2018. március 8. csütörtök

Március 3-án újra kinyitott az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár

A téli leállás utáni legnagyobb meglepetés, hogy a Mátyás-kálvária új vitrinbe került.

 

Hosszas előkészületek után végre megérkezett az új vitrin, amiben a Kincstár látogatói ezentúl a Mátyás-kálváriát minden oldalról körülsétálva is megtekinthetik. A mostani módosítás azért jelentős, mivel – habár rendkívül értékes tárgyról van szó – korábbi helyéhez képest most sokkal inkább szem előtt lesz a látogatók számára.

 

De mi is az, amit most teljesen körbe lehet járni? A műtárgy a Kincstár legértékesebb darabja, Magyarország legnagyobb ékszerkincse. Valójában egy két részből álló talpas keresztről van szó. Az alsó, illetve a felső részt két elkülöníthető stílusban készítették. A talapzaton egy vázát találunk, melyet szfinxek vesznek körül. A váza feletti lapos részen próféták képeit látjuk. Innen delfinek teste vezet át a három csegelyen nyugvó felső részhez, ahol a szégyenfához kötözött Krisztust látjuk, akit három próféta vesz körül. Az ékszer tetején a Golgota jelenet van.

 

A kálvária tiszta aranyból készült, amit szobrászzománccal díszítettek.

 

A Főszékesegyházi Kincstárba kerülésének érdekes története van. A legvalószínűbb feltételezés, hogy Zsigmond királyunk kapta ajándékba a tárgyat. Halálát követően Mátyás király megörökölte Zsigmond kincstárát, így a kálváriát is. Mátyás az ékszernek másik talapzatot készíttetett, melyre az ötvösművészek a címerét is ráhelyezték. A kálvária Mátyástól Corvin Jánoshoz került, aki köztudottan állandó pénzzavarral küzdött, ezért Bakócz Tamásnál elzálogosította a műtárgyat. Így a Mátyás-kálvária 1494 tavaszán végleg az érsek tulajdonába került.

 

***

Az esztergomi bazilika emeletén működő Főszékesegyházi Kincstár Magyarország leggazdagabb egyházi kincstára, melynek világviszonylatban is kiemelkedő ötvös- és textilgyűjteménye van.

 

A kincstár a 11. századtól napjainkig felhalmozott műkincsket és drágaságokat mutat be. Eredetileg az összes kiállított tárgyat istentiszteleti célra szerezte be az Egyház. A tárgyakat művészi, történelmi és anyagi értékük miatt mindig nagyon gondosan őrizték, Simor János prímás tette lehetővé először 1886-ban, hogy a kincseket látogatók is megtekinthessék. Így alakult ki a Kincstár múzeumi jellege. A gyűjtemény darabjai öt fő csoportra oszthatóak: ötvös-művekre, hímzési- és szövési remekek, könyvdíszítési- és festési munkák, faragás és a „modern rész”. A gyűjtemény két legismertebb darabja az Árpád-kori eskükereszt és Mátyás király kálváriája. A látogatók megcsodálhatják Zsigmond és Mátyás király szarvserlegeit, Mátyás király kálváriáját, a legszebb magyar gótikus kelyhet, a Suki-kelyhet, illetve a liturgikus tárgyak és ereklyék páratlan gyűjteményét.

 

Kentzler Erik

Fotó:Mudrák Attila

Keresés

Az oldalon

 

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

Eseménynaptár

szeptember 6. szerda

további események megtekintése »

Esztergom - Budapest Magazin

Esztergom-Budapest 2018/1. szám
Esztergom-Budapest 2017/4. szám

Összes magazin

Új Ember bolt