2018. március 25. vasárnap

Főpásztori szentmise a magyar–lengyel barátság napja alkalmából Veszprémben

2007 óta rendezik meg a lengyel–magyar barátság napját – március 23-át, egyik évben Lengyelországban, a következő évben Magyarországon. Idén Veszprém városa nyerte el a rendezés jogát.

 

Az ünnepi hét fő eseménye volt a két ország elnöki párjainak látogatása március 23-án és 24-én, melynek befejezéseként az elnöki párok együtt imádkoztak a veszprémi Szent Mihály-bazilikában a két ország egyházi vezetőivel.

Március 24-én, szombaton délelőtt a főszékesegyházban Erdő Péter bíboros latin nyelvű szentmisét mutatott be Stanislaw Gadecki poznani érsekkel, a Lengyel Katolikus Püspöki Konferencia elnökével; Veres András győri megyéspüspökkel, az MKPK elnökével; Márfi Gyula veszprémi érsekkel, a veszprémi főegyházmegye papságával, valamint Lengyelországból érkezett atyákkal, köztük a lengyel elnök káplánjával. Az olvasmány és az evangélium magyarul és lengyelül hangzott el.

Márfi Gyula veszprémi érsek köszöntőjében arról beszélt, hogy mi köti össze ezt a két nemzetet. Elsősorban az, hogy hiszünk a különböző nemzetek testvéri közösségében, hiszünk a házasság és a család jövőjében, hiszünk a halálból feltámadt Krisztus végső győzelmében.

Stanislaw Gadecki lengyel érsek a lengyel–magyar barátság kapcsán hangsúlyozta, hogy az igazi barátnak nem lehet két arca, a barátság őszinteség, bizalom, bánat és öröm megosztását jelenti. A barátság fejleszti a nagylelkűséget, az önzetlenséget, a szolidaritást. A hűséges és becsületes barátság sok lemondással jár, mely őszinteséget igényel. Az igazi barátságot nem rombolhatja le irigység, a nehézségek között emelkedik, a barátoknak közös célja is van – mondta az érsek.

Erdő Péter bíboros a barátság és a kereszténység összetartó erejét hangsúlyozta homíliájában, ami a két népet kezdetektől összeköti. A magyar és a lengyel nép történetében is sok olyan pillanat volt, amikor felelős, helyes döntést kellett hozni - mondta.

 

A szentmise után a főpapok és az elnöki párok a veszprémi várfokhoz vonultak, ahol a volt papi szeminárium épületén Andrzej Duda és felesége, Agata Kornhauser-Duda, valamint Áder János és felesége, Herczegh Anita közösen megkoszorúzta a Varga Béla atya emlékére állított magyar–lengyel feliratú emléktáblákat.

Varga Béla egykori veszprémi egyházmegyés pap a második világháborúban a lengyel menekülteknek adott otthont Balatonbogláron. Először a németek elől kellett menekülnie, majd miután 1946-ban a Nemzetgyűlés elnöke lett, hamarosan a kommunista diktatúra célpontjává vált. 1947-ben hagyta el Magyarországot, Amerikában telepedett le. Az emigráció alatt is végig hazája ügyét támogatta. 1991-ben térhetett haza. Balatonbogláron telepedett le. 1995-ben hunyt el. Hamvait az általa épített templom kriptája őrzi.

 

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye, MTI

Esztergom-Budapest folyóirat

Esztergom-Budapest 2023/5. szám
Esztergom-Budapest 2023/4. szám

Összes folyóirat

Keresés

Az oldalon

 

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

 


 







Adó 1%-a, Katolikus Egyház
Partnereink:




Új Ember bolt