Erdő Péter bíboros: Van egy álmom! Európa népei örömmel ápolják és fejlesztik kultúrájukat.

Az ünnepi szentmisén jelen volt II. Tavadrosz pápa, a Kopt egyház vezetője rangos kíséretével, Novák Katalin köztársasági elnök, Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége, Semjén Zsolt miniszterelnök-helytettes, Varga Zs. András, a Kúria elnöke, Michael Banach apostoli nuncius, Udvardy György veszprémi érsek, Bábel Balázs kecskemét-kalocsai érsek, Ternyák Csaba egri érsek, Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita, az MKPK tagjai, a testvéregyházak képviselői, számos főegyházmegyés pap és szerzetes; valamint az állami, társadalmi és kulturális élet és a diplomáciai testület képviselői.

Erdő Péter bíboros a szentmise elején, a köszöntőbeszédében kiemelte, hogy „a részvételük a keleti és nyugati keresztények összetartásának és testvériségének valódi tanúságtétele egyben alkalom arra, hogy imádkozzunk a keresztények egységéért”. A Főpásztor szerint a mai történelmi pillanatban nagy a felelősségünk és igen időszerű a keresztény küldetésünk.

Erdő Péter bíboros, prímás köszöntőbeszédét teljes terjedelmében közöljük:
„Szent István király ünnepén hálát adunk múltunkért, azért, hogy annyi történelmi tragédia és bűn után, de a helytállás és az életszentség hősi pillanataiból erőt is merítve megmaradtunk. Könyörgünk népünk életéért és jövőjéért. Háborús világban élünk. Gazdasági nehézségekkel néz szembe hazánk és környezetünk. Fenyegető méreteket öltenek a természeti katasztrófák és a környezeti változások is. Az év nagy eseménye volt számunkra Ferenc pápa magyarországi látogatása. Tanúságtételéből biztatást merítettünk a rászorulók iránti szeretetre, a hűséges helytállásra az egyházi szolgálatban, a békéért való imádságra és fáradozásra, valamint arra az időszerű törekvésünkre, hogy az ifjúság nevelését, oktatását és a tudományos munkát hitünk fényében végezzük. A Szentatya látogatásának nagy pillanataiban úgy érezhettük, hogy maga Krisztus különösen is közel van hozzánk, ő bátorít és segít minket.
Különös öröm számunkra, hogy a mai szentmisén ökumenikus vendégként üdvözölhetjük Tavadrosz pápa őszentségét a Kopt egyház vezetőjét és rangos kíséretét. Részvételük a mai szentmisén a keleti és nyugati keresztények összetartásának és testvériségének valódi tanúságtétele egyben alkalom arra, hogy imádkozzunk a keresztények egységéért.

A mai történelmi pillanatban nagy a felelősségünk és igen időszerű a keresztény küldetésünk.
Van egy álmom! Arról szól, hogy Európa népei örömmel ápolják és fejlesztik kultúrájukat. Egyre jobban megismerik és kiengesztelődött lélekkel megszeretik egymást. Egyre inkább megtanulják egymást tisztelni és értékelni, becsülni népük kultúráját és közös örökségünket, amelynek középpontjában a keresztény hit és világnézet állt. Ezért olyan nagy öröm számomra, hogy ma körünkben üdvözölhetjük Bernard Bober kassai érsek urat a Szlovák Püspöki Konferencia elnökét, aki vállalta, hogy a mai szentmisében szól hozzánk és részt vesz ünneplésünkben. Legyen ez a találkozás jel és reménysugár mindannyiunk számára.
Fakadjon mai ünneplésünkből bizalom a gondviselő Istenben, Szent István király és a Magyarok Nagyasszonya közbenjáró szeretetében.
Ezzel a bizalommal áldjuk meg most az új kenyeret, kérünk reményt és békességet népünk és az egész emberiség számára.”

A nemzet kenyerének megáldásával folytatódott az ünnep, melyet népviseletbe öltözött fiatalok hoztak a bíboros elé.

Bernard Bober érsek a homíliája elejét magyarul olvasta fel, melyet a jelenlévők tapssal jutalmaztak.
„A Homonna közeli szülőfalum plébániatemploma – ahol megkereszteltek, ahol gyermekkoromban ministráltam és szemléltem templomunk oltárképét, ahol a bérmálás szentségében részesültem, ahol bemutattam az első szentmisémet – Szent István király tiszteletére épült 1835-ben.
Legmerészebb álmomban sem gondoltam, hogy egyszer itt, Budapesten, Szent István király ünnepén, a főváros egyik legjelentősebb közterén mondhatok homíliát, ott, ahol Kassa szülöttjét, Salkaházi Sára szociális testvért boldoggá avatták.”

A továbbiakban Pásztor Zoltán, kassai püspöki helynök közvetítette az érsek gondolatait, melyben elsőként megköszönte, hogy plébániatemplomuk felszentelésének 185. évfordulója alkalmából az érsek kérésére Erdő Péter bíboros templomuknak Szent István király ereklyét adományozott, melyet az új oltárba helyezett el.

Ferenc pápának a tömegtájékoztatás 57. világnapjára írt üzenetéből kiemelte a „szívvel szólás” fogalmát, és kifejezte, „én is ezzel a szándékkal jöttem el ide: látni, hallgatni, meghallgatni és tanúskodni. Egy hullámhosszra hangolódni, hogy képesek legyünk saját szívünkben megérezni a másik szívének dobbanását. Az Úr Jézus mindnyájunkat arra figyelmeztet, hogy a fát a gyümölcséről lehet felismerni: »A jó ember szívének jó kincséből jót hoz elő, a rossz ember pedig a rosszból rosszat. Hisz a száj a szív bőségéből beszél« (Lk, 6,45). Ahhoz, hogy valaki az igazság szerint és szeretetben kommunikáljon, meg kell tisztítania a szívét.” Majd hozzátette: „Kívánom, hogy kölcsönösen Krisztus által, Krisztussal és Krisztusban hallgassuk egymást. Főleg azért, mert a szívvel való beszédre szóló felhívás radikális kihívás korunk számára, amely éppúgy hajlamos a közönyre, mint a felháborodásra, nemegyszer visszaélve az eltorzított és a félretájékoztatott igazsággal.”

Az evangéliumi sziklára épített ház példájának említése után elmondta, „ezekben a történelmi pillanatokban, ezen a történelmi téren, a polarizációk és az ellentmondások idejében – amelyek ellen az egyházi közösségeknek sincs immunitásuk – mi itt együtt »nyitott szívvel és kitárt karokkal« tudunk kommunikálni: püspökök és papok, szerzetesek és szerzetesnők, megkereszteltek és meg nem kereszteltek, katolikusok és nem katolikusok, hívők és nem hívők, magyarok és szlovákok egyaránt. Erre bennünket az őszintén megélt keresztény hit tesz képessé, amely minket minden nyelvi és kulturális különbség ellenére egyesíteni és egybegyűjteni tud. Különösen akkor, amikor elfeledjük élni az evangéliumot, amikor inkább vagyunk nacionalisták, mint patrióták, amikor sértegetjük és lenézzük egymást. Ezért a mi Istenünk, az irgalmas Atya a Szentlélek által egységre hív minket Krisztusban. Ezt értette meg és érezte át Szent István király, aki olyan országot alapított, amelyet a kezdetektől fogva Szűz Mária, a mennybe felvett Anya és Királynő vezetett és védett.”

Az érsek arra buzdított, hogy „a koronavírus és a krízisek nehéz évei után újítsuk meg Közép-Európa népeinek lelki identitását, egyéniségünket Krisztusban! Mindnyájan arra vagyunk hivatottak, hogy a szeretetben keressük, mondjuk és tegyük az igazságot. Különösen mi, keresztények kapunk erre állandó figyelmeztetést: őrizni nyelvünket a rossztól, mert – amint a Szentírás tanítja – egyazon pillanatban nem dicsérhetjük vele az Urat és átkozhatjuk az embereket, akik Isten képmására vannak teremtve. Rossz szó nem hagyhatná el a szánkat, hanem csak olyan, amely alkalmas az épülésre, hogy amiben kell, javára váljék a hallgatóknak. A szeretetteljes szó néha még a legkeményebb szíveket is meglágyítja.”

Szent István király fiához, Szent Imréhez intézett Intelmeiből idézte azt a részt, melyben a szülők és ősök példájának utánzása fontosságáról szól, „aki ugyanis megveti, amit megszabtak atyai elődei, az isteni törvényekre sem ügyel. Mert az atyák azért atyák, hogy fiaikat gyámolítsák, a fiak pedig azért fiak, hogy szüleiknek szót fogadjanak”, majd hozzátette, manapság a lelki családban, az Egyházban is égető szükség van arra, hogy hallgassuk és meghallgassuk egymást. Ez a legértékesebb és legtermékenyebb ajándék, amit egymásnak adhatunk.”

Az érsek hangsúlyozta Erdő Péter 2016. május 13-án a főegyházmegyéjükben lévő bodollói filiális templomban bemutatott szentmisén elhangzott szavaiból: „Az evangélium örömhíre minden népnek szól. Ahogyan a pünkösd csodája mutatja, Szent Péter beszédét megértették a különböző nyelvű hallgatók, de nem azért, mert elfelejtették a saját nyelvüket, hanem mert mindannyian a saját nyelvükön hallották ugyanazt az örömhírt. Krisztus evangéliuma tehát kapcsolatba hoz minket Istennel, és testvéri közösségbe foglal egymással is.”

Hozzátette és megköszönte, hogy a szentmisében akkor közösen áldották meg a magyar kormány anyagi és erkölcsi támogatásával épülő Szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont alapkövét, amelyet az idén május 16-án már az iskolakápolnával egyetemben közösen fel is szenteltek. Az intézményben ma 265 növendék tanul és nevelődik anyanyelvén.

„A Krisztusban való egység saját határainknál is messzebbre visz. Krisztus szeretete lebontja az előítéleteket. Megtöri a gyűlöletet, kiengesztelődésre hív, és kölcsönös jóindulatra szólít. Ez nemzeteink útja. Valljuk meg, hogy Jézushoz tartozunk! Éljük meg naponta az evangéliumot! Ne engedjük, hogy megtévesszen minket a család értékét, a férfi és a nő házasságát kétségbevonó relativizmus.”

Majd Szűz Máriát, a Fájdalmas Anyát és a mennybe felvett Boldogasszonyt kérte, „akinek Szent István király első laikusként oltalmába ajánlotta övéit, hogy szeretetteljes gondoskodásával vezesse az Egyházat, Közép-Európa és az egész világ népeit. Segítsen, hogy egyetlen Anya gyermekeiként kölcsönös szeretettel, méltányosan és tisztelettel jel és reménysugár lehessünk a békétlenségbe és testvérgyilkos konfliktusba sodródott nemzetek és nemzetiségek számára.”

A könyörgések után Esterházy Pál nádor Magyarok Nagyasszonyához intézett imádságával Erdő Péter megújította országunk felajánlását Száz Máriának.
A szentmisén és a körmeneten közreműködött a Bazilika énekkara, orgonán kísért Virágh András Gábor orgonaművész. A felajánlásnál Kodály Zoltán Ének Szent István királyhoz című kórusművét adták elő.

A Szent Jobbot a Magyar Honvédség tagjai vitték és rengetegen kísérték körmenetben a Szent István tér – Zrínyi utca – Október 6. utca – József Attila utca – Nádor utca – Október 6. utca – Zrínyi utca – Szent István tér útvonalon. A bíboros megköszönte a honvédségnek is a szolgálatát. „Adja Isten, hogy hazánk és benne a honvédség is a béke szolgálata és tanúságtétele területén kiemelkedő lehessen. Kérjük, hogy áldás szálljon az egész világra Magyarországon keresztül, a béke áldása.”

Az ünnep a pápai, majd nemzeti himnuszunkkal és a Boldogasszony anyánk ősi himnuszával ért véget.

Fotó: Csapó József és Prófusz Ádám