Erdő Péter bíboros: Krisztus titkai, egyben a Szűzanya titkai

A bíboros kiemelte, hogy a rózsafüzér egy nagyon elterjedt imádság és különleges kapcsolata van a népi vallásossággal éppúgy, mint az Egyház hivatalos liturgikus életével. Ám megjegyezte: „Manapság mégis sokszor azt halljuk, még olyan emberektől is, akik magukat hívőnek tartják, hogy a rózsafüzér idejétmúlt jámborsági forma. Főleg három ellenvetést szoktak hangoztatni: hogy unalmas, hogy primitív, hogy babonás.
Ezekre a vádakra könnyű és elemi erejű választ tud adni, aki imádkozta már szívvel-lélekkel a rózsafüzért. A rózsafüzér pontosan úgy és annyira unalmas, mint a saját szívverésünk, vagy mint a lélegzésünk üteme.”

A Főpásztor a továbbiakban felelevenítette azt az időt, amikor kiskatona volt: a nagyatádi laktanyában gépfegyverrel a kezében a lőszerraktárat őrizte egyedül az éjszakában. „Jártam föl-alá a rózsafüzér és a saját szívem ütemére és minden töprengés nélkül éreztem, hogy a minket körülvevő csillagos éjszaka és az egész teremtett világ részeként rábízhatom magam Isten szeretetére. De ugyanezt az érzést láttam temetések alkalmával is, amikor hosszú volt az út a ravatal és a sír között és valahogy kialakult a gyászoló tömegben egyfajta ritmus, mert mondtuk a rózsafüzért. Ez pedig vigasztaló volt, mert megvilágította a szívünk számára, hogy egységet alkot élet és halál, és mindazok is, akik egymást itt a földön szeretették, mert szívünk ritmusának ütemére Isten felé haladhatunk.”

Erdő Péter bíboros homíliáját teljes terjedelmében közöljük:

Krisztusban kedves Testvérek!
1. Rózsafüzér Királynőjének ünnepe van, holnap pedig Szűz Máriát mint Magyarok Nagyasszonyát tiszteljük. A rózsafüzér imádságnak mai formájában 5 tizede van, a tizedek között egy-egy Miatyánkot imádkozunk, a tized végén pedig a dicsőséget mondjuk. A fatimai jelenések óta ehhez hozzátesszük azt is: „Ó, Jézusom, bocsásd meg bűneinket, ments meg minket a pokol tüzétől, s vidd a mennybe a lelkeket, különösen azokat, akik legjobban rászorulnak irgalmadra.” Évszázadokon át az üdvösség történetének misztériumai szerint három rózsafüzér fajtát különböztettünk meg: az Örvendetes, a Fájdalmas és a Dicsőséges rózsafüzért. Így együtt a 150 Üdvözlégyből álló koszorút, teljes rózsafüzérnek is hívták. Ezekhez járult Szent II. János Pál pápa idején a Világosság rózsafüzére, amelyet azonban a búcsújáró nép, Európa egyes zarándokhelyein, így Csíksomlyón is, már évtizedekkel korábban imádkozott.

Nagyon elterjedt imádság tehát a rózsafüzér és különleges kapcsolata van a népi vallásossággal éppúgy, mint az Egyház hivatalos liturgikus életével. Hogyan is kezdődött? A középkor folyamán, amikor a bűnbánat szentségének kiszolgáltatásakor kemény penitenciát adtak a vezeklőknek, nem egyszer a zsoltárok elmondása volt az elégtétel. A 150 zsoltár szövege az újonnan megtért népek nyelvére gyakran nem is volt lefordítva. A kézzel írott Biblia is drága kincsnek számított. Főként pedig: a társadalom nagyrésze, beleértve sokszor az előkelőket és az uralkodókat is, nem tudott írni-olvasni. Szerzetes közösségekben, vagy műveltebb papok magánimádságában felhangzott persze mind a 150 zsoltár, azonban hamar elterjedt a szokás, hogy a zsoltárok helyett lehessen 150 Miatyánkot imádkozni. A Cluny apátság szokásainak könyve az ezres évek közepén, mondjuk Szent Gellért korában, a következő elvet tartalmazta: „aki nem tud zsoltárt mondani, annak a Miatyánkot kell elmondania” (Consvetudines Clunia censes: N. L. 149,776). 50 zsoltár helyett a laikus testvérek 50 Miatyánkot mondhattak. Később járult ehhez az Üdvözlégy Mária imádsága, amelyet rövidebb, bibliai formájában (Lk 1,28-42) ismétlődő imádságként kezdtek el mondani. A kései középkor során az üdvözlégy második felének szövege is megszilárdult. A XV. század végétől a pápák is lelkesen ajánlották nem csupán a rózsafüzér imádságot, hanem már a rózsafüzér társulatok megalapítását is. Magáról a rózsafüzér imádságról pedig Szent II. János Pál pápa Rosarium virginis Mariae kezdetű apostoli levelében részletesen tanít (2002. október 16.).

2. Manapság mégis sokszor azt halljuk, még olyan emberektől is, akik magukat hívőnek tartják, hogy a rózsafüzér idejétmúlt jámborsági forma. Főleg három ellenvetést szoktak hangoztatni: hogy unalmas, hogy primitív, hogy babonás.
Ezekre a vádakra könnyű és elemi erejű választ tud adni, aki imádkozta már szívvel-lélekkel a rózsafüzért.
A rózsafüzér pontosan úgy és annyira unalmas, mint a saját szívverésünk, vagy mint a lélegzésünk üteme. A nagy keleti imádkozók Jézus imája ugyancsak a szívverés ritmusához igazodik. De még az emberi zene és tánc ritmusa is, ha igazán népszerű és harmonikus, akkor valamiképpen ezt követi, a mezőségi csárdást kísérő nagybőgők és mélyhegedűk makacs ritmusától a leghíresebb amerikai jazz zenészek muzsikájának az egész közönséget átjáró üteméig. De ha saját földi életünk motorjára, a szívünkre figyelünk, akkor ráérzünk arra, hogy ezt a motort nem mi magunk indítottuk be, hogy tulajdonképpen az Isten alkotta világ szerves részei vagyunk. Ezért mondja János Pál pápa, hogy a rózsafüzér a szemlélődés útja, a szív imádsága (Rosarium virginis 5). Soha nem felejtem el azokat perceket, amikor a nagyatádi laktanyában gépfegyverrel a kezemben a lőszerraktárat őriztem egyedül az éjszakában. És jártam föl-alá a rózsafüzér és a saját szívem ütemére és minden töprengés nélkül éreztem, hogy a minket körülvevő csillagos éjszaka és az egész teremtett világ részeként rábízhatom magam Isten szeretetére. De ugyanezt az érzést láttam temetések alkalmával is, amikor hosszú volt az út a ravatal és a sír között és valahogy kialakult a gyászoló tömegben egyfajta ritmus, mert mondtuk a rózsafüzért. Ez pedig vigasztaló volt, mert megvilágította a szívünk számára, hogy egységet alkot élet és halál, és mindazok is, akik egymást itt a földön szeretették, mert szívünk ritmusának ütemére Isten felé haladhatunk.

Primitív-e a rózsafüzér? – Történetileg, ahogyan az imént mondtam is, rejlik benne valami igazság, hiszen olyanok számára írták elő elégtételnek, akik a zsoltárokat nem tudták imádkozni. Amikor azonban, kialakult a rózsafüzér titkainak a rendszere, akkor kiderült, hogy a legfinomabb teológiai gondolatok is kísérhetik ezt a szívből mondott imádságot. Egyébként ne kételkedjünk abban, hogy aki a rózsafüzért imádkozza, az éppúgy a Szentlélekben imádkozik, mint aki például a zsoltárokat, vagy más Bibliai szövegeket szólaltat meg imádságában. Hiszen bibliai szöveg a Miatyánk is, az Üdvözlégy első fele is, de a Szentírásból ismerjük Jézus életének titkait is, amelyekre imádság közben figyelmünket fordítjuk. Tehát, aki a rózsafüzért mondja, a Szentlélekben imádkozik. A Lélek pedig többet tud, mint ami emberi szavakkal vagy gondolatokkal kifejezhető.

Ami pedig a babonát illeti, minden jó dolognak kísérője az a veszély, hogy helytelenül használják. Maga a meghatározott számú imádság elmondása is akkor helyes, ha Istenre bízzuk azt, amiért könyörgünk. De hibát követnénk el, ha azt képzelnénk, hogy bizonyos számú ima elmondása automatikus hatással jár, hogy azzal a sorsot, vagy akár a gondoviselést rákényszeríthetnénk valamire. Ugyanígy a rózsafüzérnek, mint tárgynak a használata is lehet felemelő. Segíthet abban, hogy összeszedetten és nyugodtan imádkozzunk. Ezért is áldja meg az Egyház a rózsafüzéreket. Az sem baj, ha valaki az autójában tart rózsafüzért, csak nehogy azt gondolja, hogy ezzel automatikusan megvédi magát minden balesettől még akkor is, ha ő maga gondatlanul vagy szabálytalanul vezet. A rózsafüzért nem használjuk amulett gyanánt.

3. Kedves Testvérek! Krisztus titkai, egyben a Szűz Anya titkai. A rózsafüzér imádsága valódi szemlélődési módszer. A titkok kimondása rávezeti képzeletünket Krisztus életének meghatározott eseményeire. Már Szent VI. Pál pápa említette Marialis cultus kezdetű apostoli buzdításában, hogy sokfelé úgy imádkozzák a rózsafüzért, hogy az üdvözlégy közepén Jézus nevéhez fűzik a titkokat (Marialis cultus 46: AAS 66, 1974, 155). Ezt a szokást II. János Pál pápa is dicséri (Rosarium Virginis 33.). Ezeknek a titkoknak az ismétlődő elimádkozása és szoros összekapcsolása Szűz Mária nevével és édesanyai küldetésével világosságot, egészséges ritmust, Isten üdvözítő tervébe való harmonikus bekapcsolódást ajándékoz nekünk életünkben és halálunk óráján. Krízisben lévő hivatásokat igazít helyre. Földi katasztrófák és szenvedések után erőt ad az újrakezdéshez. Örömeinket pedig az Istennek való hálaadás szintjére emeli. „Teljes búcsút nyerhet az a hívő, aki a rózsafüzért a templomban vagy nyilvános kápolnában vagy a családban, szerzetesi közösségben, jámbor társulatban mondja el.”

Az áhítattal végzett rózsafüzér Jézussal különleges egyeségbe kapcsol bennünket. Ezt fejezi az Egység imádság, amelyet ma gyakran együtt imádkozunk hazánk és a világ békéjéért. Imádott Jézusom! Lábunk együtt járjon, kezünk együtt gyűjtsön, szívünk együtt dobbanjon, bensőnk együtt érezzen, elménk gondolata egy legyen, fülünk együtt figyeljen a csöndességre, szemünk egymásba nézzen és tekintetünk összeforrjon, ajkunk együtt könyörögjön az Örök Atyához irgalomért! Ámen.

Fotó: Prófusz Ádám