mindenszentek napi liturgiában a hívők a szentmise végén a 10. századból származtatható lucernárium elnevezésű imádságon minden halottra emlékeznek. Ennek során a bazilikában az összes fényt lekapcsolják, hogy csak a feltámadott Jézust jelképező húsvéti gyertya fénye világítson.

Fotó: MTI/Kovács Attila