2021. június 28. hétfő

Erdő Péter bíborossal ünnepelték a kalocsai főszékesegyház felszentelésének évfordulóját

Papi továbbképzéssel és koncelebrált főpásztori szentmisével ünnepelték a kalocsai Nagyboldogasszony-székesegyház felszentelésének évfordulóját június 25-én.

A program az érseki székház elé felállított rendezvénysátorban kezdődött, ahol Erdő Péter bíboros tartott előadást az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való készület jegyében. A gyakorlati szempontokat is felsorakoztató előadás sok fontos információval szolgált a lelkipásztoroknak, akik ezt követően kérdéseikre is választ kaphattak.

A továbbképzésen Szarvasné Vancsura Margit egyházmegyei NEK asszisztens a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye sajátos szervezési szempontjairól számolt be.

*

Ezt követően ünnepi szentmisét tartottak a Nagyboldogasszony-főszékesegyházban, melynek főcelebránsa és szónoka Erdő Péter bíboros volt.

Szentbeszédében a főpásztor a templom fontosságát és szentségét hangsúlyozta: A templom ünnepe az egész közösség ünnepe, amikor Isten szentségét és jelenlétét ünnepeljük; Istent, aki Krisztusban megjelent a földön. Ezért az Istennel való találkozás új jelentést kap. Krisztus személyében Isten nemcsak jelek és hírnökök által, hanem Fia által jött közénk, s mi többféle módon találkozhatunk vele a liturgiában: a hívek közösségében, az Egyházban, a szentségekben, az Eucharisztiában.

Nincs a földön szentebb hely Krisztus testénél. Nem találkozhatunk közvetlenebbül Istennel másutt, csak Krisztusban.

Krisztus teste az Eucharisztiában áldozat, táplálék és szent jelenlét, amikor a tabernákulumban őrizzük. Ezért szent hely a keresztények temploma. Itt őrizzük Krisztus testét, itt ünnepeljük a szentmisét – emelte ki Erdő Péter. – Isten és ember nagy találkozásának helyei a keresztény templomok, melyek sugárzóvá teszik az emberi közösségek életét. A templomok tornyainak keresztje az égre mutat, és felemeli a tekintetünket, majd bizalommal, értékkel tölti be hétköznapjaink világát.

A főpásztor emlékeztetett: a kalocsai székesegyház története Szent István korára megy vissza. Története a magyar nép hányatott sorsát is mutatja. A török időben a vidék szinte teljesen kihalt lett, újra be kellett népesíteni. A templomot már 1738-ban felszentelték, de az építés és ékesítés munkái még 1774-ig eltartottak. Nehéz volt újrakezdeni akkoriban is az életet.

Napjainkban az újrakezdést két tényező akadályozza: az egyik a lakosság számának csökkenése; sikerült az ütemét fékezni, de a növekedést még nem értük el, még mindig idős társadalom vagyunk. A másik tényező az elvilágiasodás; ennek eltérő változatai vannak. A vallást az egyik úgy szekularizálja, hogy Isten helyébe mást állít, mint például a haladást – de hogy merre van az előre, és miért, azt nem tudja megokolni. Vannak, akik a világmindenséget istenítik, és egyfajta panteizmust követnek – de ha minden Isten, akkor semmi sem az; akkor nincs emberi felelősség, nincs szabadság sem, nincs különbség jó és rossz között sem. De létezik már olyan irányzat is, és népünk körében leginkább ez terjedt el: a szekularizációt is szekularizálja, vagyis nem tesz semmit Isten helyébe, ami értelmes. Csak egyszerűen sodródik napról napra, és nem is érdeklődik az élet nagy kérdései iránt. Ezt nihilizmusnak szokták nevezni – fogalmazott Erdő Péter bíboros.

Ha Krisztussal találkozunk, akkor találkozunk egymással is.

Kereszténységünk nem egyéni vélemény, hanem egy közösség hite. Hitünk megkívánja a vallás közösségi gyakorlását, a hívő közösség összetartását. Így tovább tudjuk adni hitünket és értékeinket. Templomaink a reménynek, az összetartozásnak a jelei – emelte ki a főpásztor szentbeszédében, melyet a kalocsai érsekség népéért, papjaiért mondott imádsággal zárt le.

Az ünnepi szentmise végén Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek megköszönte Erdő Péter bíboros szolgálatát, és köszöntötte őt 69. születésnapja alkalmából.

*

Az ünnepi eseményen felolvasták Bábel Balázs érsek kinevező okiratát, melyben Tóth Tamás pápai káplánt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárát a Szentlélekről elnevezett bátmonostori címzetes apáti kitüntetéssel ajándékozta meg, elismerve hosszú évek óta tartó kiváló munkáját a diplomácia, az egyházkormányzat, a tudomány és a lelkipásztorkodás terén.

Forrás: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Fotó: Koprivanacz Kristóf

Esztergom-Budapest folyóirat

Esztergom-Budapest 2023/5. szám
Esztergom-Budapest 2023/4. szám

Összes folyóirat

Keresés

Az oldalon

 

Főegyházmegyei papok

Plébánia keresése

A főegyházmegye intézményei

 


 







Adó 1%-a, Katolikus Egyház
Partnereink:




Új Ember bolt