Isten szeretete és gondoskodása az igazi biztonság az ember számára

Az avatóünnepségen és a szentmisén részt vett Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Tittmann János, Dorog polgármestere is.

Átadták szombaton Dorogon a Vándor Wech Józsefről elnevezett közösségi házat, amely az új plébánosi lakással egyetemben a katolikus templommal szemközti épületrészben kapott helyet. A beruházás során új hittanterem és 100 fős befogadóképességű terem épült. A jeles alkalomból Erdő Péter bíboros – aki ugyanitt, Dorogon kezdte meg egyházi szolgálatát káplánként – celebrált szentmisét a Szent József-templomban. A főpásztor, dorogi szolgálata megkezdése alkalmából köszöntötte Fejes Csaba plébánia kormányzót is.

Erdő Péter bíboros, prímás szentbeszédét az alábbiakban közöljük:

 Krisztusban kedves Testvérek!

1. Nagy örömmel áldjuk meg ma ennek a plébániának a megújult épületeit. Köszönetet mondunk a Gondviselésnek, hogy mindez elkészülhetett. De köszönjük az önkormányzatnak, a magyar államnak és mindazoknak, akik adományaikkal, munkájukkal, szakértelmükkel lehetővé tették, hogy ez a régi álom megvalósuljon. De az evilági erőfeszítéseknek, külső feltételeknek akkor van igazán értelmük, ha közösségi élet, hit, bizalom, szeretet költözik a falak közé. Adja Isten, hogy ez a megújult plébánia és közösségi ház jó törekvéseink és a minden embert felkaroló isteni szeretet sugárzó központja legyen.

2. A mai evangéliumban Jézus mintha napjaink aggódó emberéhez szólna. Az utóbbi hónapokban nem győztük kapkodni a fejünket, új és új hírek érkeztek, hol a háborús eseményekről, hol arról, hogy emelkedtek az árak, kevesebbet ér a pénzünk. Már előre félnek sokan, hogyan fogják kifizetni télen az energiaszámlát, vagy akár a benzint és az alapvető élelmiszereket. Mibe fektessük a pénzünket, hogy óvjuk meg a megtakarításunk értékét? – ezt kérdezik sokan. Van, aki ingatlanban, van, aki valutában, van, aki aranyban, vagy kripto pénzben próbálja megőrizni a megtakarításait. De szép lassan ezek is értéküket veszíthetik és feltünedeznek a régi emlékek, a nagyszülők elbeszélései a II. Világháború idejéről, amikor a nagy nehezen megőrzött 10 koronás aranyakért egy zacskó kukoricalisztet adtak. A tetején volt csak egy marék búzaliszt, hogy bizalomgerjesztőbb legyen az egész.

3. Jézus viszont értékálló befektetést ajánl nekünk. A legnagyobb vakmerőséget kívánja hozzá, mert azt mondja: „adjátok el, amitek van, osszátok szét árát a szegények közt. Készítsetek magatoknak kimeríthetetlen erszényt, elfogyhatatlan kincset a mennyben, ahol nem fér hozzá a tolvaj, és nem rágja szét a moly”. Ismerek egy atyát, aki a hirtelen pénzromlás hírére megtakarított pénzéből autót vásárolt a szüleinek. Mások a menekülteknek vagy a rászorulóknak adtak nagylelkű adományokat. És kedves testvérek, nem tudom tapasztaltátok-e már, de ilyenkor, ha az ember nagyobb adománnyal segít másokon, utána nem bánja meg, hanem elönti a szívét valami megkönnyebbülés, valamilyen nagy belső biztonság érzése. Ez a biztonságérzet talán már az a békesség, amit Jézus ígér tanítványainak. Mert Isten szeretete és gondoskodása az igazi biztonság az ember számára, mert életünk a földi halállal nem ér véget, hivatásunk az örökkévalóságra szól. Minél nagyobb áldozatot hozunk Isten országáért és a rászoruló emberekért, annál inkább az örök boldogság válik életünk középpontjává már itt a földön is.

Ez azonban nem jelent puszta lemondást vagy belenyugvást, mert minden gonddal és problémával úgy kell szembenéznünk itt, a földön, hogy teljes lelkesedéssel dolgozunk, mintha minden a mi munkánkon múlna, és teljes bizalommal imádkozunk, mert ugyanakkor minden az Isten gondoskodásától függ. Ő pedig sokszor rajtunk keresztül, a mi képességeinken, a mi igyekezetünkön keresztül akarja megoldani gondjainkat, máskor viszont egészen váratlan, minden erőnket meghaladó segítséget ajándékoz nekünk.

Adja Isten, hogy az értékes emberi igyekezet és a gondviselésbe vetett bizalom erősítsen meg mindnyájunkat a nehéz időkben. Fedezzük fel és éljük meg, hogy felelősek vagyunk egymásért, hogy mindnyájan összetartozunk és egyetlen családot alkotunk, a családfő pedig Krisztus. Neki legyen dicsőség most és mindörökké. Ámen.

A főegyházmegyei beruházáshoz a kormány 258 és félmillió, Dorog önkormányzata 76 és félmillió forinttal járult hozzá.

A dorogi születésű Vándor Wech József a szalézi rend tagjaként Kubában végzett missziós szolgálatot 1936-tól, nevéhez egy nevelési intézmény felépítése fűződik. Kubában halt meg 1979-ben. Boldoggá avatása folyamatban van.

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye – sajtóiroda

Fotó:  MTI/Kovács Attila