2022. május 1. vasárnap

Küldetéssel minden emberhez

Esztergom ismét megyei jogú város lett

Magyarország első városa, a Dunakanyar fővárosa, Esztergom ismét megyei jogú város lett. A jeles alkalomból május 1-jén, húsvét harmadik vasárnapján Erdő Péter bíboros, prímás ünnepi szentmisét celebrált a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert-főszékesegyházban. A szentmise után Orbán Viktor miniszterelnök és Hernádi Ádám polgármester köszöntötte az egybegyűlteket.

Erdő Péter bíboros, prímás homíliájában kiemelte, hogy ha küldetésünk van minden emberhez és meg kell teremtenünk az igazság, a szeretet és a kultúra szigeteit, akkor Esztergomra is gondolunk. Szent István korában innen sugárzott ki a keresztény misszió szerte az országba, és ez a város az egész ország világi és lelki központja volt. A középkor évszázadaiban az egyházi kultúra, az írásbeliség, a zenei és a művészeti élet is itt virágzott a legjobban.

A főpásztor emlékeztetett, hogy ma is meg lehet csodálni a liturgikus zene emlékeit, amelyek a főszékesegyházi könyvtárban fennmaradtak. Az egyházi élet Esztergomban szorosan összefonódik a kultúrával. „Igazi iskolaváros vagyunk, egyházmegyei és szerzetesi iskolák adják tovább a keresztény kultúra örökségét sok ezer fiatalnak. A Hittudományi Főiskola, a szeminárium és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ugyancsak emeli az itt folyó szellemi munka rangját. Esztergom a párbeszéd városa is. A Szent Adalbert Központ sok nemzetközi konferenciának és ökumenikus rendezvénynek ad otthont” – hangsúlyozta Erdő Péter bíboros, és hozzátette: az eucharisztikus kongresszus idején itt tartottak a nemzetközi tudományos konferenciát. Az elmúlt években sor került a városban egyházjogtörténeti világkongresszusra, amelynek munkálatait nagy kötetben adták ki a Vatikánban. A címlapon pedig ott áll Esztergom neve.

A szentmisén jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök is, aki ünnepi beszédében kiemelte, hogy Esztergom városa minden magyar otthona, még akkor is, ha nem tud róla. A város sorsa és a magyarság történelme szétválaszthatatlanul összefonódott. Ez nem a véletlen összjátéka, hanem egy magasabb erő rendelte így, és tette Esztergomot az ország első városának.

Itt alapították meg az ország első érsekségét, és nem véletlen, hogy a középkorban Európa nagyjai is megfordultak itt – idézte fel Orbán Viktor, és hozzátette, hogy a kommunizmus évei alatt, 1950-ben Esztergom megszűnt megyeszékhelynek és megyei jogú városnak lenni, és ami egykor első volt, „egy lett a sok település közül”. Esztergom nélkül a magyar államiság is elképzelhetetlen lenne. „Ma azért vagyunk itt, hogy ezt a várost visszahelyezzük régi rangjára”, és ez a magyarság régi adóssága – jelentette ki a miniszterelnök. – Lerójuk, amivel mi, magyarok saját magunknak tartozunk.”

Orbán Viktor kitért arra is, hogy a város az elmúlt években tettekkel bizonyította, hogy nemcsak történelme teszi az egyik legfontosabb magyar várossá, hanem polgárainak szorgalma, ereje, kultúrája és hazaszeretete is.

Hernádi Ádám polgármester köszöntőbeszédében kiemelte, hogy van az ember életében olyan pillanat, amiről tudja, hogy fennmarad az idők végeztéig, összekapcsolja a múltat a jelennel, és a jövőnek is üzen. Ilyen pillanat ez a mostani, hiszen visszaállították az ezeréves Esztergom régi rangját.

Hernádi Ádám szerint a döntéssel történelmi igazságtétel született, „Szent István városának kérése meghallgattatott!” A győztesek soha nem adják fel. Akik feladják, soha nem győznek – jelentette ki Hernádi Ádám, majd hozzátette: „A győzelem mindig ugyanakkora felelősség, mint amekkora öröm. Felelősség a mi esetünkben is, mert a címet megkaptuk, de úgy kell építkeznünk a jövőben, hogy arra minden szempontból méltóak legyünk. Folytassuk a látványos megkezdett fejlesztéseket a város, a térség javára, példával járjuk elöl, és erős bástyánk, keresztény hitünk legyen az, amit hirdetünk, amivel igazodási pontot mutatunk ebben az értékvesztett világban!”

Erdő Péter homíliáját a továbbiakban teljes egészében közöljük.

Krisztusban Kedves Testvéreim!

A feltámadás titka és az Egyház titka elválaszthatatlan egymástól. Ezt bontja ki a mai evangélium.

1. Tibériás tavánál a találkozás Jézussal visszaidézi a tanítványok meghívásának idejét. Akkor is ott találkoznak, akkor is a háló körül foglalatoskodnak, onnan szólítja el Jézus, hogy kövessék őt. Mint egy nagy rondó tér vissza a halászok elhívása az evangéliumi történet elején és végén.

De hát miféle halászat is az a húsvét utáni? Talán benne van ugyanaz, ami az emmauszi tanítványok csüggedt távozásában. Pedig már találkoztak a Feltámadottal! Már megvan a hitük és az örömük, hogy Jézus él. De mégis, mit jelent ez a mindennapokban?

Valamiből élni kell, ha egyszer halászok voltak, mennek vissza halászni. De nem fognak semmit. És találkoznak Jézussal, először nem ismerik fel, csak érzik, hogy Ő az, majd a szavára kivetik a hálót. És a halfogás már nem a hétköznapi foglalkozásukhoz visszatérő tanítványoknak az eredményes munkája, hanem valami csodálatos dolog. Az evangéliumi történet elején Jézus elszólítja a halászokat, hogy emberhalászokká tegye őket, itt a végén megmutatja, hogy milyen eredmény, milyen sors vár arra, aki belefog ebbe a munkába. Hiába fáradoznak egész éjszaka a saját erejükből. De a Jézus szavára kivetett háló elképzelhetetlenül bőséges halfogást hoz, és az Egyház tudatában, az Egyház elmélkedésében az a 153 nagy hal nagyon sokat jelent.

2. Volt idő, mikor a halak fajtáit számlálva, az emberek úgy tartották, összesen 153 fajta hal létezik. Az lenne tehát ennek a számnak az üzenete, hogy minden fajta emberhez szól az Egyház küldetése, minden fajta embert az üdvösségre szán az Isten, és az Egyháznak kell őket Jézus küldetésének erejében odavezetni.

Ma gyakran félelemmel nézzük a világot. Azt gondoljuk, hogy Krisztus üzenete csak a mi kultúránkon belül eleven, a más kultúrájú népek pedig számban és sokszor elszántságban is felülmúlnak minket. Jézus azonban mindenkihez küldi tanítványait. Az ókori világ bukásakor is sokan azt hitték, a római birodalommal együtt megroppan a kereszténység. De bátor szerzetesek, püspökök és világiak létrehozták a minőség szigeteit, ahol a kultúra és a kereszténység kincseit őrizték és fejlesztették. Ilyen központok voltak a legkiválóbb kolostorok. Ugyanakkor a szenteket, a misszió apostoli lelkű élharcosait például Szent Adalbertet, a vértanú prágai püspököt, ennek a székesegyháznak a védőszentjét égette, nyugtalanította s missziós küldetés. Neki és a hozzá hasonlóknak volt bátorságuk ahhoz is, hogy a teljesen más kultúrájú, vadnak, barbárnak, félelmetesnek látszó népek közé menjenek. Nem gyarmatosítani akartak, nem is a világi hatalom terjeszkedését előkészíteni, hanem csakis Krisztus örömhírét továbbadni. Nekünk is át kell éreznünk, hogy a missziós küldetés ma is sürgető feladat, minden társadalmi környezetben és minden nép között.

3. A mai vasárnap evangéliuma különösen is üzen számunkra. Ha küldetésünk van minden emberhez és meg kell teremtenünk az igazság, a szeretet és a kultúra szigeteit, akkor Esztergomra is gondolunk.

Szent István korában ez a város az egész ország világi és lelki központja volt. Innen sugárzott ki a keresztény misszió szerte az országba. A középkor évszázadaiban az egyházi kultúra, az írásbeliség, a zenei és a művészeti élet központja volt Esztergom.

Ma is csodáljuk a liturgikus zene emlékeit, amelyek a főszékesegyházi könyvtárban fennmaradtak. Amikor a török uralom elől az egyházi és világi kultúra értékeinek színe-javát a prímás és a káptalan Pozsonyba és Nagyszombatba menekítette, csak kis részét tudta megmenteni hazánk vallási és kulturális kincseinek. De ami megmenekült, az a 19. században visszatért a városba. Ezért mindmáig Esztergom vallási és kulturális azonosságunk egyik legfőbb hordozója. Ha azok a gyűjtemények, amelyek a városban találhatók, értő kutatók munkája nyomán feltárják gazdagságukat a hazai és a külföldi érdeklődőknek, ezzel ismét felemelheti a fejét ez a székesegyház is, mert újra valóssággá válik az ősi felirat: Magyarország egyházainak anyja és feje.

Egyházi életünk itt, Esztergomban szorosan összefonódik a kultúrával. Igazi iskolaváros vagyunk, egyházmegyei és szerzetesi iskolák adják tovább a keresztény kultúra örökségét sok ezer fiatalnak. A Hittudományi Főiskola, a szeminárium és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ugyancsak emeli az itt folyó szellemi munka rangját.

Esztergom a párbeszéd városa is.

A Szent Adalbert Központ sok nemzetközi konferenciának és ökumenikus rendezvénynek ad otthont. Az eucharisztikus kongresszus idején itt tartottuk a nemzetközi tudományos konferenciát. De ezen a héten is itt gyűltek össze a Communio című nemzetközi katolikus folyóirat szerkesztőbizottságai, hogy meghatározzák a közös munka témáit a következő két évre. Az elmúlt években sor került itt egyházjogtörténeti világkongresszusra. Ennek munkálatait nagy kötetben adtuk ki a Vatikánban. A címlapon pedig ott áll Esztergom neve. Folytathatnánk a sort, de folytassa inkább a történelem és a Gondviselés. Adja Isten, hogy újra a vallási és kulturális élet minőségi központja legyünk, és innen sugározzon szét az a missziós lelkület, amely hazánk és Európa igazi megújulását hozhatja.

Köszönetet illeti mindazokat, akik Esztergom megyei jogú várossá emelését lehetővé tették. Kérjük számukra és mindannyian számára Isten áldását. Ámen.

Szerző: Zsuffa Tünde/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Fotó: Wágner Csapó József

Címkék

ünnep
 










Adó 1%-a, Katolikus Egyház

Keresés

Az oldalon

 

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

Eseménynaptár

szeptember 6. szerda

további események megtekintése »

Esztergom - Budapest Magazin

Esztergom-Budapest 2021/1. szám
Esztergom-Budapest 2020/4. szám

Összes magazin

Partnereink

Új Ember bolt