A Szentlélek rajtunk keresztül újítja meg a világot – Pedagóguskonferencia Esztergomban

2019. április 27., szombat | 11:21

Harmadik alkalommal rendeztek nemzetközi pedagógus konferenciát az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye tizenhét köznevelési intézményének részvételével április 24-én, az esztergomi Szent Adalbert Központban.

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatóságának (EKIF) 850 dolgozója – dajkák, óvodapedagógusok, tanítók és tanárok –, valamint más egyházmegyék iskolafenntartói és oktatásügyi képviselői jöttek el az eseményre, melyet a bazilikában Erdő Péter bíboros főcelebráns és a papság által bemutatott szentmise, majd ünnepi ebéd zárt.

A főpásztor köszöntőjét és előadását megelőzően Gyetván Gábor atya, az EKIF főigazgatója szólt a megjelentekhez, majd Stanislav Zvolenský pozsonyi érsek delegáltjaként Dariusz Žuk-Olszewski, a Szlovák Püspöki Konferencia katekézis és oktatásügyi titkára szólt a szlovákiai katolikus iskolák helyzetéről.

A szekcióelőadások előtt – melyeket Gombocz János PhD, a Testnevelési Egyetem professzor emeritusa, Papp Miklós görögkatolikus pap, tanszékvezető, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola professzora, valamint Görbe László piarista szerzetes, a Katolikus Iskolai Főhatóság volt főigazgatója tartott – a Liliomkert Katolikus Óvoda nagycsoportos gyermekeinek, illetve a 2018-tól egyházi fenntartású – Weiner Leó Katolikus Zeneiskola és Zeneművészeti Szakgimnázium diákjainak előadását nézhették, hallgathatták meg a jelenlévők.

Erdő Péter bíboros köszöntőjében, illetve előadásában kiemelte: nagy öröm számára, hogy évről évre népesebb találkozónak ad otthont Esztergom, amikor az egyházmegye katolikus oktatási intézményeinek munkatársai gyűlnek össze. Mint mondta, a II. vatikáni zsinat után tisztelettel olvasgattuk a világiak küldetéséről szóló egyházi állásfoglalásokat, mely hangsúlyozta, hogy kötelességünk az evilági dolgok rendjét – a gazdaság, a politika, a kultúra, a művészetek és a tudományok világát – az evangélium szellemében alakítani. Akkor úgy érezhették a kontinensünk keleti felén élő emberek, hogy szép, amit a zsinat mond, de a megfogalmazásból is látszik, hogy a szocialista országokból kevés püspök vehetett azon részt, hiszen a buzdítás úgy hangzott, mintha miniszteri posztokat, magas állami tisztségeket, vezető állásokat kellene vállalniuk a katolikusoknak, mert akkor lehetne igazán alakítani a világot. A főpásztor hozzátette: mifelénk sokkal szerényebb helyeken lehetett a világot alakítania azoknak, akik ragaszkodtak hitükhöz.

Változtak a körülmények, talán gyorsabban is, mint az a szerves fejlődésből következett volna: ránk szakadt egy feladat, melyet pozitív kihívásnak is vehettünk. A kilencvenes években még csak iskolaépületeket igényelhettünk vissza, melyeket próbáltunk felújítani, valamint a tanári karokat fölmenő rendszerben építeni; azt gondoltuk, hogy hosszú útnak nézünk elébe. Különösen nehéznek tűnt a katolikus identitás kialakítása. A világi hívők elkötelezett felelősségvállalására volt a magyar Egyháznak szüksége. Az ő segítségükre, képzésükre, módszertani támogatásukra különféle szervezetek alakultak az egyházmegyékben. Létrejöttek katolikus szellemben oktató főiskolák, illetve elindult az egyetemi képzés is, amely pedagógusokat készít fel a hivatásukra. Mindez gyorsabban alakult ki és fejlődött, mint arra számítani lehetett. Úgy látszik, a kegyelem dolgozott – folytatta Erdő Péter bíboros, majd kiemelte: látnunk kell, hogy a Szentlélek rajtunk keresztül meg akarja újítani a világot.

A jövő kilátásairól is szólt a főpásztor. Mint mondta, a szekularizált, szétszórt, hitetlenségben élő világ képét mutatják a médiumok. Az EKIF konferenciáin ezért szoktak külföldi vendégelőadók is beszélni, hiszen találkozva a valósággal, az másképp fest, mint a hírekben. Látnunk kell, tapasztalhatjuk, hogy a világban megtaláljuk az öntudatossá válását, ébredését is a katolikusoknak. A katolikus nevelés tehát központi felelőssége immár a hívő világiaknak.

Dariusz Žuk-Olszewski, a Szlovák Püspöki Konferencia katekézis és oktatásügyi titkára előadásában bemutatta a szlovákiai egyháziskolák hálózatát, milyen gondok és örömök közt élnek ott az egyházi iskolák és oktatási intézmények. A titkár szólt arról: a szlovákiai Katolikus Egyháznak meggyőződése, hogy a minőségi katolikus iskolák és oktatási intézmények hálózata jelentősen járul hozzá a társadalom fejlődéséhez és a fiatal katolikus értelmiség formálásához. Emellett a legkiszolgáltatottabb rétegeknek speciális iskolákat, sok helyen külön osztályokat indítanak, ahol a szociálisan, mentálisan sérült vagy fogyatékos fiataloknak próbálnak segítséget nyújtani, integrálni őket a többséghez. Mindez olyan helyzetben történik, ahol a Katolikus Egyház keretében 73 óvoda, 102 általános iskola, 22 nyolcosztályos, 5 ötosztályos, 38 négyosztályos gimnázium, 12 szakközépiskola, 7 egészségügyi szakközépiskola, 1 konzervatórium, 11 alapfokú művészeti iskola és 1 nyelviskola működik.

Gombocz János professzor emeritus A pedagógus személyisége, mint a hatáskeltés forrása címmel tartotta meg előadását. Papp Miklós PhD, tanszékvezető pedig az Együttműködő ember címmel. Papp Miklós elsőként hangsúlyozta, hogy aki „terepen” van, azaz az oktatás során foglalkozik a fiatalokkal, büszke lehet munkájára, hiszen Krisztust követi, aki ugyancsak tanított. Az előadó beszélt arról is, hogy a mai világ egyik legsúlyosabb problémája lehet az „önkény”, melyet korunk pestisének nevezett. Mint mondta, az ilyen emberrel nem lehet együtt élni, hiszen ők csak saját érdekeiket tartják szem előtt. Olyan emberképre van szüksége a világnak tehát, amely mindenkire érvényes. Ez pedig a keresztények Istene, mely maga a szeretet. E szeretetet kell a fiatalokhoz elvinni. Papp Miklós szólt arról is, hogy az oktatásban sem szabad arra figyelni, hogy valaki honnan jött, hanem arra, hogy hová megy. Krisztus pedig az, aki a jövőbe mutató ablakot tárta ki számunkra, a jövőt mutatta meg nekünk.

Görbe László SchP a pedagógushivatásról beszélt. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a Jóisten a tanárokra bízta a fiatalokat, hogy segítsék kibontakoztatásukat, lelküket gondozzák. Mindezt lehet foglalkozásnak, életpályának, hivatásnak is nevezni, ám az előadó kiemelte: a pedagógus munkája szolgálat. Emellett a pedagógusi munkakör betöltése lehet foglalkozás, amelyet elsősorban pénzért, megélhetésük biztosításáért végeznek; lehet életpálya, amely nagy rátermettséget és elkötelezettséget kíván, hogy megvalósuljon a pedagógus életében; lehet hivatás, ahol késztetést érez, hogy munkájával mások fejlődését szolgálja. Gyakorlati példákon keresztül mutatta be Görbe László, hogy mik a tanári munkához kapcsolódó félelmek és „betegségek”, milyen lehet a pedagógusok kapcsolata egymás között és a diákokkal, hogyan készüljön egy tanórára az oktató. Végül a keresztény pedagógus értékeinek néhány elemét idézte fel az előadó, amikor arról szólt, hogy a pedagógus legyen gyakorló keresztény és ismerje vallásának alapjait, legyen sugárzó személyiség, rendelkezzék szilárd erkölcsi alapokkal, legyen lelkileg egészséges, rendelkezzen távlatos gondolkodással, jellemezze pedagógiai optimizmus, legyen képes a megújulásra, tudjon nevetni önmagán; fogadja el, hogy az ember esendő lény, akinek a botló diákok kibontakozását is elő kell segíteni.

A szekciófoglalkozásokat követően a konferencia résztvevői átvonultak az esztergomi bazilikába, ahol Erdő Péter bíboros főcelebrálásával szentmisét mutattak be.

A napi evangélium története jól ismert, melyben a feltámadt Jézus egy alkalommal megjelent tanítványainak a Tibériás-tó partján, és sikertelen halászatuk után szavára ismét kivetik hálójukat. A történet visszaidézi a tanítványok meghívásának idejét. Akkor is a tónál találkoznak, akkor is a háló körül foglalatoskodnak, onnan szólítja el őket Jézus, hogy kövessék őt. Halat is fognak, miután Jézus felszólítja őket, méghozzá 153-at. Erdő Péter bíboros homíliájában kiemelte, hogy volt idő, amikor az emberek azt gondolták, hogy épp ennyiféle hal létezik a világon. E szám üzenete lehet hát, hogy minden fajta emberhez szól az Egyház küldetése, Isten minden embert az üdvösségre szán, és az Egyháznak kell őket Jézus küldetésének erejében odavezetni. Az evangélium örömhíre tehát minden népnek szól. Mindenki arra kapott hivatást, hogy megtérjen, tehát Isten szeretete és az üdvösség szempontjából nincs különbség a népek között.

Fotó: Lambert Attila

Bókay László/Magyar Kurír

Keresés

Az oldalon

 

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

Eseménynaptár

szeptember 6. szerda

további események megtekintése »

Esztergom - Budapest Magazin

Esztergom-Budapest 2019/1. szám
Esztergom-Budapest 2018/4. szám

Összes magazin

Új Ember bolt